Hálózati találkozó Bukarestben

KITEKINTÉS

2013. november 1–3. rendezték meg Bukarestben a NEMO (Network of European Museum Organisations – Európai Múzeumi Szervezetek Hálózata) 21. éves találkozóját, amelyen – két év kihagyás után – a Pulszky Társaság képviselői is részt vettek.

Vicze Magdolna 2013-12-18 14:00
Cikk küldése e-mail:

A szervezet 1992-ben alakult, az EU-tagállamok múzeumi szervezeteinek független szakmai tanácskozó testületeként, társaságunk a kilencvenes évek közepe óta többnyire aktív tagja a szervezetnek. A bukaresti találkozón Deme Péterrel, a Pulszky Társaság elnökével vehettünk részt.

 

 

Az első, pénteki nap délelőttjén a program szerint román szakmai és minisztériumi vezetők üdvözölték a megjelenteket, majd Fókuszban Románia: múzeumpolitika és projektek címmel az ICOM Románia elnöke, Virgil Stefan Nitulescu (a Román Parasztság Nemzeti Múzeumának igazgatója, korábban a kulturális tárca egyik vezetője) és Dragos Neamu, a Román Múzeumok Nemzeti Hálózatának elnöke adott képet az ország muzeális intézményeinek helyzetéről, illetve arról a Dánia és Románia együttműködésével 2013-ban indult nemzetközi projektről, amelynek keretében Dániából és Romániából múzeumi szakemberek szakmai csereprogramokon és továbbképzéseken vesznek részt.

 

A délutáni szekció (Múzeumok a digitális világban) első részében német, angol, görög és amerikai szakemberek osztották meg tapasztalataikat azokról a szakmai és/vagy társadalmi kérdésekről, problémákról, amelyeket az e-kultúra terjedése jelent a múzeumok számára. A német Paul Klimpel ügyvéd felvázolta, hogy a múzeumok és gyűjtemények internetre kerülését kezdetben technológiai és szakmai nehézségek mellett a jogszabályok hiánya is okozta. Az utóbbi időben a jogszabályi változások mellett az is segítette a kimozdulást a holtpontról, hogy a muzeális intézmények és szervezetek kidolgozták saját internetes stratégiájukat, s ennek nyomán társadalmi alapokon nyugvó, összekapcsolható projektjeik dinamikus fejlődésnek indulhattak. Nick Poole (Nagy-Britannia) hangsúlyozta, hogy jelenkorunk társadalmára a kapcsolódás/összekapcsolódás (connectedness) a jellemző. Az Europeana (www.europeana.eu) és a Google Cultural Institute lehetőségeit bemutatva felvázolta azokat a kihívásokat, de ugyanakkor hihetetlen lehetőségeket, amelyekkel az európai múzeumoknak számolniuk kell. Miután olyan világban élünk, amelyben az emberek folyamatos és állandó kapcsolatban állnak egymással és a világgal, a múzeumoknak ehhez kell kapcsolódniuk, az online kapcsolatrendszereket nem hagyhatják figyelmen kívül.

 

Ezt követően az előadók jó példákat mutattak be, így a holland Harry Verwayen, az Europeana megoldási elképzeléseit, Kimmo Leva, a Finn Múzeumi Egyesület főtitkára pedig a finn nemzeti örökség digitalizálásának három fázisát. Első lépés: a gyűjtemények digitalizálása; második fázis: a gyűjtemények internetes elérhetősége; harmadik fázis – itt tartanak most –: a múzeumok és gyűjteményeik hálózatba való összefogása, ennek segítségével a gyűjteménykezelés, hosszú távú műtárgyvédelem, szolgáltatások stb. egységesítése és összekapcsolódása. A német Volker Rodekamp a lipcsei Várostörténeti Múzeum (Stadtgeschichtliches Museum) példáján mutatta be, hogy amióta (1999) a múzeum digitalizálta és a neten elérhetővé tette a több mint 300 ezer dokumentumos gyűjteményét, jelentős online „látogató” közönsége lett, amely aktív visszajelzésein keresztül rendszeres és kölcsönösen előnyös kapcsolatot alakított ki a múzeummal. (Sajnos, ezen a napon a szakmai munkában nem tudtunk részt venni, mert repülőnk csak este ért Bukarestbe. A www.ne-mo.org honlapon azonban a prezentációk többsége megtekinthető.)

 

 

Szombaton délelőtt az előadások a múzeumok és az állampolgárság viszonyát vizsgálták többféle megközelítésben, elsősorban elméleti alapon, és inkább a jövőt felvázolva. Massimo Negri, az Európai Múzeumi Akadémia igazgatója az európai kultúra és identitás – sokszínűségében is egyértelműen felismerhető, azonosítható – közösségteremtő erejét hangsúlyozta. Kiemelte: a múzeumoknak aktív szerepet kell vállalniuk az „európai szellemiség” és az európai állampolgárság fejlődésében. Csak akkor válhatnak a közösség aktív és lényeges szereplőivé, ha feladatuk össztársadalmi szinten megfelelően ismert, valamint ha a történelmi folyamatok részeseivé tudnak válni. Ma már nem elég az ingyenességről, a tartalmi egyszerűsítésről, a hatékony kommunikációról, a hatásos bemutatásról beszélni, hanem az állampolgárokkal közös teremtésre és összekapcsolódásra kell törekedni. Némileg leegyszerűsítve: a múzeumok feladata, hogy az információ átadásától eljussanak a „csábításig”. Jorge Wagensberg a barcelonai „la Caixa” Alapítvány tudományos igazgatója, kapcsolódva ehhez a gondolatisághoz is, a Cosmocaixa természettudományos múzeum kiállításainak elméleti hátterét mutatta be. Itt három egymásra épülő elemet használnak: a tárgyat, a jelenséget és ennek a múzeumi átváltozását/átváltoztatását (metamorfózis), amely folyamatnak maga a látogató is részese. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy ez az alapgondolat a múzeum egész területén, minden kiállítási egységében jelen van. Enrica Pagella, a torinói Palazzo Madama és Borgo Medievale igazgatója egy 2012-es ún. crowdfunding (tömeges támogató) kampányt mutatott be, amelynek keretében a múzeumnak sikerült a szabadpiacról a város történelméhez közvetlenül kapcsolódó porcelánkészletet megvásárolnia. A kampány az egész város közösségét megmozdította, ugyanakkor – ennek köszönhetően – kialakult egy új, speciálisan a múzeumra fókuszáló társadalmi bázis, amely azóta is aktívan részt vesz a múzeum életében. A görög Panos Papoullas a Stavros Niarchos Alapítvány szinte futurisztikus vállalkozását mutatta be. Athén külvárosának a gazdasági válság óta lehanyatlott egyik negyedében olyan komplexumot hoznak létre, amelyben a nemzeti könyvtár, a nemzeti opera, múzeum, sportpályák és park kap helyet, s amely a legszélesebb közönségbázisra kíván támaszkodni, miközben – a fenntarthatóság figyelembevételével – energiatakarékos megoldásokkal készül. Az építkezés még éppen csak elindult, de a helyszínen már aktívan üzemel egy látogatóközpont, amelyben bemutatják a projektet összes tervezett funkciójával együtt és a munkálatok mindenkori állapotát. Elmondható, hogy a kultúrközpont születése pillanatától a társadalom tudatában és fókuszában van. Kiemelésre érdemes, hogy a nem állami alapítvány által finanszírozott beruházás további kezelése, hasznosítása állami feladat lesz, s erre már a megállapodást is megkötötték.

 

A délután első felében Luca Bergamo, a Culture Action Europe főtitkára egy látomásos, drámai előadásban hívta fel a figyelmet a múzeumügy jelenleg szerinte nem túl biztató állapotára. Véleménye szerint, amennyiben a múzeumok nem figyelnek egyre változóbb társadalmi környezetükre, és nem következik be paradigmaváltás, elszigetelődnek, és akár társadalmi beágyazódásukat is elveszíthetik. Mioara Lujanschi, a romániai Kultúrpont vezetője ismertette az EU 2014–2020 közötti, még nem véglegesített kulturális programját, melynek mottója a „Kreatív Európa” lesz, s fókuszában az állampolgárok bevonása és a kreativitás áll. A kapcsolatépítő nemzetközi csereprogramok kiemelt figyelmet és támogatást kapnak. Urmas Dresen, az Észt Tengerészeti Múzeum igazgatója a tallini egykori hidroplánkikötő történetét, revitalizálását és a múzeum bővítését szolgáló felhasználását mutatta be, kiemelve a dán tervezőkkel való együttműködés és a helyi közösség támogatásának fontosságát.

 

 

A délután második felében került sor a NEMO közgyűlésére, ezen belül a 2013-as gazdag tevékenységet összefoglaló beszámolóra (Julia Pagel projektmenedzser előadásában). Előtte a NEMO elnöke, Siebe Weide (a Holland Múzeumi Szövetség igazgatója) szót adott a Pulszky Társaság elnökének, aki egyrészt örömét fejezte ki, hogy ismét csatlakozhatunk a szervezet aktív tagjaihoz, másrészt megköszönte a brit, a dán és a holland múzeumi szervezeteknek a nemzetközi tapasztalatcsere-programhoz nyújtott segítségét. A beszámolót Hogyan tovább – Én és a NEMO címmel workshop követte. A négy csoportban végzett műhelymunka fő kérdése az volt, hogyan lehetne a NEMO tevékenysége még hasznosabb nemzeti és lokális szinten. Érdekes volt látni, hogyan rajzolódtak ki a válaszokból a résztvevők és szervezeteik közötti különbségek és hasonlóságok. Végül az elnök bejelentette, hogy 2014-ben a NEMO közgyűlése és konferenciája november 7. és 9. között, Olaszországban lesz.

 

A konferencia roppant gazdag és feszített szakmai programját a házigazda szervezők kiemelkedő kulturális programokkal, múzeumlátogatásokkal színesítették. Ebédszünetben és este a különleges helyszíneken szakvezetésekkel egybekötött vendéglátásban részesültünk. November 1-jén, pénteken a konferenciának és az esti fogadásnak is a közelmúltban teljesen újjáépített királyi palotában található Román Nemzeti Művészeti Múzeum adott helyet. A vacsorát megelőzően az intézmény vezetője és munkatársa tárlatvezetést tartott. A november 2-i, szombati ülésnap a Grigore Antipa Múzeumban, az átépítés és felújítás, korszerűsítés után 2011-ben újra megnyitott Természettudományi Múzeumban zajlott. A hosszított ebédszünetben szabadon választható program keretében bemutatták a múzeum több mint 100 éves kollekciójára alapozott újragondolt, friss és modern állandó kiállítását. Az intézmény és a tárlat egyaránt nagyszerű példája annak, hogyan lehet egy régi és elavult gyűjtési koncepción alapuló gyűjteményt felfrissíteni, modernné és élvezetessé tenni. A 19. század végén és a 20. század elején elejtett és kitömött állatok jó összhangban voltak a QR-kódos, hangokkal és tapintható interaktív pontokkal ellátott kiállításban, ahol az egységes koncepció a pincétől az első emeletig három szinten, folyamatában volt követhető. Az esti vacsorát egy különleges magángalériában tartották, Bukarest központjában, egy 20. század eleji, kívül-belül épségben megmaradt kis városi palotában. Az Artmark nevű galéria modern román műalkotások mellett változatos műtárgyak kereskedésével és rangos aukciók szervezésével foglalkozik. Vasárnap a város szívében fekvő, 1936-ban alapított Falumúzeumot, valamint a Bukarest 20. századi történelmében elhíresült Parlamentet tekinthettük meg szervezett formában, vezetéssel. Az utóbbi érdekes ellenpontja volt a vidéki paraszti életet bemutató skanzenben látottaknak.

 

 

A találkozón számos régi ismerőssel és új kollégával találkoztunk és ismerkedtünk, cseréltünk véleményt, és erősítettük meg egymást abban a meggyőződésben, hogy szervezeteink formájukban és tevékenységükben lehetnek eltérők, de valamennyien ugyanazt a célt szolgáljuk: a kulturális örökség ránk bízott részének megőrzését, közkinccsé tételét és a kultúra társadalmi szerepének erősítését.

A NEMO levele az EU-nak

ÁLLÁSFOGLALÁS

Az Európai Múzeumi Szervezetek Hálózata megküldte tagjainak – így a Pulszky Társaságnak is – azt a levelet, amelyben a múlt héten az Európai Unióban tárgyalt direktíva-tervezettel kapcsolatos álláspontját...

2013. április 04. Pulszky Társaság – MME

NEMO Dublinban

Beszámoló

A NEMO (Network of European Museum Organisations) idén november 1. és 3. között tartotta 20. közgyűlését Dublinban.

2012. november 11. Galambos Henriett

Nemzeti múzeum, amit bezártak

Finanszírozás

Tiltakozik az Európai Múzeumi Szervezetek Hálózata, amiért finanszírozási problémák miatt bezárt Bosznia-Hercegovina Nemzeti Múzeuma.

2012. november 11. Szeljak György
 
Az Erimtan Múzeum Ankarában
 
Baselitz. Újrajátszott múlt
    Muzeumok.hu Rss betöltése...