Szombaton kiderül, ki viszi haza
DÍJ
Az eredményhirdetésre 2014. május 17-én, szombaton, a Múzeumok Majálisa első napján 14 órakor kerül sor a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében.
Pulszky Társaság – MME |
2014-05-13 19:40 |
A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület pályázatára, „Az év múzeuma 2013” kitüntető cím elnyerésére 6 intézmény jelentkezett, közülük egy később visszalépett. Az elismerés a muzeális intézmények működésének átfogó elemzése alapján kivívható rang, amit az adott intézmény elmúlt évi fejlődését értékelve, az eredményeket összevetve ítélnek oda a bírálók. A bíráló testület a pályázó múzeumok beküldött információit, valamint a helyszíni látogatások során szerzett tapasztalatokat együttesen értékelte.
A pályázat bíráló bizottságát ebben az évben is a Pulszky Társaság és a társkiíró szervezetek (az ICOM /Múzeumok Nemzetközi Tanácsa/ Magyar Nemzeti Bizottsága, az Országos Közgyűjtemények Szövetsége, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiuma) képviselői alkották. A tagok: Császtvay Tünde, Cseri Miklós, Deme Péter, Demeter Zsófia, Matskási István, Szoleczky Emese, Varga Benedek, Zomborka Márta, Zsidi Paula.
Az eredményhirdetésre 2014. május 17-én, szombaton, a Múzeumok Majálisa első napján 14 órakor kerül sor a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében.
„AZ ÉV MÚZEUMA 2013” CÍM ELNYERÉSÉRE PÁLYÁZÓ INTÉZMÉNYEK:
Ferenczy Múzeum (Szentendre), fenntartója Szentendre Város Önkormányzata
Szentendrén 1951-ben jött létre a városi múzeum, amely 1972-ben a megye múzeumi központjának szerepét is megkapta. A legnagyobb megyei múzeumi hálózat központi intézménye a 2013-tól Szentendre fenntartásába került. Megmaradtak a város neves művészeinek tevékenységét bemutató kiállítóhelyek, emellett a múzeum biztosítja a Művészet Malom szakmai programját, s – az országban egyedüli módon – három megyei település (korábbi tag)intézményét is működteti. A város két nagy kiállítótere topográfiailag is egyfajta kulturális tengelyt képez.
2013 jelentős fejlesztések befejezését és szakmai eredményeket hozó év volt a Ferenczy Múzeum történetében. Új kiállítási épülete a város főutcáján álló egykori Pajor-kúria. Ennek utcai homlokzata a helyreállítás során megőrizte eredeti jellegét, az északi és a déli szárnyat pedig egy új, egyszintes szárnnyal kötötték össze. A felújítás nyomán akadálymentesített terek várják a látogatókat, a kiállító- és raktárterekben állandó hőmérsékletet és szabályozható páratartalmat biztosítanak a korszerű berendezések.
Az épületben három állandó kiállítás mutatja be a közismerten sokszínű szentendrei képzőművészeti élet legfontosabb, kiemelkedő szakaszait. Az „Egy aranykor modern mesterei. A Ferenczy család művészete” a Ferenczy Béni hagyatékából 1973-ban a múzeumba került gazdag műtárgyanyagból válogat. Az „Alapító nyolcak. A szentendrei művésztelep születése” az 1926-os alapítású szervezet és az alapítók előtt tiszteleg igen szép anyaggal, míg a „Művek, művészek Szentendrén. A változó arcú Szentendre” a két világháború közötti időszaktól máig terjedő időszak fejleményeit villantja fel – tudatosan vállalva, hogy a műtárgyanyagot rendszeresen frissítik, cserélik. Az időszaki kiállítási térben is jobbára képzőművészeti tárlatok láthatók, rendre közvetlen vagy közvetett kapcsolatban a művészet városával. Az épület hatalmas pincéjében élvezhető formában megvalósított régészeti látványraktár a megye legszebb római kori kőemlékei mellett a középkori pilisi ciszterci apátság anyagát mutatja be. A tetőtérben munkaszobák és raktárak találhatók.
Az intézmény másik „vezérhajója” a 2012-ben új szárnnyal bővült és újra megnyílt MűvészetMalom, ahol szintén elsősorban képzőművészeti kiállításokat rendeznek. A főtéri épületben pedig most kezdenek hozzá a történeti kiállítás megvalósításához, amely a tervek szerint még az idén megnyílik.
Mindez nem jelenti azt, hogy történeti és régészeti kiállítások ne lennének folyamatosan. 2013- ban a múzeum és tagintézményei összesen 16 időszaki kiállítást rendeztek, s ezek közül például a merániai Gertrúdról szóló, illetve az őskori kiállítás egyaránt korszerű, multimédiás megoldásokkal mutatta be a kutatási eredményeket.
A múzeum vezetői és munkatársai tisztában vannak azzal is, hogy a kiállítások és kísérő kiadványok mellett (minden kiállításhoz készült tudományos katalógus) fontos a tudományos és feldolgozó munka, valamint a közművelődési és múzeumpedagógiai tevékenység is. Ezt többek között a pedagógusképzési program, szabadegyetem és szabadiskola működtetése, a változatos múzeumpedagógiai kínálat mellett számos egyéb szakmai és nagyközönségnek szóló rendezvény is igazolja. No meg az is, hogy a múzeum intézményeit 2013-ban összesen közel 88 ezren keresték fel.
Gárdonyi Géza Emlékház (Eger), működtetője a Dobó István Vármúzeum, fenntartója Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata
A korábban nagyon rossz fizikai állapotban lévő Emlékházat az író születésének 150. évfordulója alkalmából megrendezett emlékév keretében állították helyre. A felújított, restaurált berendezés az író itteni otthonát mutatja be a látogatóknak. Szép enteriőrök, vitrinekben dokumentumok, kéziratok, emléktárgyak, festmények színesítik a berendezést. Gárdonyi könyvszekrényeiben elhelyezve értékes könyvek sora található, a kutatók számára hozzáférhető módon. A házról és a benne található anyagokról idegen nyelvű fóliázott lapok tájékoztatják a külföldieket, emellett magyar nyelvű kiadvány vásárolható. A berendezés és a bemutató a hagyományos emlékházi megoldást követi.
Az Emlékház a Dobó István Vármúzeummal szoros együttműködésben őrzi a nagy író emlékét. Az emlékév keretében (együttműködve számos más intézménnyel) nagyszabású program-sorozatot bonyolítottak, így például készítettek egy vándorkiállítást, amely most is járja az országot és Erdély múzeumait. Új Gárdonyi-relikviákkal is sikerült gazdagítani a gyűjteményeket. Számos program közvetlenül kapcsolódott az Emlékházhoz, illetve annak szépen rendben tartott kertjéhez.
Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház (Szombathely), fenntartója Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata
A minden szempontból impozáns beruházás, 21. századi színvonalú kiállítóhely kialakítása, koncepciója mindvégig egységes, kiforrott, végiggondolt és végigvitt, valamint – bármilyen furán hangzik is – szeretettel létrehozott és gondozott. A sok évre visszatekintő előzmények után az emlék megújítása és ennek kapcsán újrahasznosítása 2000-ben kapott új lendületet, újraindult az ásatás, az eredeti márványfaragványokat kiemelték a betonból, az új feltárások alapján pedig számos ponton sikerült tisztázni, illetve helyreigazítani a korábbi elképzeléseket. A projekt keretében helyreállították, rekonstruálták az Isis-szentélyt, kialakították a szentély körüli épületszárnyakban a kb. 900 m2-es múzeumi kiállítóteret és foglalkoztatót, valamint az utca felé néző portikuszt és előcsarnokot.
A projekt keretében a korábbinál sokkal láttatóbb módon valósult meg a központi szentély rekonstruktív bemutatása. Igen hatásos már maga a külső impresszió is: egy hófehér, lépcsősorral is kihangsúlyozott pódiumtemplom, előtte a szabad térben az áldozati oltárral, kúttal. A szentély belsejében a kultusz misztikus voltát érzékeltető audiovizuális, füst- és fényeffektekkel kiegészülő, kb. 10 perces műsor tekinthető meg, a végén a padlószintből 3 külön elemként hidraulikus szerkezet segítségével kiemelkedő szertartási kellékekkel, áldozati ajándékokkal, legvégül pedig az Isis-szoborral.
A szentélyt három oldalról U alakban körülvevő, egykor cellákra osztott dormitoriumként használt épületszárnyak helyén, az eredeti falmaradványok figyelembe vételével megépített modern, árnyékolt kiállítótérben található az állandó kiállítás: az északi szárnyban kezdődik, a nyugatiban folytatódik és déli szárnyban ér véget. A tágas, világos, jól belakható és áttekinthető csarnokszerű térből nyíló kis fülkék mindig más és más tartalommal kapcsolódnak a tematikához. Számos kisebb-nagyobb, gondosan leírt és csoportosított tárgy érzékelteti a leletanyag összetettségét.
A nyugati szárnyban, szinte szemben az egykori utcafronttal, ahol az Iseummal szemben hajdan álltak, a keleti provinciák kultuszainak emlékeivel is szembesülhetünk (Mithras, Jupiter Dolichenus, Isis, Serapis). A kiállítási szárnyból egy Isis-Serapis szertartás enteriőrje terel át a déli szárny interaktív „játszóterébe”. Itt szinte teljes egészében az interaktív 3D modellek, ásatást imitáló térinformatikai játék, tágas gyermekfoglalkoztató tölti ki a teret, de itt helyezték el az időszaki kiállítást is.
A kiállítás jó érzékkel merített a külföldi és hazai kiállítóterek ötleteiből, a rendezők merészen alkalmazták a műtárgymásolatok készíttetésének lehetőségét és ügyesen használták ki a hazai múzeumok raktári anyagából fakadó kölcsönzési lehetőségeket.
A kiállítóhely akadálymentesített, külön útvonal, lift és parkoló áll a mozgássérültek rendelkezésére, a kísérő kiadványok pedig szintén az átgondoltságot tükrözik. A teljes kiállítási közeg hiteles, tudományos alapokon nyugvó, ugyanakkor „látogatóközelítő” bemutatása vonzó, rokonszenves. Mindemellett az intézmény a legmagasabb szakmai kívánalmaknak is meg kíván és meg tud felelni.
Óbudai Múzeum (Budapest), fenntartója Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata
A 2008 nyarán történt szervezeti és vezetői változás nyomán lépésváltás következett be a szervezeti életben és a szakmai munkában. Módszeres és távlatos fejlesztési koncepciót dolgoztak ki és kezdtek el megvalósítani a múzeum fejlesztése érdekében. A gyűjtemény elhelyezése a lehetséges keretek között jelentősen javult, a műtárgyak egészségesebb, rendezettebb körülmények közé kerültek. Eredményesen működik a fotólabor, jó ütemben halad a digitális fotózás. A szakmai munka nagy elkötelezettséggel dolgozó, lelkes csapat kezében van, az évtizedes nyilvántartási és gyűjteményrendezési elmaradásokat következetes felszámolják.
Közel 2 éves zárva tartás után 2010 nyarán nyílt meg – az ALFA program által is támogatott – új állandó kiállításuk, az „Óbuda – egy város három arca” című tárlat. Ekkorra készült el az új közönségfogadó tér, a múzeumi pénztár és bolt, a kávézó. Jól kialakított, gazdag saját kiadvány- anyagot forgalmaznak, néhány ötletes ajándéktárgyuk is van. További pályázatokkal megalapozták a múzeumpedagógiai tevékenység fejlesztését, múzeumi rendezvény-sorozatot alakítottak ki. Háttérben egy támogató múzeumi egyesülettel, sikeres generálói a lokálpatrióták kapcsolatépítésének. A múzeumot befogadó kastély udvarán a múzeumi funkcióval összehangolt rendezvények zajlanak, tematikus óbudai körsétákat szerveznek, vendéglátóhelyeket vonnak be szponzorként a marketing tevékenységbe. Szorgalmazzák egyfajta óbudai múzeumi negyed kialakítását a különböző fenntartású intézmények között.
2011-ben már közel tízezer látogatót fogadott az Óbudai Múzeum. Ugyanebben az évben ajánlotta fel a korábbi fenntartó Óbuda-Békásmegyernek a Textilmúzeum teljes anyagát. Az Óbudai Múzeum munkatársai felmérést végeztek, és javasolták a fenntartónak az anyag befogadását, a teljesen ellehetetlenült intézmény megmentését. Így lett a Goldberger Textilipari Gyűjtemény 2012. január 1-től az Óbudai Múzeum filiájává.
Komplex feladat állott előttük: menteni az évekig minősíthetetlen körülmények között pusztuló tárgyakat, kutatni a textilipar sajátos ismereteit, valamint a nyilvántartási kapcsolatait elveszítő anyag provenienciáját, a használhatatlan terekből modern, a múzeum által megalkotott szakmai koncepcióval is összhangban lévő kiállítási teret létrehozni, és ebbe kiállítást tervezni, rendezni. Mindezeket a feladatokat a múzeum saját csapata valósította meg, ötletpályázatokkal, együttműködéssel, az önkormányzat és a kulturális tárca anyagi támogatásával.
Az új állandó tárlat (A Goldberger…) rendkívül átgondolt, feszes és következetes szerkezetű, minden érdeklődési kör és korosztály talál benne maradandó élményt nyújtó elemeket. Az új tér kialakításával megmentettek egy kallódó gyűjteményt, a kiállítás létrehozásával átadtak a látogatóknak egy új, európai színvonalú tárlatot. A felújított kiállítótér akadálymentes, hozzá kapcsolódva célszerű helyiségeket, rendezvényhelyszínt és múzeumpedagógiai foglalkoztatót is kialakítottak. A múzeum természetes feladatának tekinti az általa őrzött tudás megosztását, fenntartójával egyetértésben a kerület lakóinak, intézményeinek kedvezményeket biztosít.
Az Óbudai Múzeum az elmúlt öt évben mind szakmailag, mind szervezetileg teljesen megújult. Két sikeres projektnek köszönhetően az intézményekből modern, korszerű, látogatókat vonzó kiállítóhelyeket, múzeumokat hoztak létre.
Pesterzsébeti Múzeum (Budapest), fenntartója Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata
A múzeum központi épülete a városrész központjában, közvetlenül a Csili Művelődési Központ mellett van, együtt is működnek több programban. Innen gyalog öt perc távolságra van a másik épületük, a főtér – sétáló főutcán (Gaál Imre Galéria), korábban ez volt a múzeum egyetlen épülete. Harmadik épületük kissé távolabb, eléggé kieső helyen, az egykori Világosság mozi felújított épületében található. Több, sikeres múzeumpedagógiai programot is vittek, visznek, együttműködésben a kerület más kulturális intézményeivel. Az önkormányzat döntése alapján mindhárom kiállítóhely látogatása és a rendezvények, programok is ingyenesek. A helyi vezetés egyébként régebb óta biztosítja a működéshez szükséges legfontosabb feltételeket, a létszám elegendő (önkénteseket nem is foglalkoztatnak).
Az intézmény tipikus kisvárosi múzeumnak mondható, kiállításai és főleg raktározási helyzete alapján leginkább az 1990-es évek eleji állapotban. A kiállítások a rendelkezésre álló tereket jól kitöltik, A Rátkay-Átlók Galéria – Rátkay Endre, Gaál Imre és Czétényi Vilmos helyi festőművészek állandó kiállítása mellett – helyet ad egy kis mozitörténeti tárlatnak és történelmi porcelánbabák kiállításának, a Gaál Imre Galériában pedig Tóth Menyhért állandó tárlata és egy kis szabadtéri szoborkert várja a látogatókat az időszaki kiállítások mellett. Jelentős kiadványszerkesztői tevékenységet folytatnak, elsősorban helytörténeti és/vagy a gyűjteményekre épülő, a kiállításokhoz kapcsolódó kiadványuk jelent, jelenik meg.
Kisvárosi múzeumról van szó abból a szempontból is, hogy az egykori önálló település történetére, néprajzára és főleg az itt élt-élő képzőművészek munkáira koncentrál. Ha valaki hatalmas méretű, tematikájában nehezen kibogozható ikonokat akar látni, érdemes megnéznie a Rátkay-Átlók Galéria Rátkay-kiállítását. Az épületben kifejezetten jól érvényesülnek a művész hatalmas méretű alkotásai.
Az intézmény évente több időszaki kiállítást is rendez (erre leginkább a Gaál Imre Galériában, részben pedig a központi épületben van mód), ezek többnyire képzőművészek tárlatai, de most például a város 90. születésnapja alkalmából induló programsorozat első elemeként „Pesterzsébetiek a nagyvilágban” címmel látható időszaki összeállítás. A program keretében lesznek pályázatok, további kiállítások és egyéb programok.
A Pesterzsébeti Múzeum tevékenységét tisztességes, komoly szakmai munkán alapuló, sokakat, jórészt helyieket, lokálpatriótákat (és elszármazottakat) vonzó kiállítási és kísérő programok jellemzik.