Restaurálás előtt Csontváry híres képe, az Öreg halász
ÁLLAPOT
A Csontváry-életmű kiemelkedő darabja, az Öreg halász hazai és külföldi tárlatokon is gyakorta megforduló műtárgy. Legutóbb a szegedi Móra Ferenc Múzeum Pompeji-kiállításán vendégszerepelt Csontváry Kosztka Tivadarnak ez a festménye.
| Szathmáry-Király Ágnes |
2017-01-17 12:10 |
A szegedi Fekete házban azért mutatta be a Móra Ferenc Múzeum a képet, mert a háttérben a Vezúv körvonalai láthatók: a vulkán 79-ben pusztította el a várost. Itália mély benyomást keltett Csontváry lelkében; sokat festett Pompeji környékén, Dalmáciában, Szicíliában.
„Napút” festőként Csontváry életművében kevés festményt találunk, amelyen az emberábrázolás dominál. A Herman Ottó Múzeum tulajdonában lévő Öreg halász a művész egyik ilyen alkotása, amely az egyik különleges példája az egyetemes képzőművészetben megnyilvánuló bonyolult lélekábrázolásnak. Az 1902-ben festett olajfestmény a napokban érkezik vissza a szegedi Móra Ferenc Múzeum Pompeji-kiállításáról eredeti helyére, a miskolci gyűjteménybe. Népszerűsége okán az egyik legtöbbet utaztatott festmény: valódi világutazó. De ami öröm a közönségnek, az némi keserűség a művészettörténészeknek, akik tudják, hogy ez a népszerűség milyen állapotromlással jár. Csontváry ikonikus festményén 1964 óta nem végeztek átfogó restaurálást. Több mint 50 évvel ezelőtt pedig még merőben más követelmények között zajlott a képek megújítása, így az Öreg halászé is. A műérték helyreállításakor ma már jóval szigorúbb szakmai elvárásoknak kell megfelelni; míg az anyaghasználat és a technikai lehetőségek sokkal alaposabb munkát tesznek lehetővé, mint korábban.
Az alkotás restaurálás előtti állapotfelmérésére a miskolci Herman Ottó Múzeum Dicső Ágnest kérte fel. A festményrestaurátor – hogy valós képet kapjon a közismert festett oldal állapotáról - megvizsgálta az Öreg halász hátoldalát is, a hordozófelületet. A restaurátor először a vásznon dolgozik, s csak ezt követően foglalkozhat a festett résszel, amelyről már az előzetes vizsgálat alkalmával kiderült, hogy markáns javítások vannak, és szabad szemmel is látható rajta egy sérülés, megtörés. Hogy mi az eredeti anyag, és mi került fel utólag, idegen anyagként állagmegóvás címén a képre, azt majd a legalább fél évig tartó műhelymunka fogja bebizonyítani.
A kép forrása: Szegedma.hu
A végleges cél azonban az, hogy a hordozót stabilizálják, valamint visszaállítsák azt, ami az 1902-es eredeti képből megmaradt, illetve legközelebb esik a festő szándékához. A felmérésnek köszönhetően Csontváry Kosztka Tivadar festéstechnológiájáról, anyaghasználatáról is többet tudhat meg a szakma és a közönség. A rendkívüli szakértelmet, speciális vizsgálatokat igénylő hosszadalmas restaurálási munka várhatóan 2,4 millió forintba kerül. A teljes költség kétharmad része már rendelkezésre áll: a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből 1,8 millió forintot kapott a Herman Ottó Múzeum. A fennmaradó összeget adakozással, gyűjtéssel szeretné előteremteni a miskolci gyűjtemény vezetése. Az adománygyűjtő kampány a Magyar Kultúra Napján, január 22-én kezdődik, amikor a Szegedről visszahozott festményt a restaurálás megkezdése előtt két hónappal visszahelyezik eredeti helyére, a Herman Ottó Múzeum képzőművészeti kiállításába.
A miskolci gyűjteményben három másik Csontváry-festmény is fellelhető: a Felvidéki utca (1895), a Mandulavirágzás (1901) és A Keleti pályaudvar éjjel (1902) címűek. A közönség azonban az Öreg halászt ismeri és keresi leginkább. A festészet iránt kevésbé érdeklődőket is maga elé csalja a szuggesztív portré, amely tökéletesen ábrázolja az emberben lakozó jó és gonosz kettősségét. A képen látható öregember aszimmetriáját vizsgálgatják: az önmagában is tökéletes festmény egy függőleges vonal mentén megbontva két teljesen más hangulatú és jelentésű portré lesz. Ha a baloldalt tükrözzük, akkor a nápolyi öbölben csónakjában ülő, a földi életében megfáradt öregembert látunk a maga lelki békéjével. Míg a jobb oldalt megkettőzve az öreg halászból sátáni figura lesz, a háttérben viharos tengerrel, füstölgő kéményű házakkal, kitörő vulkánnal.
A Herman Ottó Múzeum Képtárban érdemes elidőzni, hiszen bővelkedik a Csontváryéhoz hasonló remekművekben. A kiállítás a barokk korszaktól a szecesszióig vonultatja fel a magyar festészet remekműveit, köztük egy olyan jelentős gyűjteménnyel, mint a Kövesi Istváné. Az Öreg halász restaurálása pedig csak az első lépése a múzeum képtárfejlesztési koncepciójának, amely a teljes képzőművészeti állandó kiállítására kiterjed majd.
