Újabb várfal maradványok

Régészeti feltárás

Megtalálták a középkori szegedi vár déli falának maradványait a Móra Ferenc Múzeum előtti parkban.

MTI 2012-10-18 15:40
Cikk küldése e-mail:

A szegedi partfal rekonstrukciós munkáihoz kapcsolódóan szeptember végén kezdődtek el az ásatási munkák. A feltárására azért volt szükség, mert a tiszai védmű felújítása során résfal és szivárgók épülnek, és ezek megtervezéséhez pontosan ismerni kell a középkori várfalak helyét.
A 3x6 méteres szelvényben három méter mélyen találtak rá a várfal maradványaira. A 2,4 méter széles és 1,3 méter magas téglafal mellett különböző szinteken kerék- és patanyomokra is bukkantak. Ezek egy része valószínűleg a bontás során keletkezhetett: jól látható, hogyan fordultak a szekerek a várfal tövéhez, és hol várakoztak a bontott anyagot szállító lovak.

A fal alapozásánál nemcsak tégla, hanem kövek maradványai is fellelhetőek - ebből arra lehet következtetni, hogy a vár építésekor római kori kődarabokat is felhasználhattak. A déli kaputornyot és a vízibástyát összekötő falszakasz építésének pontos ideje nem ismert – meghatározásához tégla és habarcsmintákat vettek -, valamikorra a XV. századra tehető.
A most föltárt falszakaszt még a nagy árvíz előtt, 1876-77 telén bontották el. Erre Ferenc József azt követően adott engedélyt, hogy a szegedi vár hadászati jelentősége csökkent. A szegediek azért kérték a fal elbontását, mert Alsó- és Felsőváros között a hadi területnek számító vár miatt csak jelentős kerülővel lehetett közlekedni. A bontás után azonban megnyílt a két városrészt összekötő Tisza-parti út.
A középkori szegedi várat valószínűleg 1261 és 1280 között építették, de nem lehetetlen, hogy már voltak római kori előzményei. Az erődítmény a századok folyamán nem épült ki végvárrá, mert az akkori ország közepén helyezkedett el. 1543-ban a törökök elfoglalták Szegedet, ekkortól a vár képe jelentősen módosult.
Az erődítményben az 1668-as török alóli felszabadulást követően három tűzvész is pusztított, a XVIII. század végén összeomlott a vár Tisza felőli fala.
A vármaradvány felújítását 1999-ben végezték, amikor kiállítóhelyet, régészeti raktárt és tanácstermet építettek ki. A munkálatok közben középkori falak kerültek elő közvetlenül a bejárat előtt, így elkezdték a régészeti leletmentést, és a várudvar közepén középkori templomra is bukkantak, majd 2007-ben sikerült azonosítani a vár északi saroktornyát, 2010-ben pedig a déli falát.

Madár alakú edény a koporsóból

Szarmata lelet

Egy gyermek deszkakoporsójából került elő az M43-as ásatáson az a madár alakú edényke, amely a Móra Ferenc Múzeumban tekinthető meg.

2011. november 11. Magyar Múzeumok Online

Romokból ruhák - A régészeti textilek konzerválási problémái

Válogatás a Magyar Múzeumok archívumából

A történeti, régészeti textilek a legérzékenyebb és relatíve a legrövidebb élettartamú tárgyi emlékeink.Lebomlásuk rendkívül komplex folyamat.Miként őrizhetjük meg egy-egy váratlanul meglelt öltözék...

2009. szeptember 09. Sipos Enikő

Régészeti újdonság: honfoglalás kori tarsolylemezekre bukkantak

A Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának munkatársai Rácz Tibor Ákos és Füredi Ágnes vezetésével honfoglalás kori sírokat tártak fel a megye délkeleti részén.

2011. április 04. Magyar Múzeumok Online
 
Az Erimtan Múzeum Ankarában
 
Baselitz. Újrajátszott múlt
    Muzeumok.hu Rss betöltése...