Múzeumi digitalizáció III.
DIGISTRAT
Rá kell ébrednünk, hogy a digitális technológia alkalmazása a kulturális javakat őrző intézmények számára nemcsak elvárás és ezzel járó kényszerű feladat, hanem lehetőség. A cikksorozat 3. része.
| Urbán Franciska |
2016-04-08 08:38 |
A digitalizálás és a digitális tartalmak közzétételének haszna a múzeumok és a társadalom számára
Fontos, hogy stratégiai gondolkodás induljon a múzeumi digitalizálásról. A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület ehhez szeretne fórumot biztosítani a 2016. április 15-én megrendezendő DigitStrat szakmai nappal. Cikksorozatunkban mintegy gondolatébresztőként, vitaindítóként újdonságokat, érdekességeket olvashatnak a digitalizálás témakörében, illetve hazai és külföldi digitalizálási gyakorlatokról értesülhetnek.
Kivonat Urbán Franciska: Múzeumi digitalizálás a tudásalapú információs társadalom szolgálatában című szakdolgozatából. Edutus Főiskola, kulturális menedzser szakirány, Bp., 2015.
A digitalizálás amellett, hogy újabb kihívásokat és változásokat generál az intézmények működésében, számos haszonnal is jár nemcsak a múzeumok, hanem az egész társadalom számára. A teljesség igénye nélkül ezeket vesszük most sorra.
A digitalizálás haszna a múzeumok számára
A digitalizálás feloldja a múzeumokban a tárgyak megőrzése és bemutatása között feszülő ellentéteket. A műtárgyak bemutatása a kiállításokon ugyanis mindenképpen az anyag károsodásával jár, és a kiállított értékek megőrzése, állagvédelme nagy többletköltséget jelent. A digitalizált gyűjtemény elektronikus közzététele viszont nem magát gyűjteményt, hanem annak virtuális mását, az általa hordozott információkat mutatja be, a közzététel és a megtekintés során a digitális objektumok nem sérülnek.
A digitalizálás egy alapos állományrevízióval is felér, hiszen a digitalizálással egy időben sor kerülhet a tárgyak újbóli kézbevételére, a tárgyak szöveges leírásának ellenőrzésére, tudományos eredményeknek megfelelő aktualizálására, kiegészítésére.
A műtárgyak digitális nyilvántartása révén a gyűjtemény a tárgyak mozgatása nélkül is feldolgozhatóvá és kutathatóvá válik. Az egységes szempontok és technológia segítségével digitalizált gyűjteményi anyagok nagyságrendekkel teszik hatékonyabbá a múzeumokban a tudományos kutatást és a múzeumi tevékenység minden területét.
Komplex kiállítások hosszú távú digitális megőrzésével a múzeumok biztosíthatják gyűjteményük jövőbeli elérését. Az elektronikus levelezésnek, a közösségi oldalaknak köszönhetően a múzeumok is képessé válnak arra, hogy közvetlen módon választ adjanak az érdeklődő kérdésekre, vagy a virtuális térben látogatói kommenteket fogadjanak és reagáljanak rájuk. Online tananyagok készítésével szélesíthetik oktatási tevékenységüket. Emellett digitalizált gyűjteményeik hasznosításából bevételeik származhatnak a web-kereskedelemben.
A digitális gyűjteményi adatbázisok összekötése révén a múzeumi szakemberek kapcsolatokat és összefüggéseket kereshetnek a különböző gyűjtemények tárgyai között szerte az országban és a világban, ami nemcsak a szakmai ismeretek bővítését, hanem az intézmények közötti kooperációt is elősegíti.
A digitális közzététel révén a múzeumok fejleszthetik a hozzáférést saját gyűjteményükhöz, mind minőségi, mind mennyiségi szempontból. A gyűjtemények helytől független teljes értékű hozzáférése nagyságrendekkel növeli az online intézményi portál használóinak körét hazai és nemzetközi szinten egyaránt.
Az intézmények gyakran tartanak attól, hogy ha hozzáférést biztosítanak a digitalizált művekhez, látogatókat vonnak el a múzeumoktól. Márpedig egy kiállítás sikerességét, a múzeum teljesítményét a látogatószámmal mérik. A digitális gyűjtemények megjelenésével azonban bebizonyosodott, hogy a félelem alaptalan, hiszen a statisztikában a távoli felhasználók is múzeumi látogatónak számítanak, és a közösségi fórumok révén a látogatók egymást inspirálják arra, hogy újabb és újabb látogatásokkal szembesítsék a digitális képen megcsodált műveket a valósággal.
A digitalizálás haszna a társadalom számára
Az Európai Unióban a kulturális örökség digitalizálásának kulturális, társadalmi és gazdasági hatásai is vannak. Az eltérő kultúrákból származó, különböző nyelveken született digitális anyag online megjelenése megkönnyíti az emberek számára saját kulturális örökségük mellett más európai népek örökségének megbecsülését, illetve tanulás, munka vagy pihenés célú felhasználását.
A kulturális örökség digitalizált változata fellendíti a hálózati forgalmat. Gazdag forrása az értéknövelt szolgáltatások és termékek előállítása céljából újrafelhasználható anyagoknak olyan nagy ágazatokban is, mint például a turizmus vagy az oktatás. Az új technológiákat kifejlesztő vállalkozások számára is jelentős járulékos hasznot hoz. Lehetőséget ad a tartalom-előállítással foglalkozó, vagy abba bekapcsolódó intézmények számára bemutatóhelyek és üzleti modellek kifejlesztésére.
A digitális gyűjtemények a kultúrához és a tudományos eredményekhez való jobb hozzáférés által gazdagítják az állampolgárok tudását, az intézmények, szervezetek és egyének fokozódó részvétele révén pedig fejlesztik az információs társadalom tudásbázisát és készségeit a tanulásban. A digitális gyűjteményekben elérhetővé válnak nemcsak a kiállítások, de teljes gyűjtemények anyagai is, betekintést engedve ezzel a raktárakban őrzött, ritkán látható műkincsállományba. Az eddig feldolgozatlan, digitálisan közzétett kulturális javak a kutatók számára új tudományos eredmények elérését teszik lehetővé.
A kiállításokhoz, programokhoz kapcsolódó internetes fórumokon az érdeklődők hatékonyabban fejthetik ki véleményüket, fogalmazhatják meg elvárásaikat a múzeum tevékenységével kapcsolatban. A múzeumok honlapján elérhető számítógépes játékok, interaktív kalauzok által a felhasználók megtapasztalhatják és élvezhetik a kulturális örökséghez kapcsolódó szolgáltatások elérésének új, felhasználóbarát lehetőségeit. A gyűjteményi katalógusokban a felhasználók online módon kezelhetik a digitális műalkotásokat, például saját digitális gyűjteményeket hozhatnak létre. Közös érdeklődési területükön mások számára is közzétehetik és dokumentálhatják anyagaikat, amelyeket saját személyes élményeikkel, emlékeikkel kiegészítve hozzájárulhatnak a történeti archívumok gazdagításához. Az online adatbázisokban az érdeklődők könnyen kereshetnek a kulturális örökség területén magas színvonalú információkat, amelyek az elektronikus tanulásban és a kutatásban egyaránt hasznosíthatók.
Tehát a digitalizálás amellett, hogy elősegíti a múzeumi szakmai feladatok ellátását, mind az állományvédelem, mind a múzeumi gyűjtemények hozzáférhetővé tétele és hasznosítása szempontjából kiemelkedő fontosságú. A digitális korban a múzeum továbbra is a hagyományos kultúra megőrzését biztosító intézmény, ugyanakkor a digitális tartalmak közvetítésével az információs társadalom számára többrétűen felhasználható és hasznosítható tudásbázissá lép elő. A digitális múzeum olyan információforrás és ismeretközvetítő felület, amely segít megismertetni, kutathatóvá tenni és átörökíteni kulturális örökségünket, a hálózatosodás révén pedig globalizálni kulturális ismereteinket.
