A bogarász, aki megdolgoztatta a világot

JUBILEUM

Száz éve született Kaszab Zoltán, múzeumunk egykori főigazgatója.

Cikk küldése

e-mail:

Negyvenkilenc év: ennyi ideig tartott Kaszab Zoltán (1915–1986) munkássága a Magyar Természettudományi Múzeum Bogárgyűjteményében, miután 1937-ben fizetés nélküli gyakornokként az intézmény munkatársa lett, s mielőtt 1986-ban nyugdíjas főigazgatóként elhunyt. Születésének 100. évfordulójáról kamarakiállítással emlékezünk meg.

Ez nagyjából egy emberöltő. És majdnem fél évszázad. Kaszab Zoltán két legfontosabb elődje, Frivaldszky János és Csiki Ernő szintén mázsás súlyú évtizedeket töltött el a gyűjtemény vezetőjeként, és ha visszaszámláljuk e három ember szolgálati éveit, máris a 19. század közepén találjuk magunkat.

Felsorolhatnánk Kaszab Zoltán beosztásait, tényleges és tiszteletbeli címeit (az akadémiai rendes tagság volt a legmagasabb), de nem tesszük, ő maga sem kérkedett velük. Nagyon sokat dolgozott, mégsem volt „workaholic”, hiszen sosem szenvedett a munkától, és nem is fáradt el soha. Úgy dolgozott, mint a skandinávok – tempósan, de a minőséget előbbre valónak tartva a fölösleges sietségnél. Mindennél beszédesebbek az alábbi számok:

• A Bogárgyűjtemény példányszámát 1,3 millióról közel 3 millióra növelte.

• Megjelent tudományos közleményeinek száma 397.

• Több mint 3700 tudományra új bogárfajt, alfajt és változatot írt le, több mint 50 országból.

• Mongólia, Afganisztán, Srí Lanka, Új-Kaledónia, Magyarország, Szaúd-Arábia (illetve az egész Arab-félsziget), Galápagos és a csendes-óceáni szigetvilág gyászbogárfaunáját teljes egészében feldolgozta.

• A róla elnevezett fajok, alfajok és genuszok száma 500 körüli.

• Létrehozta a gyászbogarak (Tenebrionidae) legjobb gyűjteményét a világon, mely ma már kb. 90 ezer példányt számlál, és 90 százalékban faji szintig azonosított.

• 486 ezer állatpéldányt hozott haza Mongóliából, szinte minden állatcsoportból.

• Ezek feldolgozására 20 ország 200 szakemberét vette rá („megdolgoztatta a világot”).

• A mongóliai anyagáról szóló közlemények száma több mint 500 (kb. 8000 nyomtatott oldalon), melyek mindegyikét szerkesztői szemmel átnézte (ha nem ő maga írta).

• A mongóliai anyagából kimutatott fajok száma több tízezer, a tudományra újak száma 1600, a Mongóliára újak száma 1900.

• A Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae) sorozat 7 füzetének szerzője (több mint 1100 oldalon), a sorozatnak 1965-től 1985-ig főszerkesztője volt.

A napokban megnyílt kiállításon tárgyak, publikációk, képek, általa gyűjtött vagy meghatározott gyűjteményi példányok elevenítik fel munkásságát. A kiállítás hátterét olyan fotók adják, melyek a gyászbogárgyűjtemény típuspéldányairól készültek. A 5900 névnél többet tartalmazó típuskatalógus – melyben a kiállításon bemutatott képek is szerepelnek – nemsokára megjelenik, és ezzel is tisztelgünk Kaszab Zoltán emléke előtt.

A kiállítást készítette: Bajzáth Judit, Grabant Aranka, Katus Magdolna, Merkl Ottó, Tősér Ágnes, Turcsányi Eszter.

	Az utolsó kenyér és egy marék föld Magyarországról TÁRGY A hónap műtárgya a Természettudományi Múzeumban - Bornemissza György entomológus emlékére.
	2015. május 05. Merkl Ottó megtekint

	Molnár Gábor és az óriáscincér Mender Ákos nyomozása Molnár Gáborról és a cincérről Kiderült, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum Állattára miként juthatott hozzá az egyik legféltettebb kincséhez, a Dél-Amerikában élő óriáscincérhez.
	2011. szeptember 09. Merkl Ottó megtekint

	Ekbom-szindróma a múzeumban Muzeológia, másként A muzeológusok klasszikus múzeumőri és tudományos feladataikon túl időnként hajmeresztő esetekkel találkoznak.
	2013. január 01. Merkl Ottó megtekint