Az „Év tájháza” díj 2013-as jelöltjei
DÍJ
Idén a Bodrogközben lévő Cigánd, a sárközi Decs, a Bódva-völgyében található Edelény és a Sokorói-dombsághoz tartozó Felpéc tájházai versengenek a díjért.
| Kajári Gabriella |
2013-10-03 15:59 |
A tájházak sajátos műfajt képviselnek a muzeális intézmények palettáján, fontos szerepet játszanak a helyi tárgyi és szellemi kulturális örökség éltetésében és a helytörténet feltárásában, valamint a lokális közösségi élet szervezésében. A helyi identitástudat élesztgetése, erősítése mellett a tájjellegű termékek szélesebb körű megismertetéséhez, ezáltal a vidékfejlesztéshez is kedvező közeget biztosítanak.
A Magyarországi Tájházak Szövetsége évente pályázatot ír ki az „Az Év tájháza” cím elnyerésére azért, hogy szakmai elismerésben részesítse azokat a Tájházszövetség tagjai közé tartozó és muzeális intézményi működési engedéllyel rendelkező tájházakat, amelyek példaértékűen működnek.
Idén négy különböző régióból, négy eltérő történettel és infrastrukturális háttérrel rendelkező, de egyformán élő tájház, a Bodrogközben lévő Cigánd, a sárközi Decs, a Bódva-völgyében található Edelény és a Sokorói-dombsághoz tartozó Felpéc tájházai adtak be pályázatot a cím elnyeréséért. Az „Év tájháza” címre augusztus 16-ig lehetett jelentkezni a 2012. évre vonatkozó tényadatokat tartalmazó pályázati anyagokkal, melyekből az is kiderül, hogy mi lehet egy-egy pályázó különlegessége, erőssége.
Cigánd
A Bodrogköz egyetlen városában, Cigándon található Falumúzeumnak 2000 óta otthont adó épület 1999 óta önkormányzati tulajdonban van. Az 1900-as évek elején épült vályogfalú, nádtetős ház az északi magyar háztípusba sorolható. A helyi kultúrát hitelesen bemutató két enteriőrből, valamint szőttes- és helytörténeti kiállításból álló állandó kiállítás anyagát egy lelkes lokálpatrióta gyűjtötte össze.
A cigándi tájház sokoldalú felhasználhatóságát és egyre növekvő népszerűségét a minden korosztályt megszólító oktatóközponti funkciót lehetővé tevő faszerkezetű „táncpajta” garantálja, mely 2001-ben épült fel. „A Bodrogköz Tájmúzeumáért” Alapítványt által kezdeményezett táncpajta rendszeresen szolgál időszaki kiállítások, közösségi rendezvények, kulturális turizmushoz kapcsolódó fesztiválok, gasztronómia bemutatók, illetve a népi hagyományok iskolán kívüli oktatását szolgáló múzeumpedagógiai foglakozások, táborok, játszóházak, kézműves szakkörök befogadó helyszíneként. Az örökségesítés folyamatából is aktívan kiveszi a részét a tájház, a Kulturális Örökség Napjai alkalmából például egy jellegzetes helyi étel, az apróbéles apropóján Bélesfesztivált rendeztek.
Decs
A Sárköz gazdag kézműves hagyományait, hímzőkultúráját élteti a 2001 óta a decsi önkormányzat kezelésében lévő Sárközi Tájház, mely egyben Tolna megye legrégebb óta, 1953-től működő népművészeti háza, majd tájháza. Az idén kettős jubileumot ünneplő - 150 éves - ház másik specialitása, hogy már a kezdeteknél kapcsolódott a Háziipari Szövetkezethez. A népművészeti bolthálózat megszűnése óta hiánypótló szerepet tölt be a kizárólag helyi alkotók által készített és a népi iparművészeti zsűri által elfogadott ajándéktárgyakat árusító ajándékboltja.
Az évek óta növekvő látogatottságot produkáló tájház sikeresen szerepelt a Leader pályázaton is, így 2012-ben bővíteni tudták a kiállítótereket, de a tájház energiatakarékosabb működtetése és múzeumpedagógiai fejlesztése még várat magára.
Edelény
Az Edelény városában található, jelenleg a Művelődési Központ, a Könyvtár és Szekrényessy Árpád Múzeum kezelésében lévő, három lakóházból álló Borsodi Tájház 1991-ben nyílt meg, 1997-ben pedig az Év Múzeuma országos pályázaton a kis múzeumok kategóriában „különdíj”-ban részesült. Az évek során folyamatosan bővült, a Szathmáry-Horkay ház után a Szűcs-Kiss-Szarka házat, majd a Vadászy házat, és a Borsodi Földvár régészeti anyagát is sikerült megszerezni a tulajdonosoknak. A térség népi lakáskultúráján és gazdálkodásán túl a népi kismesterségeket is bemutató kovácsműhellyel is rendelkezik, intenzív kapcsolatot tart fenn a helyi iskolákkal, közművelődési programoknak ad otthont.
A bővülés mellett egyre nagyobb hangsúly került a hitelességre is. 2008-ban pályázati pénzből állították helyre a Vadászy ház stukkódíszes homlokzatát, ezáltal a Bódva-völgy népi építészeti emlékeinek egyik legszebb képviselője lett az épület.
Felpéc
A 2002 óta a Felpécért Alapítvány tulajdonába lévő 18. században épült felpéci tájház 2004 óta működik Falumúzeumként. A hiteles rekonstrukciókat követően itt is sor került bővítésre, egy új épületrésznek köszönhetően 2006-tól vált alkalmassá a Tájház a hagyományőrző kézműves foglalkozások tartására, nyári napközis táborok rendezésére, valamint 8-10 fő részére szálláslehetőség is biztosított.
A tájház, melyet etnográfus végzettségű önkéntes vezet, oktatási tevékenységet is folytat, saját honismereti oktatótananyaggal és műtárgymásolatokkal rendelkezik. Az állandó kiállítás tárgyanyaga teljes mértékig helyi eredetű, a tárgyak háttértörténete is felderített, például a ház eredeti tulajdonosának kedvenc bútora is az enteriőr részét képezi. Az adományokból és pályázati forrásokból üzemeltetett tájház bevételeinek jelentős részét teszik ki a táborokból, rendezvényekből, ajándék- és emléktárgyakból befolyó összegek. A belépőjegyekből származó bevétel szinte elhanyagolható, a helybeliek számára a belépés ugyanis ingyenes.
A pályázati dokumentáció összeállítása mellett a tájházaknak élőben is vizsgázniuk kellett, a Tájházszövetség által delegált bizottsági tagok helyszíni szemléken minősítették a címért induló tájházakat. Az elbírálás végső lezárulását a díj átadása fogja jelenteni, melyre a XI. Országos Tájháztalálkozón kerül sor 2013. október 4-én Decsen, ahol a Magyarországi Tájházak Szövetsége Tárgyi örökség – szellemi örökség tájházi környezetben címmel konferenciát is rendez.
