A múzeum mint szenvedély
KONFERENCIA
Az ICOM MNB és a Magyar Nemzeti Múzeum által hirdetett „szenvedélyes” címet viselő konferencia meghirdetésétől kezdve sikeres volt. Már csak a plenáris üléseken van szabad hely!
| Sóki Diána |
2017-01-20 12:00 |
Február 23-án és 24-én az ICOM Magyar Nemzeti Bizottság és a Magyar Nemzeti Múzeum közös szervezésében valósul meg A múzeum mint szenvedély című plenáris előadással egybekötött, workshopokra építő szakmai nap. Varga Benedeket, az ICOM MNB elnökét, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját kerestük meg a konferencia kapcsán.
Első kérdésem rögtön a címhez kapcsolódik. Mit jelent a szenvedély a múzeum viszonylatában?
A szenvedélyt bárhol megtalálhatjuk, jelen lehet bármilyen emberi tevékenység során, az a fajta elhivatottság, amely érzelmileg is bevonja az embert. Tulajdonképpen azt akartuk kifejezni a címadással, hogy a muzeológusok ideális esetben szenvedéllyel építik a múzeumot a professzionalizmus és a szaktudás mellett. A lelkesedés, a szenvedélyesség ebben a szakmában elengedhetetlen.
A program felhívásában a múzeumi világra jellemző kérdésekről szóló szakmai vitára készülhetnek a résztvevők. Milyen hasonló rendezvények szolgáltak mintaként, illetve milyen lehetőségeket rejt magában a műhelymunka?
Nincs konkrét mintája, bár a tudományos életben gyakran rendeznek hasonló jellegű workshopokat. Esetünkben arra szeretnénk utalni, hogy a tudományos munka diszkusszióra épül. Ugyanakkor a tudományosság olyan színterei, mint a hagyományos konferenciák, nagyon kevéssé rendelkeznek diszkurzív jelleggel. Az előadók ismertetik saját tudományos eredményeiket, elméleti következtetéseik összegzését. A tudományos világban jelenlévő írásbeli viták sem tudják helyettesíteni a közvetlen vitára épülő tudományos-szakmai fórum funkcióit. Az ICOM MNB törekszik arra, hogy új típusú fórumokat alakítson ki, ahol minél inkább az együttgondolkodás, a viták, az eszmecserék kerülnek középpontba, ezáltal a lehetséges állásfoglalások megfogalmazásának színtereit hozva létre.
Miben lesz más ez a konferencia, mint a többi?
Tulajdonképpen mindhárom, már említett ponton eltér majd a hagyományos konferenciáktól – formájában, gyakorlatában és a bevont perspektívák sokszínűségében is. Tehát más lesz a forma, amelynek értelmében szakmabeliek folytatnak moderált beszélgetést. Az ezeket összegző plenáris megbeszélést, értékelést követően az ICOM MNB kvázi ajánlásokként fogadja el és teszi közzé a színvonalas, használható eredményeket és megfogalmazásokat. Mindemellett megpróbáltunk olyan témaköröket válogatni, amelyek aktuálisak az európai és a magyar múzeumi életben egyaránt, bár globálisan nyilvánvalóan más kulcskérdésekkel is találkozhatunk. Mindenesetre remélem, hogy ez az alkalom lehetővé teszi, hogy eljussunk arra a szintre, ahonnan nyitni lehet más világrészek felé.
Melyek azok a főbb kérdések, amelyekről úgy gondolja, hogy érdemes szakmai vitát folytatni?
A múzeum fogalmának megalkotásától kezdve, a kulturális szférában való szereplésig nagyon sok ilyen kérdést említhetünk. Fontos beszélnünk arról a miliőről, amelyben a múzeumok a színházakkal, hangversenytermekkel, operával együtt szerepelnek, a közös pontokról és az eltérésekről, így arról, hogy a múzeum miben más, miben egyedülálló. Emellett az eredetiség, a társadalmi múzeum lehetőségei, a múzeumok oktatásban betöltött szerepének jelentősége mind kulcskérdések. Ugyanakkor különböző konferenciákon sorra lehet hallani azokat a megfontolásokat, amelyek azt mutatják, hogy az Európán kívüli múzeumi szféra a nyugati világtól mennyire függetlenül akarja megfogalmazni önmagát. Ez millió dologban jelentkezik a művészetekhez való viszonytól kezdve, az eltérő oktatási, közösségformálási feladatokig. Rendezvényünk arra törekszik, hogy a szakma közösen vitasson meg olyan alapkérdéseket, amelyekre a magyar múzeumi élet épül. S amit aztán az ICOM MNB különböző nemzetközi szakmai fórumokon és tanácskozásokon képviselni tud, mint a magyar múzeumi közösség gondolatait, álláspontját.
Mit érdemes tudni a moderátorokról, milyen múzeumi területeket képviselnek a workshopot tartó kollégák, illetve Ön személyesen mivel készül majd?
Az egyes szekciók moderátorait (Éliás István, Kalla Zsuzsa, Kaján Imre, Róka Enikő, Sári Zsolt, Varga Benedek – szerk.) az egész múzeumi szakma ismeri, mivel hosszú idő óta komoly munkát mutatnak fel, neves intézményekben dolgoznak, különböző szakterületeken csodálatos elképzeléseket valósítanak meg. Mivel sok múlik rajtuk, ezért kiválasztásukkor törekedtünk arra, hogy különböző területek képviselői legyenek, hogy minél átfogóbb képet adjanak a múzeumi világról. Így - ahogy azt már említettem - lesz, aki a társadalmi múzeumról, vagy épp az eredetiség fogalmáról, az oktatásról, vagy múzeumpedagógiáról, vagy éppen a kulturális környezetről beszél majd. A kulturális élet kreativitásra épül, amikor színházi darabot, mozifilmet nézünk, könyvet olvasunk, akkor primer kreatív művekkel találkozhatunk. A múzeum számára ez a kiállítóterekben való megjelenést jelenti. A látogatók csupán kis százaléka jön raktárakat látogatni, tehát kutatni. Többségük elsősorban kiállításon keresztül találkozik, foglalkozik a múzeummal, így a kreativitásnak azt a nívóját, az alkotásnak azt a színvonalát kell képviselnünk, ami jellemző a többi kulturális területre is. Nagyon fontosnak tartom kiemelni azt, hogy mit tudunk tanulni egymástól a szakmán belül. Így például a természettudományi múzeum mit tanulhat a történeti múzeumok gyakorlatából, és viszont. Vagy épp a történeti múzeum milyen tanulságokat meríthet a kortárs művészeti kiállítások munkájából. Minden az originális teremtő alkotásra épül, mi mind azok vagyunk, akik ezt a gyakorlati életben is képviseljük. Ezt fel kell ismerni, mivel mindennek következményei vannak szakmaiságunkra.
Olvashattuk, hogy a rendezvény során egy szélesebb körű, több területet lefedő országos részvételre számítanak. Ez mit takar, kinek szól a konferenciával egybekötött workshop?
Mindenkinek szól, a múzeumi élet minden szereplőjének. A workshopok csoportjainak száma ugyan korlátozott, de hangsúlyozni szeretném, hogy nem csak tagok jöhetnek el. Olyan jelentkezőket várunk, akik meg is mernek szólalni, képviselni merik a véleményüket - hiszen fontos, hogy jelen legyenek, és ne a telefonjukat nyomkodják. Egy olyan közös munkát szeretnénk, amit sok ember alkot még több embernek, ezért nagyon fontosnak tartom, hogy a múzeumon belüli különböző szakmák képviselői is megjelenjenek. A jelentkezések alapján úgy látom, hogy sokan érkeznek majd Budapesten kívüli városokból, községekből is.
Milyen hívószavakkal, gondolatokkal bátorítaná a résztvevőket az ICOM MNB elnökeként?
Az elnökség nagyon sok és termékeny vitákat folytatott a témakörökről és a végeredmény – remélem nem túlzás – kiérlelt programot mutat. Így született meg ez az újszerű és szokatlan kezdeményezés, amely lehetőséget kínál a saját gondolatok számára. Azzal, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum társszervezőnek lépett be a rendezvénybe, remélem, hogy még többen fognak jelentkezni. Egyúttal nagyon köszönöm is a Nemzeti Múzeum munkatársainak a szervezésben nyújtott munkájukat. Mindenkit arra biztatok, hogy a közelgő „báli szezonban” minél többen jöjjenek el, vegyenek részt tudásukkal, véleményükkel, elképzeléseikkel!
Felhívjuk minden érdeklődő figyelmét, hogy a workshopok létszáma betelt. Ugyanakkor mindenki számára nyitottak azok a két napot összegző plenáris előadások, amelyek a közös munka bemutatását, a workshopok eredményeit mutatják be.
Február 23.
Plenáris előadások a Díszteremben – prezentáció és vita
14:30-15:00 Varga Benedek: A múzeum fogalma
15:00-15:30 Kalla Zsuzsa: Hitelesség-eredetiség a gyűjteményekben
15:30-16:00 Kaján Imre: A tudáshoz való hozzáférés
Február 24.
Plenáris előadások a Díszteremben – prezentáció és vita
14:00-14:30 Sári Zsolt: A társadalmi múzeum feladatai
14:30-15:00 Éliás István: Participáció. A közönség és a helyi közösségek részvétele a múzeumi tevékenységekben
15:00-15:30 Róka Enikő: Múzeumi tartalmak kulturális térben
15:30-15:40 Zárszók
