©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Seuso-kincs vs. Seuso-kincsek

Többes vagy egyes szám? Elmélkedésünk ezúttal grammatikai alapokon nyugszik!

Olvasom a világhálón, hogy a "Seuso-kincsek" állandó kiállítása még idén megnyílhat a Magyar Nemzeti Múzeumban. Hurrá! Viszont mindig hasogatta a fülemet ez a többes szám: Seuso-kincsek, hiszen egyetlen darab kincsről van szó, illetve annak az egyes darabjairól. Helyesen tehát: Seuso-kincs. Gondoltam eddig.

Ma már nem vagyok annyira biztos a dolgomban. Ugyan a tárgyak tudományos vizsgálata jelenleg is tart, így hát korai lenne bármi véglegeset mondani, de okoskodni csak szabad: nem tartom kizártnak, hogy több, eredetileg össze nem tartozó tárgyból lett összekutyulva az a tárgyegyüttes, amelyet ma Seuso-kincsként ismerünk. Persze a kincsleletek már csak ilyenek, tudniillik össze nem tartozó darabokból állnak. Elrejtőik mindent összehalmoztak, ami értékes volt, és azokat együtt ásták el, tekintet nélkül a tárgyak származására. Az értékük volt fontos, nem pedig az, hogy vajon azonos műhelyben készültek-e. Így volt ez a 20. században is, amikor ezek a tárgyak a műkereskedelembe kerültek. Amikor 1984-ben 10 ezüstöt megpróbáltak eladni a J. Paul Getty Museumnak, két kis közel-keletről származó mészkőfejet is a kincs részeként ajánlottak megvételre, amire talán a libanoni származás igazolása miatt volt szükség. A kereskedőket nem zavarta a tudományos hitelesség kérdése, szívbaj nélkül tettek hozzá, vagy vettek el a tárgyakból, ha az érdekük úgy kívánta. Vajon csak a két mészkő fej esetében jártak el így? Nem tudhatjuk. Az is igaz, hogy a tárgyak együtt sokkal többet érnek, mint külön-külön. Volt tehát indíték arra, hogy egy nagy kincset prezentáljanak az eladók a potenciális vevőknek. Ezzel együtt biztosak lehetünk abban, hogy bizonyos tárgycsoportok összetartoznak a „Seuso-kincseken” belül. Ha egészen őszinték akarunk lenni, be kell ismernünk tudatlanságunkat: jelen pillanatban éppúgy beszélhetünk Seuso-kincsről, mint Seuso-kincsekről, hiszen nem lehetünk biztosak benne, hogy a 20. században nem kerültek újabb, más lelőhelyről származó tárgyak a valamikor a késő ókorban valószínűleg itt Pannoniában elásott ezüstök közé.

De nem csak a kincsbe be, hanem abból kifelé is kerülhettek tárgyak, tehát egy centrifugális mozgás is valószínűsíthető. „A kincs megtalálásakor valószínűleg sokkal, akár tizenhatszor több tárgyból állhatott. Egyes hírek szerint a most még ismeretlen helyen őrzött tárgyak között öt ezüsttál, 37 aranyozott ezüstcsésze és 187 aranyozott ezüstkanál van” – írja Nagy Mihály régész egy tavaly megjelent tanulmányában, ahol az alábbi 1984-ben a Los Angeles-i Getty Museumban készült fotót is közölte.

A Seuso-kincs egy valószínűleg a mai Kőszárhegy (Fejér megye) környékén az 1970-es években rejtélyes körülmények között előkerült 14 ezüst tárgyból (kancsók, tálak, kézmosó készlet, illatszeres doboz) és egy réz üstből álló késő római (Kr. u. 4. századi) leletegyüttes. A magyar állam 2014 márciusában 8 darabot szerzett meg a 15 tárgyból. 7 tárgy továbbra is Nagy-Britanniában, Lord Northampton tulajdonában van. Még több cikk az archívumunkban!