Nagyszerű római kori villa került elő a Nápolyi-öbölben
RÉGÉSZET
Az i.sz. 79. augusztusában kitört Vezúv által lerombolt villa a Santa Maria Assunta templom alatt található a tengertől néhány méterre, Positanónál.
| Pallag Zoltán |
2016-09-06 08:18 |
A víztől való kis távolság egyáltalán nem volt szokatlan a környéken, sőt, az előkelő rómaiak kimondottan az azóta is népszerű nyaralóhelynek számító területet keresték. A tengerpart villa (villa maritima) éppen ebben a térségben jött divatba valamikor az i.e. 1. században. Mesterséges teraszokat vágtak a hegyoldalba, hogy minél inkább élvezhessék a környék adottságait. Ugyan az Archaeology.org most számolt be a felfedezésről, de az épület, illetve az épületegyüttes már a 18. században ismert volt. Karl Weber svájci építész a régészetnek ebben a romantikus korszakában, 1758-ban fedezte fel a villát a Santa Maria templom harangtornya mellett ásva. Mintegy hat méter mélyen bukkant az épületre.
A templom alatt található luxusvillát jelenleg csak a régészek láthatják. 9-10 méter mélyen a Santa Maria kriptája alatt ragyogó zöld, sárga, vörös, kék színű freskókkal ellátott szoba található, amely kétezer éve a villa nagyszerű étkező helyisége, vagyis tricliniuma volt. A zöld drapériát mintázó falfestményen stukkó díszítés látható: tengeri szörnyek és delfinek hátán lovagoló ámorok. Az effajta dekoráció kimondottan ritka ebben a közegben, inkább állami vagy például fürdőkhöz hasonló középületeken alkalmazták.
Az ásatást vezető hölgyek, Luciana Jacobelli (Molisei Egyetem), illetve a régészeti felügyelőség munkatársai, Adele Campanelli és Maria Antonietta Iannelli az ásatások történetéről is beszéltek az Archaeology.org-nak. 2003-ban a templom kriptájának restaurálásakor kezdődtek a modern tudományos vizsgálatok az épületben, de csupán 3 évig folytatódtak az anyagi források hiánya miatt. 2015-ben viszont alkalom nyílt újabb régészeti kutatásokat végezni, amelyeket idén is folytattak, de ezek már inkább mentőásatások voltak. A helyi örökségvédők szeretnék később nyilvánossá tenni a régészeti szenzációt, üveghidakat terveznek a kripta alá, amelyeken keresztül bejárható lenne a tér és láthatóvá válna a kétezer évvel ezelőtti luxus, amelyről Mantha Zamakoupi, a Birminghami Egyetem tanára, a térség villakultúrájának egyik legjobb ismerője szerint nem valószínű, hogy az épületegyüttes kiterjedne az egész város alá, de ahhoz nem férhet kétség, hogy a freskók első osztályú minőséget képviselnek. “A falfestmények nagyon magas minőségűek, a triclinium dekoratív programja különlegesnek tűnik. A freskók stukkóval való kombinálása ritka és különleges” - mondta a kutató.
De ez nem minden. A csodás festmények mellett egy a vulkáni törmelékben nyitott lyukban a triclinium északi fala mellett a régészek oxidálódott ezüstkorsókra, csészékre és tálakra bukkantak. Az étkészlet egykor a villa tulajdonosának személyes holmija volt, amellyel legfontosabb látogatóit vendégelte meg.
