Gigantikus Websteroprion armstrongi!

KANADA

Egy 400 millió éves hatalmas kihalt gyűrűsférget, egy eddig ismeretlen fajt azonosított egy nemzetközi kutatócsoport, amely egy kanadai múzeum gyűjteményében bukkant az ősi fosszíliára.

MTI 2017-02-23 16:29
Cikk küldése e-mail:

Így nézhetett ki a Websteroprion armstrongi, miközben egy halra támad (fotó: James Ormistron)


Az angliai Bristoli Egyetem, a svédországi Lundi Egyetem és az Ontariói Királyi Múzeum kutatói egy ősi fosszília tanulmányozásakor fedezték fel a soksertéjűek osztályába tartozó óriás gyűrűsféreg maradványait, amely a földgiliszták és a piócák rokona.

A Scientific Reports tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányuk szerint az új faj páratlan a megkövült gyűrűsféreg-maradványok között, az ilyen típusú élőlények között a legnagyobb állkapoccsal bírt, amely egy centiméternél is hosszabb volt. A korábban talált ilyen állkapcsok csupán néhány milliméteresek, és csak mikroszkóppal vizsgálhatók. Az állatnak mintegy egy méter hosszú volt a teste.

és így néz ki maga a  kövület (fotó: Luke Parry)

 

"Az óriásnövés az állatoknál egy környezettanilag fontos sajátosság, az előnyökkel, a versenyjelleggel függ össze. A tengeri gyűrűsférgeknél ez egy kevésbé ismert jelenség, és még soha nem találkoztunk vele megkövült fajokban" - hangoztatta Mats Eriksson, a Lundi Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

Ez az új faj egy óriásnövésű soksertéjű (polychaeta) páratlan egyede, amely mintegy 400 millió éve, a földtörténeti ókorban élt - tette hozzá.

A kövületet 1994 júniusában gyűjtötte Derek K. Armstrong, a helyi geológiai földmérő hivatal munkatársa a kanadai Ontario állam egy kietlen részén kőzetek és fosszíliák vizsgálatakor. Azóta őrizték a múzeumban.

A faj a Websteroprion armstrongi nevet kapta felfedezője nyomán, illetve a Cannibal Corpse amerikai death metal együttes basszusgitárosa, Alex Webster tiszteletére, akit játéka miatt óriásnak titulálnak. Ez utóbbi azért is találó, mert a tanulmány mindhárom szerzője rajong a zene iránt és hobbizenész - mondta Luke Perry, a Bristoli Egyetem kutatója.​

Barlangi vakgőte: 100 évig él, de hol?

TERMÉSZET

A Magyar Természettudományi Múzeum kutatói nemzetközi együttműködés keretében különlegesen érzékeny módszert fejlesztettek ki, amely barlangokból gyűjtött vízmintákból is képes kimutatni a barlangi vakgőte...

2017. január 01. Magyar Természettudományi Múzeum

Halottról semmit!

MAGAZIN

Az ausztrál bennszülöttek, az aboriginek hiedelemvilága írta át a Határtalan Régészet című magazin szerkesztését.

2017. január 01. Hegedűs Anita

Befejeződött a régészeti látványtár kialakításának első üteme Szegeden

RAKTÁR

A Móra Ferenc Múzeumban elkészült a leendő látványtár terme: a szakemberek befejezték a munkálatokat, így hamarosan megkezdődhet a második ütem, a vitrinek beszerzése és berendezése.

2017. január 01. Magyar Múzeumok Online
 
Az Erimtan Múzeum Ankarában
 
Baselitz. Újrajátszott múlt
    Muzeumok.hu Rss betöltése...