Az épületasztalos aranya
HELYTÖRTÉNET
Visszakerül Orosházára Thék Endre híres bútorgyáros és művész aranyérme.
Visszakerült Békés megyébe az az aranyérem, amellyel Thék Endre orosházi származású európai hírű bútorgyáros munkásságát ismerték el az Országos Ipartestületi Kiállításon 1888-ban. Az érmet, amelyet csütörtökön sajtótájékoztató keretében mutattak be a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban, ősztől Orosházán állítják ki.
Az érmet és a Thék Endréről szóló állandó kiállítást októbertől az orosházi Szántó Kovács János Múzeumban láthatja a közönség, előtte a Munkácsy Mihály Múzeumban tekinthető meg Békéscsabán.
Medgyesi Pál a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatóhelyettese a sajtótájékoztatón kiemelte: a numizmatikailag figyelemre méltó, szép kidolgozású érem 55 milliméter átmérőjű, 72 gramm súlyú és 24 karátos színaranyból készült. A hátlapján a "Thék Endrének művészi és épületasztalos munkásságáért" felirat olvasható.
A történeti kutatások szerint aranyérmet az akkori ipartestület csak nagyon keveseknek adományozott, néhány darab lelhető fel belőlük - jegyezte meg. Az érmet a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum egy magángyűjtőtől vásárolta meg 2013. július 17-én egymillió forintért. A múzeum a vételár 70 százalékára a Nemzeti Kulturális Alaptól nyert pályázati úton vissza nem térítendő támogatást, a hiányzó 300 ezer forintot Orosháza város képviselő-testülete adományozta a vásárláshoz.
A békés megyei múzeumokat fenntartó önkormányzatok és a helyi muzeológusok összefogásának köszönhetően került haza Békés megyébe a relikvia, újabb tárgyi és szellemi emlékkel gazdagodtunk - hangsúlyozta Békéscsaba polgármestere, Vantara Gyula, aki az érmet a sajtó előtt jelképesen átadta Orosháza polgármesterének, Dancsó Józsefnek. Hozzáfűzte: Thék Endre életútja példa a Békés megyében élőknek arra, hogy az ország távoli pontjáról is lehet sikereket elérni, kiváló szakmai tudáshoz európai tapasztalatokat összegyűjtve érdemes hazajönni és itthon maradandót alkotni. Dancsó József, Orosháza polgármestere kiemelte: a város büszke Thék Endrére, akiről már annak idején, 1913-ban utcát neveztek el. Thék Endre életútja bizonyítja, hogy érdemes egy napjainkban is keresett szakmát magas szinten elsajátítani és művelni.
Thék Endre Orosházán született 1842-ben. Az asztalos mesterséget Orosházán tanulta, majd dolgozott Békéscsabán, később Budapesten, Bécsben és az akkori európai bútorgyártás fellegvárában, Párizsban. Budapestre 1867-ben tért vissza, a Józsefvárosban vásárolt asztalos üzemet és néhány éven belül gőzerőre épített gyárrá fejlesztette. Megbízhatósága, munkájának magas színvonala, igényessége felkeltette az akkori építészek figyelmét és sorra kapta a megbízásokat. Nevéhez fűződik a pesti Wenckheim-palota, az Operaház, az Országház és a Kúria berendezése. Átütő sikert hozott számára a budavári királyi palota Szent István- és Hunyadi-termének berendezése. Művészi munkásságát francia becsületrenddel is elismerték. Historizáló stílusa a neobarokk és a neoreneszánsz stílusjegyeket ötvözi.
Fotó: Munkácsy Mihály Múzeum, Wikipedia
