Mi rejtőzik a Balkán mélyén?
RÉGÉSZET
A nyár a régészeti ásatások szezonja. Idén sincs okunk panaszra, igazi kuriózumok kerültek elő nemcsak itthon, hanem a Balkánon is.
MTI - MMO |
2013-08-23 13:15 |
Krimibe illő darab Bulgáriából
Bulgáriában a régészek tizennegyedik századi méreggyűrűre bukkantak egy vár maradványainak feltárása közben. A gyűrű bronzból készült és jó állapotban őrződött meg. Ékkövéhez kis tartályt hegesztett a hajdani ötvös mester, abban tárolhatta a gyűrű viselője a mérget. Boni Petrunova, a szófiai Nemzeti Régészeti Intézet és Múzeum igazgatóhelyettesének elmondása szerint a gyűrű valószínűleg férfinak készült, aki a kisujján hordhatta, sokat azonban nem viselte, csakis "szükség" esetén. A lelet közvetlen bizonyíték arra, hogy méreggel is gyilkoltak - nagy valószínűséggel politikai indíttatásból - a középkori Bulgáriában.
A gyilkos ékszer Bulgária északkeleti részéről, Kavarna városának közeléből került elő a Kaliakra-fokon, egy földnyelven, pontosabban sziklanyelven épült erőd romjai közül - adta hírül a The Sofia Globe című bolgár lap.
A régésznő szerint a gyűrű megtalálása magyarázattal szolgálhat a feltűnően sok halálesetre a korabeli kaliakrai uralkodó, Dobrotica környezetében.
Nem méreg, hanem arany Horvátországban
Szenzációs leletre, valószínűleg a római korból, a 3. századból származó, szemet ábrázoló aranygyűrűre bukkantak a kelet-horvátországi Vinkovci város központjában régészek.
A zöld drágaköves gyűrűn nyúl- vagy egérábrázolás látható: az állat egy virágot harapdál, ami a szerencse szimbóluma. A gyűrűre merőlegesen egy bekeretezett szemet helyeztek, amely a viselőjétől távol tartja a szerencsétlenséget.
A szlavóniai városban 130 négyzetkilométeres területen végeznek most ásatásokat és az egyik rétegből került elő fémkereső detektor segítségével a gyűrű - mondta a szakember.
A gyűrűn kívül vinkovci régészek az utóbbi 10 napban 200 különböző tárgyat, 400 kilogrammnyi törött kerámiaedényt, valamint nagy mennyiségű bronz pénzérmét találtak az 5. századból Minerva figurájával, ami igen ritka - jegyezte meg a múzeum munkatársa.
Anita Rapan Papesa, a feltárást vezető régész elmondta, hogy Vinkovci és körzete az antik időkben római város volt, amelyet az első század elején Hadrianus császár alapított. Ez volt a harmadik legnagyobb település délkeleten, vagyis Szlavóniában, Szerémségben és Baranyában, a Pannonia Secundában. A hely két római császár, Valentinianus (321-375) és Valens (328-378) szülőhelye.
Hajóroncs Pulán
Ókori hajóroncsot emeltek ki az Adriából a horvátországi Pulánál. A fahajó feltehetőleg a Krisztus születése előtti vagy utáni első században épült. Európa ezen részén egyedülálló régészeti leletről van szó, mert a hajó egy darabban, és korához képest rendkívül jó állapotban került elő.
A roncsot a pulai hajógyárba szállították, ahol először mentesítik a sótól, majd két éven keresztül egyéb vegyi eljárásokkal konzerválják.
A tengerfenékről kiemelt hajóroncs mellett a régészek egy másik hajó maradványait, valamint különféle tárgyakat - köteleket, faékeket, amforákat, dobókockákat, kőszobrokat, római edényeket - is találtak.
Villa Szerbiában
Nagy és jól megépített 4. századi római kori villa maradványaira bukkantak régészek Nyugat-Szerbiában, Valjevo körzetében. Az építmény hétezer négyzetméteres. Radivoje Arsic régész, a valjevói örökségvédelmi hivatal munkatársa elmondta a Vecernje Novosti című belgrádi lapnak, hogy a feltárt villa az egyik legnagyobbnak számít Szerbiában és Délkelet-Európában.
Az archeológusok értékelése szerint a villa a 4. század elején, Konstantin császár uralkodása idején épülhetett, és valószínűleg magas rangú tulajdonosának nyaralója volt.
"Föltártunk konyhát, a gazdasági épületet, és most keressük a nappalit, amelyben biztosan mozaikpadló is volt, és feltételezzük, hogy emeletes villáról van szó" - tette hozzá Arsic.
A villa annak az egykori útnak a közelében van, amely Srebrenicából vezetett a Rudnik-hegyre.
Fotó: Sofiaglobe