Lajtán innen Lajtán túl
TÉRKÉP
Történelmi tanulmányainkból ismerős fogalom, de tudják-e, hogy a magyar földön mindössze 18 km-t megtevő nyugat-magyarországi folyó honnan ered és hova tart? A Lajta történetét gazdagítja a Duna Múzeum gyűjteményében található néhány eredeti térkép is.
| Horváth Vera |
2015-07-31 08:38 |
Az Alpokból eredő folyó útjának nagyobbik részét Ausztriában teszi meg. Vízgyűjtő területe 2379 km2, ennek 96,5%-a Ausztria és 3,5%-a Magyarország területére esik. Az osztrák nagyesésű területekről leérve hordalékát lerakta, jellegében is változott, erősen kanyargott, ami nagyobb esőzések, vagy hóolvadások után jelentősen növelte az árvízi veszélyt.
A folyóról a 18. századig nem készült térkép. Átfogóbb rajzokon szerepelt, mint ezen az 1726-os térképen, mely önmagában is fontos dokumentum: Marsigli munkája a Duna vízrendszerét ábrázolja, és az első tematikus vízrajzi térképünk. A Lajta két folyó egyesüléséből ered, és Mosonmagyaróvárnál csatlakozik a Mosoni-Dunához.
Mappa Potamographica 1726
A Lajtáról az első térkép alig két év múlva, 1728-ban készült el. Készítője, az ekkoriban az Eszterházy család szolgálatában álló Mikovinyi Sámuel volt. A következő években, évtizedekben olyan neves mérnökök térképeztek erre, mint Krieger Sámuel vagy Laáb Gáspár.
A hazai folyók szabályozásának egyik legfőbb elindítói az árvizek voltak. Nem volt ez másképp a Lajtánál sem. Nagy árvízről számolnak be az 1803-as, 1814-es és 1850-es krónikák is. 1814-ben Laáb Gáspár Moson vármegyei mérnök készített egy térképet a folyóról. Az eredeti, kézi rajzolású munka több érdekességet is rejt.
Laáb Gáspár térképe 1814-ből
A térképen a Lajta folyóval párhuzamosan egy csatorna vonala látható, amit Megyei csatornaként, Vármegyei árokként neveztek. Az árvízi szempontból igencsak veszélyeztetett Moson vármegyei szakaszon az volt az elképzelés, hogy nem a főmedret mélyítik, hanem külvíz-csatornákkal vezetik le felesleges vizet. A térképen már feltüntetett csatorna volt az első, mely a megye költségén épült az 1790-es években. A térkép az 1814-es árvíz évében készült, ez magyarázza azokat a jelzéseket is, amelyek a töltés megrongálódását mutatják. Látható továbbá a Hegyeshalomra vezető út, négy fokot átívelő híddal. A térkép jelöl egy másik levezető csatornát is, aminek azonban a későbbi térképeken nincsen nyoma. Ismeretes, hogy Laáb Gáspár is tervezett egy árapasztó csatornát: a folyó jobb partján épült meg az Új Kanálist 1818-ban kezdték kiásni.
A csatorna elkészült, azonban nem minden érintett és mérnök vélte ezt a helyes megoldásnak. Több terv és még több vita után amellett döntöttek az érdekeltek, hogy a Lajta főmedrét kell rendezni. A munka 1847-ben kezdődött Godinger Károly Moson vármegyei mérnök vezetésével. Az ő neve már ismerős a múzeum gyűjteményéből: egy másik eredeti dokumentumunk az ő munkája. Térképe 1836-ban készült a folyó lajtakátai részéről.
Godinger Károly térképe 1836-ból
1851-ben Fényes Elek így írta le a települést: „Gátha, (Gattendorf), horváth falu, Mosony vmegyében, Pozsonyhoz 1 1/2 mfldnyire, a Lajta jobb partján, hol az egy szigetet képez. Itt jön össze a Pozsonyból Sopronba vivő ország- és postaut; a Mosonyból Brucknak vivő országuttal. Lakja 1058 kath., 3 ágostai, 171 zsidó. Kath. paroch. szentegyház. Synagóga. Vendégfogadó. Tehenészet. Uradalmi nemesített birkatenyésztés. Négy kerekű vizimalom. Szép urasági kastély, pompás angol kerttel együtt, mellyet egész hosszában a Lajta szőke habjai nedvesítenek, s mellynek természeti szépségét a mesteri müvészkéz a nagy ritkaságu honi és külföldi csemeték és növények még sokkal többre emelik. Az angol kerthez tartoznak a gyümölcsös kert, veteményes kert, több üveg- és növényházak. (...)” A leírás több olyan helyszínt megemlít, amely a térképen is látható: urasági kastély, kertek, malom, a sziget (Amália Insel). A terület ekkor az Eszterházy családé volt, 1851-es leírásában Fényes Elek gróf Eszterházy Kázmért nevezi meg birtok gazdájának.
Lajtakáta korábban határmenti kis falu volt. Ma már Ausztria területéhez tartozik, és vele együtt – az új határhoz igazodva - a Lajtának további 10-12 km-es szakasza is. A folyó magyar szakaszának rendezése, az osztrák munkákkal összhangban az 1920-as években kezdődött. A Lajta medrének és környékének szabályozása az egyik legkorábban megkezdett és legkésőbb végrehajtott vízrendezés volt hazánkban.
