Harc a kulturális örökség megmentéséért
KÖZEL-KELET
A szíriai hadi események cselekvésre késztetik a nemzetközi tudományos világot, hogy dokumentálják és megvédjék a harcoknak és a fosztogatásnak kitett ókori lelőhelyeket, műtárgyakat.
| Pallag Zoltán |
2016-01-19 08:25 |
Amikor 2012-ben Aleppo mellett a Ma’arra Mozaik Múzeumnál is harcok kezdődtek a szír lázadók és a kormányerők között, a régészek akcióba léptek. Hogy megmentsék a múzeum tárgyait, szír és amerikai régészek csoportja védőcsomagolással és homokzsákokkal próbálta megóvni őket. Az előrelátás hasznosnak bizonyult: júniusban bomba zuhant a múzeum udvarára, és bár a szabadtéri mozaik megsérült, az épületben homokzsákokkal lefedett Kr. 3-6. századi mesterműveket sikerült megmenteni.
Szíriai lázadó egy mozaikot vizsgál a Ma’arra Mozaik Múzeumban.
A Ma’arra projekt kiemelkedő siker volt, de ez csak az egyik a húsz közül, amely jelenleg Szíriában folyik. „Remélhetőleg amikor eljön a béke, egy gazdagabb régészeti örökséget láthatnak és élvezhetnek az emberek” mondta Robert Bewley oxfordi régész a Nature folyóiratnak.
Az utóbbi hónapokban egyre komolyabb kísérletek történnek a szír kulturális örökség megmentésére miután az Iszlám Állam (ISIS) jóvátehetetlen pusztításokat végzett Dura Europosz és Palmyra városában. Igaz, hogy csak katonai beavatkozással lehetne megelőzni az ilyen támadásokat, a régészek mégis azt remélek, hogy sikerül megmenteni a jövő számára a műemlékeket.
A kutatók egy része optimistán tekint a jövőbe, és bízik abban, hogy törekvéseik a károk csökkentésére sikerre vezetnek. A műholdas felvételek elemzése azt mutatják, hogy sokkal több lelőhely pusztul el a nagymértékű fosztogatásnak és az építkezéseknek köszönhetően, mint az ISIS propaganda videón is megörökített vandalizmus miatt. És ez nem csak Szíriára és Irakra igaz, de Jemenre, Tunéziára, Líbiára és Egyiptomra is.
Ezt szem előtt tartva, Bewley egy projektet vezet, amely Mauritániától Iránig dokumentálja a sérülékeny lelőhelyeket műholdképek, légi felvételek és más adatok segítségével. A program 2015 januárjában kezdődött és eddig mintegy 94 régészeti lelőhelyről gyűjtöttek össze alapvető adatokat. A kutatók remélik, hogy hamarosan publikálhatják adatbázisukat
Világméretű összefogás
Egy másik projekt, a Million Image Database, 3D kamerákat használ, hogy dokumentálja a veszélyeztetett helyeket a Közel-Keleten és Afrikában. A programot az Institute for Digital Archaeology működteti, amely az Oxfordi Egyetem és a Harvard Egyetem és a Museum of Future (Dubai) közötti együttműködés, célja 5000 kisméretű, könnyű kamera kiosztása önkéntes fotósok között a következő hónapokban.
Eközben Szíriában egy kormánytól független szervezet (The Day After) azon dolgozik, hogy a Ma’arra Mozaik Múzeumnak gyűjtsön pénzt a háborús sérülések helyreállítására. Az ottani mozaikok és a többi kulturális érték fontos szimbólumai a nemzeti identitás megerősítéséhez, véli Amr al-Azm szíriai régész a Shawnee State University (Portsmouth, Ohio) tanára.
A Ma’arra projektben dolgozó régészek arra kérték a helyieket, hogy döntsék el, mely műtárgyakat a legfontosabb megóvni. Ez a lépés segíthet azonosítani a kulturális értelemben legértékesebb tárgyakat, mondta a Naturenek Brian Daniels a University of Pennsylvania in Philadelphia kutatója.
Averil Cameron az Oxfordi Egyetemen nemzetközi hírű ókortörténésze arra figyelmeztet az Apollo Magazinban közzétett blogbejegyzésében, ha a különböző nemzetközi intézmények, projektek nem tudnak együtt dolgozni, hogy megosszák technikai felszereléseiket és tudásukat, akkor kétséges, hogy ezek a törekvések eredményre vezetnének.
Mások, mint például Bassel Kaghadou, az ENSZ programkoordinátora úgy vélik, hogy a szíriai helyzet arra tanít, hogy a régészeknek hangosabbnak kell lenniük és nyomást kell gyakorolniuk az egyes országok kormányaira, hogy megvédhessék a pótolhatatlan lelőhelyeket és műtárgyakat. „A tudósoknak meg kell tanulniuk lobbizni” – mondja. „Egyszerűen elveszítjük a világörökséget. Elveszítjük az emberiség memóriájának egy részét.”
