Az Év Múzeuma Tiszaföldváron
DÍJ
Az Év Múzeuma kitüntető cím elnyeréséhez mindig két dolog kell – egy múzeum, egy elkötelezett múzeumigazgató és még sok egyéb…
| Pató Mária |
2013-05-15 08:49 |
A gondolat...
még az 1950-es években született meg dr. Varga Lajos gimnáziumi tanárnak köszönhetően, aki kitartó szervezéssel, diákjai segítségével 1956-ban létrehozta a Tiszazugi Földrajzi Múzeumot, Magyarország első földrajzi múzeumát.
A történet pedig folytatódott…
Az intézmény megalapítója és az őt követő későbbi igazgatók (Szlankó István, Kelemen Éva, Mező Szilveszter, Túri Zoltán, Béres Mária) munkájának hála a létrejött múzeum megerősödött, igazi kutatóhellyé vált. Olyan jól működő intézményt hoztak létre Tiszaföldváron, amely kiválóan szolgálta a felnövekvő nemzedékek természet iránti ismereteinek bővítését.
A múzeum több mint fél évszázados fennállása során nemcsak a Tiszazug, de az egész Közép-Tiszavidék természettudományos gyűjtőhelyeként, kutatóbázisaként, adattári és szakkönyvtári intézményeként is mindig fontos szerepet töltött be, s tölt be ma is.
 |
A településhalom és a kurgán (temetkezési halom) részlete
Fotó: Kozma Károly |
2006-ban a múzeum új épületbe költözött, ezzel pedig új lehetőséget is kapott, szerepköre kibővült. Az új kihívásoknak csak új látogatóbarát fejlesztésekkel és struktúraváltással lehetett megfelelni. Ebben a fejlesztésben játszott nagy szerepet Béres Mária, a Tiszazugi Földrajzi Múzeum (2012-ig a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságának tagintézménye) igazgatója, aki biológia–földrajz szakos középiskolai tanári végzettségével, valamint igen szerteágazó, a múzeum és környezete kapcsolatát megteremtő, folyamatosan továbbépítő tevékenységével új irányvonalat adott az intézménynek.
Az igazgató asszony, akinek korábban már volt kapcsolata a múzeumi szervezettel – 1986–2000 között a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságán muzeológusként tevékenykedett –, a pedagóguspályáról tért vissza közgyűjteményi területre. Az oktatói és a közgyűjteményi közegben rejlő lehetőségek ötvözésével, az iskola falai közül kilépve több lehetőséget teremtett arra, hogy a tanulóifjúság figyelmét ráirányítsa a körülöttünk lévő világ értékeire. E célkitűzés megfelelő kereteit a jeles elődök által létrehozott és kiválóan működtetett tiszaföldvári intézményben látta megvalósíthatónak.
Mindezt a korábbi gyakorlathoz képest egészen új szellemben tette: mai kor kívánalmainak megfelelő új alapokra helyezte a múzeum továbbfejlesztésének ügyét. Az egyre szűkülő anyagi lehetőségek ismeretében rendkívül intenzív és jól átgondolt, hatásos pályázati tevékenységbe kezdett, így sikerült az Alfa-program keretében új állandó kiállítást létrehoznia, amely hiánytalanul megfelel a 21. századi múzeum követelményeinek. Az „élő” kifejezés a legpontosabb meghatározás arra, ami a Tiszazugi Földrajzi Múzeumban látható, nemcsak a Tiszazug élővilágának látványos, látogatóbarát bemutatása, hanem a kiállítás és maga az intézmény látogatókra tett hatása révén is.
 |
Múzeumi óra a Tiszavilág – Táj és ember a Tiszazugban című
állandó kiállításban |
Az Otthonunk a Tiszazug I–II. (TÁMOP, TIOP) pályázatok keretében – a múzeumi gyűjteményeken alapuló és az iskolai igényekhez, tantervekhez szorosan illeszkedő, a gyermek- és ifjúsági célcsoportokra irányuló – múzeumpedagógiai programsorozatokat terveztek és valósítottak meg a múzeumi gyűjtemények jellegéhez igazodva. A sorozatok keretében megtartott foglalkozásokon eltérő tartalmú, egymásra épülő programokat biztosítottak több ezer tiszazugi diák számára.
Hangsúlyt fektettek a múzeumi szolgáltatások népszerűsítésére és a múzeumi kommunikáció fejlesztését is fontos szempontnak tartották. Nyomtatott és digitális formában megjelenő kiadványok bizonyítják (Tiszavilág c. időszaki kiadvány kötetei, múzeumpedagógiai foglalkoztató füzetsorozat), hogy magas színvonalú szakmai munka kismúzeumban is végezhető.
 |
„Felfújható földgömb – szabadalmaztatta Karinthy Frigyes”
családi nap a múzeumban |
A múzeum tanulmányi raktárának kialakításával – a volt Kossuth-házban, amely lényeges szerepet játszott a város történetében – új, a modern állagvédelmi szempontoknak is megfelelő raktárteret alakítottak ki. Oktató- és foglalkoztató termet rendeztek be, tovább bővítve ezzel a múzeum szolgáltatásait.
A tiszazugi múzeum mostani állandó kiállítása és a hozzá kapcsolódó programok annak bizonyítékai, hogy a minőség nem csupán anyagi háttér, területi kiterjedés vagy földrajzi helyzet függvénye, hanem az azt létrehozó kreativitás, tudás és akarat gyümölcse is.
Egy érzés…
Egy múzeum akkor lehet sikeres, ha közönsége, a látogatók is érzik az intézmény fontosságát, a térségben betöltött szerepét, hasznosságát, de mindenekelőtt a szeretetet, amit a múzeum „kis csapata” sugároz. Azt az „otthon lenni érzést”, amelyet minden látogató átélhet, ha átlépi a múzeum kapuját: Megérkeztem, itthon vagyok!
