Mitől lesz élmény az örökség?
ÖRÖKSÉGVÉDELEM
Az örökségi helyszíneket hogyan lehet a hétköznapi látogató szemével átnézni és újrahangolni? Miként tegye ezt az örökséginterpretáció módszerével a menedzsment?
| Ránki Júlia |
2014-08-21 12:00 |
Alig van a mai múzeumi világnak olyan szegmense, ahol a kommunikáció szükségességét ne érzékelnék. Az új képzésekben részt vevő fiatal generáció számára a kommunikáció már evidens eszköz, de annyiféle, ahány terepen mozgunk. Az intenzív tréninget szervező KÖME (Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete) 2012-ben alakult. Civil szervezetként az a célja, hogy különböző szakmai szereplőkkel együttműködve piacképes, friss, módszertanilag megalapozott képzési programot dolgozzon ki – ezzel képes gazdagítani a hazai oktatási piac kínálatát és az örökséggel foglalkozó szakemberek, intézmények tudását. Az alapító tagok 2011-ben végeztek Magyarországon első évfolyamként a Corvinus Egyetem által akkreditált kulturálisörökség-menedzsment és fenntartható fejlődés kétéves képzésen (ISES, Kőszeg). Az egyesület 16 alapító tagja között 3 építész van, a többség kulturális menedzsmenttel foglalkozik. Nincs kormányzati kapcsolatuk, jóllehet akár állami feladatnak is tűnhet, amit vállalnak. Partnerük most a DBU (Deutsche Bundesstiftung Umwelt). A nemzetközi partnerségek különösen fontosak számukra, mert nemzetközi hálózatban lehet egymástól tanulni, és így több forrást meg lehet megmozgatni. (Például http://www.interpret-europe.net/ ) Itthon olyan oktatási intézmények is partnereik, amelyeknek van szakirányú képzésük: a CEU most induló Cultural Heritage Studies programja, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, a Budapesti Gazdasági Főiskola és a gödöllői Szent István Egyetem.
Százhalombatta, Régészeti Park - buszmegálló
A 2014-ben meghirdetett 20 hónapos programot a KON-TIKI (Büro für Bildungs- und Erlebnisplanung) német élménytervező céggel együttműködésben szervezik. Az első workshop majdnem minden napját más-más helyszínen és témában tartották: Budapesti Állatkert – Visitor Studies – látogatókutatás; Néprajzi Múzeum – Text design – szövegalkotás; PIM – digital media – digitális média; Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum – live interpretation – élő interpretáció. További nyílt szakmai örökségtúra volt a százhalombattai Régészeti Parkban és a pomáz–nagykovácsi ásatás területén. A képzés nem a szűken értelmezett épített örökségre fókuszál, hanem az örökségről a kulturális és természeti örökség összefüggésében gondolkodik.
A közönség párbeszédet igényel, partnerséget és választható információt, amellyel nemcsak „okosabban” távozik, mint ahogyan érkezett, hanem a gondolkodása is változik, ráismerhet a felfedezés örömére, mert élményt kapott. Ma nem elég feliratokat kitenni a bejáratnál, a művek mellé, vagy az ingyenes szóróanyagon megírni a látnivalókról szóló „zanzát”. Szakmai szóhasználattal élve, az intézmények dolga
az örökséginterpretáció.
A fogalomnak nincs még magyar megfelelője, forgalomban van az „élménygyúrás” szó, de lássuk be, ez nem az igazi. A kifejezés alapvetően az örökségi értékek élményszerű átadását jelenti. Bizonyos országokban működik az „élménypiac”, amiből egyes elemeket át lehet venni, és megfelelő szakmai szempontok alapján beépíteni a módszertanba.
A tapasztalat azt mutatja, hogy valódi újdonságot kínál a KÖME, mert pillanatnyilag nincs megfelelő oktatói gárda, hiányzik a magyar nyelvű szakirodalom, tanterv stb. Az örökségi szakmákban sem tekinthető ismertnek, pedig nagy rá az igény, amit az is mutat, hogy minden intézmény, amelyet felkértek, nyitott volt a partnerségre, és az első kurzusra nagy volt az érdeklődés.
Százhalombatta, bejárat - kritikus pont
Az őszi kurzuson két új helyszín lesz: a monostori erőd Komáromban és a visegrádi királyi palota. Ismét partner a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Néprajzi Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum. A KÖME által adott leírás egyben kulcs is a képzési szempontokhoz: „Az örökség interpretáció a természeti és kulturális értékek kommunikációjának piaci szemléletű menedzsmentje. Nem egy helyszínre vagy tárgyra, hanem a látogató igényeire fókuszál. Élményt kíván nyújtani, amely szórakoztató módon szólítja meg a közönséget, miközben új összefüggésekre világít rá egy meghatározott témában.”
Százhalombatta, kézműves foglalkozás
A piaci szemlélet bevezetése a tudományos, kulturális szemlélet olykor igen magas falai közé alapvetően új feladat elé állítja az intézmények vezetőit. De miért van szükség erre? Épp a kommunikációs szokások változása miatt: a múzeum, az állatkert, a régészeti park, vagy csak egy különleges kiállítás nem maradhat a zárt vitrin mögött, a megközelítést akadályozó rács túloldalán, vagy tiltó táblák között. A látogatók leggyakrabban nem tanulni, hanem kikapcsolódni érkeznek, és többnyire családos, többgenerációs programra van szükségük. Hétköznapjaik része a médiából szerzett, igen élénk módszerekkel közölt „tudás”. A gyerekek kezében ott az okos telefon, a netes információ, a nagyszülők sem kizárólag a kincses kalendáriumot forgatják. Ezért nem érdemes fárasztani őket a feliratokkal, elavult videók vetítésével, általában az egyoldalú ismeretátadással. A frontális oktatás helyett az iskolának is új módszerei vannak: a látogatókat tehát ne léptessük vissza a kommunikáció előtti világba.
Mit ajánl ezek helyett a program?
„A projekt több szempontból is hozzájárul a Nemzeti turizmusfejlesztési koncepció 2014–2024 kiemelt stratégiai céljainak megvalósításához. Az interpretációs képzési modul piaci igényeket tükröző eszközt nyújt az oktatási intézmények számára, amely az »elkötelezett és professzionális humán háttér megalapozását« szolgálja. A próbakurzusokon kidolgozott létesítmény-specifikus bemutatási projektek, a terepmunkák alkalmával a látogatóközpontok számára készített elemzések és a program lezárásaként elkészülő interpretációs kézikönyv pedig közvetlenül és közvetetten is »egyedi, tematikus, turisztikai termékek« létrejöttét, valamint »környezetvédelmi szemléletformálást« eredményeznek.” Egyszerűen szólva, az örökségi helyszíneket a hétköznapi látogató szemével érdemes átnézni és újrahangolni. De hogyan tegye ezt az örökséginterpretáció módszerével a menedzsment?
Százhalombatta, Régészeti Park - igazgatói tárlatvezetés
Élményekkel teli napot töltöttem a százhalombattai Régészeti Parkban, ahol minden elemében meggyőző, tudományos bemutatót kaptunk Vicze Magdolna múzeumigazgatótól, megkóstoltuk a szabadtűzön készült ebédet, szedtünk meggyet, cseresznyét, kézműveskedtünk fémmel, fával, fonállal. Bejártuk a házakat és természetesen az egyedülálló halomsírban is voltunk. Azután csoportokban újranéztük az egész parkot: kint és bent egyaránt. Másnap Lars Wohlers (KON-TIKI) irányításával elemeztük, összesítettük a tapasztalatokat és a work-shop szempontjai alapján
kérdéseket és állításokat fogalmaztunk meg.
Kik a látogatók? Miért érkeztek és mit várnak? Mit tudnak előzetesen és mire kíváncsiak? Milyen iskolázottságúak, jellemzően melyik korosztályt, melyik társadalmi réteget képviselik? Ha ezt tudjuk, akkor lehet-e a látogatók igényeihez alakítani a helyszínt, vagy ez olyan kompromisszumokat igényelne, amelyektől a tudományos és kulturális értékközvetítők ódzkodnak? Természetesen pénzbe kerül, ha cserélik, átrendezik, megújítják az anyagot. Mi a távlati cél? Ki a fenntartó, mit támogat? Milyen marketingszempontok vannak? Milyen arculat szolgálja ezt? Hol van ennek a forrása? Kiszámítható-e a létrejövő új terek vonzereje és az ebből következő haszna?
Workshop Százhalombattán Lars Wohlerssel
A fent említett turizmusfejlesztési koncepció stratégiai céljához a program úgy illeszkedik, hogy a különböző helyszínek vezetőinek ajánlásokat, javaslatokat is adnak a kurzus végén. Ehhez járul még az oktatási ajánlat az intézményekben dolgozóknak, illetve az erre a pályára készülőknek.
Az őszi, részben visszatérő helyszíneken zajló kurzus után újabb összefoglalóval jelentkezünk. A RádióQ-ban augusztus 23-án, szombaton 11-kor és 27-én, szerdán 10-től ismétlik a KÖME és az örökséginterpretáció témáról a beszélgetést Berecz Zsuzsával és Bőczén Árpáddal.
A Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete (KÖME) intenzív szakmai tréninget szervez szeptember 8–12. és október 9–11. között a kulturális és természeti örökség bemutatásával és hasznosításával foglalkozó szakemberek számára. Az első, év eleji kurzus után ez a második lehetőség. A jelentkezési határidő: augusztus 31. Űrlap: itt!
A részletes felhívás szövege pedig itt!
Fotók: Ránki Júlia
(Köszönettel tartozom Berecz Zsuzsának a cikk létrejöttében nyújtott segítségéért.)
