Miért most? Tanárok Éjszakája
LÁMPÁS
Miért épp a múzeumok adnak otthont a Tanárok Éjszakájának? A választ a közelmúlt történeteiben kerestük.
| Nagy Magdolna |
2013-10-04 11:46 |
„A lámpás én vagyok. Világítok a sötétségben. Utat mutatok! Nálam nélkül vak a látó is.” Ezekkel a szavakkal indul Gárdonyi Géza A lámpás című önéletrajzi ihletésű regénye.
2013-ban, a Gárdonyi-emlékévben, amikor az író születésének 150. évfordulóját ünnepeljük, nem is lehetett volna ennél találóbb címet adni annak az Európában egyedülálló kezdeményezésnek, hogy legyen egy olyan nap, amikor a múzeumok teljes figyelme a pedagógusokra irányul.
A Tanárok Éjszakáját a Múzeumok Őszi Fesztiválja rendezvénysorozat kiemelt programjaként a fesztiválsorozat szervezője, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Képzési Központ hívta életre. De vajon miért éppen a múzeumok adnak otthont a Tanárok Éjszakájának? A választ a közelmúlt eseményeinek megismerése után kaphatjuk meg.
A múzeumokat évtizedeken keresztül osztálykirándulások alkalmával keresték fel az iskolák. Már a 70-es években is akadt azonban jó néhány múzeum, amely nem pusztán tárlatvezetésre hívta a diákcsoportokat, de tartalmas múzeumi foglalkozásokat is biztosított számukra. A múzeumok többségének ebben az időben még sem tudatos múzeumpedagógiai programja, sem megfelelő infrastrukturális háttere nem volt ahhoz, hogy tárlatvezetésen kívül mást is ajánljanak.
2008-tól az uniós pályázati lehetőségek hatalmas lendületet adtak a múzeumok fejlődésének. Mostanáig a muzeális intézmények 5,5 milliárd Ft uniós pályázati forrást használtak fel arra, hogy az iskolai oktatás magas színvonalú kiegészítői legyenek. Ebből a pénzből az infrastrukturális fejlesztések (korszerű, jól felszerelt oktatótermek, demonstrációs eszközök) mellett olyan oktatást segítő programcsomagokat is kidolgoztak, amelyek más dimenzióba helyezik a kompetenciaalapú oktatást. A múzeumok korszerűsítéséhez hozzátartozott a sok helyen évtizedek óta változatlan állandó kiállítások megújítása is – erre a célra mind ez idáig 2,2 milliárd forint állami támogatást kaptak az Alfa-pályázat keretében az önkormányzati fenntartású muzeális intézmények.
Nem elegendő azonban szépen „felöltöztetni” a múzeumokat, szemléletváltásra is szükség volt: a múzeumi szakembereknek el kellett szakadniuk attól a paradigmától, hogy a múzeum feladata kizárólag a tudományos tevékenység és a műtárgyak bemutatása. El kellett fogadniuk, hogy a múzeum küldetései között egyre nagyobb szerepet kap a tudás átadása. A pedagógusoknak pedig el kell fogadniuk, hogy sokszor eredményesebben lehet átadni a tudást, ha nem egy hagyományos tanóra keretében és nem az iskola falain belül történik, hanem rendhagyó foglalkozáson, külső helyszínen, amire a múzeumok kiválóan alkalmasak. A múzeumi foglalkozásokon sok – az iskolában zárkózottan viselkedő – diák megnyílik, és olyan teljesítményre képes, amellyel nemcsak tanárai, de diáktársai előtt is új oldaláról mutatkozik be.
A szemléletváltás elősegítésére 2008 és 2013 között 430 millió forintos uniós támogatást nyert el a Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatóságaként működő Múzeumi Oktatási és Képzési Központ (MOKK). Öt év alatt 367 múzeumi szakember és 210 pedagógus vett részt (ingyenesen) a MOKK által szervezett akkreditált továbbképzéseken, ahol mindazt a tudást elsajátíthatták, amellyel a múzeumpedagógiában rejlő lehetőségeket maximálisan az oktatás szolgálatába tudják állítani.
Mindez a hatalmas fejlesztés azonban nem ér semmit, ha az iskolákhoz nem jut el a hír: a múzeumok kiléptek az „osztálykirándulási célpont” szerepkörből, és nyugat-európai színvonalú, a kompetenciaalapú oktatást segítő helyszínekké váltak.
A múzeumok oktatási lehetőségeinek kommunikációjában mérföldkövet jelentett, hogy 2006-ban létrejött egy országos múzeumi koordinátorhálózat, amelynek egyik kiemelt feladata, hogy az iskolákkal megismertessék a múzeumok múzeumpedagógiai kínálatát, és együttműködést hozzanak létre a múzeumok és az iskolák között abból a célból, hogy a múzeumi foglalkozás a tananyag szerves részévé váljon.
Ettől kezdve rendszeressé váltak a múzeumpedagógiai évnyitók, az olyan szakmai napok, ahol az adott múzeum a térség iskoláinak, óvodáinak bemutatja az adott évre kidolgozott múzeumpedagógiai programját. Ezek a rendezvények nagyon hasznosak, de sajnos a hírük nem mindig jut el minden pedagógushoz. A tapasztalat szerint többségében azok az oktatási intézmények jelennek meg a múzeumok szakmai napjain, amelyekkel a múzeumok vagy a koordinátorok már amúgy is jó kapcsolatot ápolnak. Sajnos sem a 40 fős koordinátori hálózatnak, sem a múzeumoknak nincs arra kapacitásuk, hogy az ország összes oktatási intézményével napi kapcsolatot építsenek ki, ezért sok helyre nem jut el az információ.
2013-ban újabb előrelépés történt ezen a terülten. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) tankerületi igazgatói az ország több pontján a múzeumi koordinátorokkal közösen szerveztek olyan szakmai információs napokat a tankerülethez tartozó iskolák számára, ahol bemutatták a múzeumokban rejlő oktatással kapcsolatos lehetőségeket. A KIK-kel való együttműködésnek köszönhetően tovább bővül azon iskolák száma, ahová eljut a múzeumpedagógiai programok híre.
Az erőfeszítések hatására egyre több pedagógus ismeri meg a múzeumok kínálatát, de még mindig szép számmal vannak pedagógusok, akik úgy gondolnak a múzeumokra, mint osztálykirándulási célpontokra, és nem úgy, mint olyan lehetőségre, amely segítséget nyújt számára a tananyag élvezetesebb feldolgozásában.
Ezért döntött úgy a Múzeumok Őszi Fesztiváljának szervezője, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Képzési Központ, hogy az egy hónapon át tartó rendezvénysorozat részeként felkéri a múzeumokat: országszerte egy időben, október 11-én este tárják ki kapuikat a pedagógusok előtt, és szervezzenek számukra vonzó, szórakoztató, szakmai programokkal fűszerezett estét. A rendezvény célja, hogy a pedagógusok saját maguk tapasztalják meg, milyen nagy élményt jelenthet a diákoknak szórakozva tanulni, illetve hogyan tudnak a múzeumok szórakoztatva tanítani.
A szervezők hisznek abban, hogy ez a kezdeményezés folytatásra méltó, és a múzeumok nem csak a Gárdonyi-emlékévben tüntetik ki megkülönböztetett figyelmükkel a pedagógusokat, akik mindig is lámpások lesznek a jövő generációi számára.
