Az 1956-os olimpia és a magyarok
FORRADALOM
Mohácsi Ferenc, Melbourne bronzérmese az Emlékpontban mesélt a forradalom és az akkori olimpia összefüggéseiről.
| Elek András |
2015-10-23 08:02 |
"Egy szál melegítőben és egy kis szatyorral vágtunk neki a nagy útnak november 4-én. Busszal Prágába, majd a francia légitársaság vitt minket Ausztráliába" - mondta el egy interjúban Mohácsi Ferenc, az 1956-os melbourne-i olimpia bronzérmese. A kenu kettes ezer méteren harmadik helyezést elért olimpikon diákoknak mesélt a magyar forradalom eltiprásának árnyékában zajló játékokról az Emlékpontban. A nem szokványos olimpiáról Dr. Jakabházyné Mező Mária, a Magyar Olimpiai Akadémia főtitkára tartott előadást. A Nemzeti Emlékezet Hete programsorozatot Bálint Gabriella települési képviselő nyitotta meg.
Az 1956-os olimpiai játékok nem voltak szokványosak. Ez volt első alkalom, hogy a déli féltekén rendezték meg a nyári játékokat, így azok november 22-én kezdődtek a magyar forradalom és a szuezi válság árnyékában. A lovas számokat azonban Stockholmban rendezték, ugyanis az ausztrálok nem engedtek be lovakat a kontinensre. A több mint száz főből álló magyar csapat felkészülése és utazása is igen viszontagságosra sikerült. Mohácsi Ferenc szerint, ha nyugodt körülmények között tudtak volna Melbourne-re koncentrálni, akkor 1956 novemberében túlszárnyalták volna a helsinki sikereket. (16 arany, 10 ezüst. 16 bronz). Az első magyar csapat november 10-én érkezett a melbourne-i reptérre, ahol az ottani magyarok, fekete karszalagot viselve, a Himnuszt énekelve üdvözölték őket. Az első magyar aranyéremre 8 napot kellett várni, melyet Fábián László és Urányi János szereztek a 10 ezer méteres kajakkettős számban. Ezt követte még további 8 aranyérem, 10 ezüst, és 17 bronz. Mohácsi Ferenc, aki több sportágban (kajak, háromtusa, sífutás, motorcsónak) is országos bajnokságot nyert, Wieland Károllyal a kenupárosok 1000 méteres számában a román és szovjet egység mögött a harmadik helyen végzett.
Az olimpia idején a magyar szabadság melletti szimpátiatüntetéseket szerveztek, a záróünnepségen pedig a békét, mindenki összefogását szimbolizálván nem nemzeteként kellett felvonulni, hanem keveredve járták körbe az olimpiai stadiont a sportolók. 1956-ban a melbourne-i olimpiai játékokról közel félszáz magyar olimpikon nem tért haza.
