Műcsarnok és Szépmű: a tervező ünnepe
SCHICKEDANZ
Schickedanz Albert a Millenniumi emlékmű, a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum tervezőjére emlékezünk!
Schickedanz Albert (1846-1915) műépítészre és festőre, a Millenniumi emlékmű, a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum tervezőjére emlékeztek halálának 100. évfordulója alkalmából a Fiumei úti temetőben.
Schickedanz, Albert: A Szépművészeti Múzeum pályaterve
1899. Szépművészeti Múzeum, Budapest.
A Nemzeti Örökség Intézete által szervezett megemlékezésen Zoboki Gábor Ybl-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja kiemelte: Schickedanz Albert építészete Budapest talán legfényesebb korszakához köthető, amikor olyan neves művészek alkottak az újonnan egyesített fővárosban, mint Ybl Miklós, Schulek Frigyes, Hauszmann Alajos vagy Steindl Imre. Mint fogalmazott, az ő nevükhöz fűződik mindaz, amiért az építészet és kultúra rajongói még ma is Budapestre látogatnak.
"Schickedanz Albert a Hősök terével lényegében a főváros civil főterét alkotta meg" - hangsúlyozta Zoboki Gábor, hozzátéve, hogy a "tűnődő és csendes" építész az európai historizmus történetében szinte példátlanul gyönyörű egyensúlyt valósított meg a Millenniumi emlékmű, a Műcsarnok és az európai kultúra folytonosságát hangsúlyozó Szépművészeti Múzeum viszonylatában.
Baán László, Szépművészeti Múzeum főigazgatója és a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa beszédében úgy fogalmazott, művei csendes halhatatlanságot hoztak Schickedanz Albert számára.
"Állandóság és változás, gyökerek és növekedés" - jellemezte az építész művészetét Baán László, aki úgy vélte, Schickedanz Albert nem pusztán régisége miatt nyúlt az antik és reneszánsz formanyelvhez, hanem mert a szemében mindez az időtlenséget testesítette meg, műveiben pedig a hagyományt korízléssel és funkcióval szőtte egybe.
Baán László szerint Schickedanz Albert öröksége a felfogás, hogy a művészet otthona szakrális természetű tér, ahol az emberiség elszámol talentumaival, visszaad valamit a teremtés ajándékaiból, és a maga teremtette csodákkal hódol az alkotás misztériuma előtt.
A főigazgató hozzátette: akárcsak az ezeréves magyar államiságot ünneplő századforduló idején, ma is hatalmas léptékű kulturális megújulás veheti kezdetét, ezért a legméltóbb emléket azzal állíthatjuk Schickedanz Albert számára, ha "mesteremberes akaraterővel és a munka iránti alázattal építve" nézünk szembe a 21. század kihívásaival.
Schickedanz Albertnek a Fiumei úti temető 20. parcellájánál található sírjánál a jelenlévők a megemlékezés lezárásaként koszorúk elhelyezésével és főhajtással tisztelegtek.
Schickedanz Albert 1846. október 14-én született a galíciai Bialában, gyermekkorát az akkor Magyarországhoz tartozó Késmárkon töltötte. Építészetet a karlsruhei Politechnische Schulén tanult, majd Bécsbe ment, ahol Karl Tietz építésznél vállalt munkát. 1868-tól Pesten dolgozott, kezdetben Szkalnitzky Antal és Ybl Miklós mellett, majd Herzog Fülöp Ferenccel volt közös építészeti irodája. Első nagy művét, Batthyány Lajos miniszterelnök síremlékét 1871-ben készítette el. Fő művei a görög építészet elemeinek eklektikus alkalmazásával épültek. Herzoggal közösen készített legjelentősebb épületei a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum, és ők készítették a Millenniumi emlékmű építészeti részének terveit. Foglalkozott festészettel és iparművészettel is, 1880-1902 között tanított az Iparművészeti Iskolán. 1915. július 11-én halt meg Budapesten.
