A világ legnagyobb címletű bankjegye
40-ES ÉVEK
A 1100 000 000 billió pengő máig a világtörténelem legnagyobb címletű kibocsátott bankjegye. Most Pécsen!
| Magyar Múzeumok Online |
2013-05-26 09:00 |
Utolsó állomásához érkezett a Janus Pannonius Múzeum Várostörténeti Múzeumának (Pécs, Felsőmalom u. 9.) '40-es éveket sokoldalúan, a művészet és tudomány eszközeivel feldolgozó népszerű sorozata. Május 23-án nyílt meg az a tematikus kiállítás, amely azt boncolgatja, miként élték meg a pécsiek, baranyaiak a '40-es évek hétköznapjait.
A tárlat megnyitása méltó záróakkordja az eseménysorozatnak, amelyet áprilisban tematikus beszélgetés, majd két héttel később tudományos konferencia és filmvetítés zárt. A kiállítást megelőző kutatómunkában részt vettek a Pécsi Tudományegyetem történelem szakos hallgatói. Az egy éven át megtekinthető tárlat látogatói előtt megelevenedik a tragikus, megrázó eseményekben gazdag évtized: elég a minden emberi képzeletet felülmúló inflációra, az államosításra, a ki- és betelepítésekre, s a Szovjetunióba jóvátételi munkára kényszerített hurcolt emberekre gondolni.
A kiállításon olyan tárgyakat csodálhatunk meg, amelyeket eddig a múzeum raktárában tároltak, a közönség még nem láthatta őket. Ezek sorában a legkiemelkedőbb a magyar százmillió bilpengő (B-pengő). Közismert, hogy a második világháború alatt, különösen azt követően a hazai fizetőeszköz folyamatosan elértéktelenedett, emiatt újabb és újabb címletű pénzeket bocsátottak ki. A történelem legnagyobb mértékű inflációját azonban már nehéz volt a nullákkal követni. Az egymilliárd B.-pengős bankjegy már nem került forgalomba, de a 100 millió B.-pengős máig a világtörténelem legnagyobb címletű kibocsátott bankjegye.
A kiállításon szintén megtekinthető Pécs 1945-ös szükségpénz tervezete. A II. világháborút követő infláció miatt – forgalmi bankjegy és váltópénz hiányában – több város szükségpénz kibocsátásához folyamodott. Pécsett végül nem bocsátottak ki szükségpénzt – a tervek és a próbanyomatok elkészültek, de nem kerültek forgalomba. Máig megmaradt a 100 pengős előlapjának 42x24 cm-es, a város címerét kidomborító rajzterve, melynek alsó szegélyén jól olvasható Gebauer Ernő grafikusművész kézírása: "Városi pénzterv. Gebauer".
A személyes emlékek közül pedig igen szívszorító történet fűződik a kiállított berliner kendőhöz, amelynek viselőjét annak idején a horlovkai munkatáborba hurcolták. A hölgy akkor édesanyjától kapta a ruhadarabot, hogy gyermekét a szörnyű helyen megóvja a farkasordító hidegektől, azonban Rézi néni visszaérkezvén a malenkij robotról már csak a ruha felét hozta vissza. Egyik rabtársával ugyanis élelmiszerért cserébe átadta a kendő egy darabját.
Érdekes múzeumpedagógiai foglalkozások – folytatódik az emlékek gyűjtése
A programsorozathoz múzeumpedagógiai foglalkozások is tartoznak. Malenkij robot címmel az érdeklődő fiatalok a második világháború után a Szovjetunióba hurcolt baranyai sváb lakosság munkaszolgálatát feldolgozó foglalkozáson vehetnek részt, vagy pedig bepillanthatnak a ’40-es évek világába.
A malenkij robot múzeumi kutatásában és megjelenítésében a Janus Pannonius Múzeum élen jár. A foglalkozásokon a túlélők szívfacsaró beszámolóiba hallgathatnak bele a tanulók, kézbe foghatják a lágerekből hozott tárgyakat, amelyeknek történetei is megelevenednek a foglalkozások alatt. Az egyénileg átélt és szóban átadott (nem egyszer tragikus erejű) élmények a múzeumpedagógus vezetésével történelmi keretbe ágyazódnak.
FONTOS! A rendezők a kiállítás teljes ideje alatt továbbra is várnak '40-es évekből származó tárgyakat, fényképeket, dokumentumokat és a hozzájuk kapcsolódó történeteket. Aki megosztaná másokkal ezen emlékeit, a 06 72 310-165-ös telefonszámon, valamint a varostort@jpm.hu e-mail címen jelentkezhet. Ugyanitt várják a múzeumpedagógiai foglalkozásokra való regisztrációkat is, legalább három nappal a látogatás előtt.
