Vidéki múzeumi körkép 2016: Déri Múzeum, Debrecen
DR. ANGI JÁNOS
A 2016-ban induló interjúsorozat magyarországi múzeumigazgatókat kérdez. A harmadik válaszadó dr. Angi János történész, a debreceni Déri Múzeum igazgatója.
| Basics Beatrix |
2016-03-10 08:25 |
Milyen változást jelentett a Déri Múzeum életében, működésében, hogy már nem egy kiterjedt megyei múzeumi rendszer irányítója, hanem megyei hatókörű városi múzeum? Változott-e a múzeum finanszírozása, támogatása a fenntartó részéről?
A Déri Múzeum a változássorozatot örömmel fogadta. Ennek döntően az az oka, hogy Debrecen városa, előző és jelenlegi közgyűlése, polgármesteri vezetése támogatta az átalakulási folyamatot és magát a múzeumot. Úgy tudjuk, a megyei hatókörű városi múzeumok közül Debrecen városa biztosítja a legnagyobb összegű működési támogatást a Déri Múzeumnak az állami források kiegészítéseként. Ez az összeg 2016-ban együttesen 480,7 millió forint lesz (ebből 150,2 millió az állami támogatás). Emellett a tavalyi évben sikerült befejezni a főépületünk sok éve húzódó múzeumfelújítási és állandó kiállításaink megújítási programját. 2014-ben újra megnyithattuk az irodalmi múzeumunkat (jelenlegi neve: Debreceni Irodalom Háza), és 2015-ben megújíthattuk a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeumot. Mindkettőhöz a minisztériumi Kubinyi Ágoston Programon kívül Debrecen városa is adott sokmilliós támogatást.
Dr. Angi János múzeumigazgató
Egy intézmény-összevonás eredményeképp 2015-ben tagintézményként a Déri Múzeumhoz került a Modem is. A jelenlegi fenntartónk rendezte az eddig rendezetlen helyzetű munkavállalóink státuszát is, összességében a Déri Múzeum statisztikai létszáma a 2013-as 60 főről 2016-ra 117 főre nőtt. A tavalyi évben Debrecen városa egy törvénymódosítás után tulajdonba kapta a Déri Múzeum által használt állami ingatlanokat is.
Milyen a helyzet a gyűjteményfeldolgozás, -digitalizálás, -állományvédelem terén?
A gyűjtemények feldolgozottsága különböző. Leginkább azokban a gyűjteményekben van lemaradás, ahol kéziratokat, leveleket, egyéb papíralapú dokumentumokat őrzünk. Ezekben az esetekben ugyanis egy leltári számon akár több száz fóliónyi lap is található. Ugyanígy lassabban halad a régészeti anyag feldolgozása, mert az utóbbi években az autópálya-építéseknek köszönhetően különösen nagy mennyiségben kerültek be tárgyak. Örülünk, ha az alapdokumentáció elkészül, megtisztítjuk a tárgyakat, és megtörténik a rendezés utáni csomagolásuk. A feldolgozás haladása érdekében valamennyi gyűjtemény elkészítette az ütemtervet, amelyről rendszeresen, illetve az éves jelentések során számot adnak a kollégák.
A digitalizálásban a legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy a levéltárakkal és a könyvtárakkal szemben a múzeumok számára nem volt olyan pályázati forrás, melynek segítségével a technikai feltételeket meg tudták volna teremteni. Ennek ellenére valamennyi gyűjteményünkben történt digitalizálás, főleg a kutatás szempontjából jelentősebb, fontosabb anyagokra kerítettünk sort. A munkában nagy segítséget jelent a MANDA által indított digitalizálási projekt, de önállóan is részt vettünk egy több mint tíz európai város által készített pályázatban.
Komoly eredményekkel is büszkélkedhetünk. Elkészült a Déri György gyűjteményét bemutató e-bookunk, és egy honlapon elérhető Gondy Károly debreceni fotós anyagából több ezer felvétel, melyek között többféle szempont szerint kereshetünk. A múzeum honlapján keresztül elérhetők évkönyveink és számos, a múzeum által kiadott könyv. Tar Sándor hagyatékát pedig egy külön honlapon tesszük elérhetővé.
Az állományvédelemre kiemelt gondot fordítunk. Szerencsére komoly szakembergárdával és jól felszerelt műhellyel rendelkezünk. Az elmúlt években a nagyváradi Körösvidéki Múzeummal közös pályázat keretében sikerült kialakítanunk egy papírrestaurátor műhelyt. A tavalyi évben ebben is komoly lépést tettünk, ugyanis sikerült egy kiváló felkészültségű papírrestaurátort szerződtetnünk.
A Déri Múzeum raktározási körülményei nem ideálisak. A zsúfoltság mellett gondot jelent az épületek leromlott állaga is. Az adott körülmények között átcsoportosítással és a tároló bútorok, polcok folyamatos bővítésével igyekszünk optimálisabb raktári rendet kialakítani. A restaurátorok hetente ellenőrzik a körülményeket és a tárgyak állapotát. Módszertani központként folyamatosan szemmel tartjuk a megyei muzeális intézmények műtárgyvédelmi állapotát, és komoly segítséget nyújtunk azt ott dolgozó kollégáknak.
Milyen és mekkora közönséget ér el a múzeum? Milyen a kapcsolata a várossal, van-e törzslátogató-közönség, baráti kör? Milyen a kapcsolat a társközgyűjteményekkel városi, regionális és országos szinten?
A bezártság folyamatos feloldása óta évről évre nőtt a látogatószám. Míg 2012-ben éves szinten mintegy 26 000 látogatónk volt, addig 2015-ben (immár a Modemmel együtt) elértük a 137 000-es látogatószámot. A Déri Múzeum adottsága, hogy 1926--1928 között kultúrpalotának épült, így a kiállítások mellett színházi előadásoknak, konferenciáknak, szakmai programoknak is helyet tud biztosítani.
Az ország legrégebben folytonosan működő múzeumi baráti köre a miénk. Ez főként kulturális területen dolgozó aktív és nyugdíjas tagokat tömörít. Az idén tervezzük az 1930-as évek eredeti céljainak megfelelő, a város gazdasági elitjét is megszólítani képes pártoló tagság megszervezését.
A Déri Múzeum mint az ország egyik legösszetettebb gyűjteményi struktúrával rendelkező muzeális intézménye számos hazai és külföldi közgyűjteménnyel tart fenn kapcsolatot. Ezek egyik, de nem elhanyagolható formája a kölcsönzés. Szerencsére számos kvalitásos tárggyal rendelkezünk, így egy-egy készülő kiállítás kapcsán gyakran keresnek meg bennünket. Fontosnak tartjuk a közös munkát is. Ennek legutóbbi eredménye a Nagyváradi Katolikus Egyházmegye egyháztörténeti gyűjteményével közösen megrendezett Várad kincsei Debrecenben című kiállításunk és a hozzá kapcsolódó színvonalas katalógusunk. Az együttműködés keretében évtizedek óta nem látható tárgyakat mutathattunk meg a közönségnek. Jó a kapcsolatunk a helyi Méliusz Juhász Péter Könyvtárral és a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar megyei intézményével is. Nemcsak a digitalizálásban segítik a munkánkat, hanem rendszeresek a közös kiállítások is. Tavaly együtt indítottunk el helytörténeti előadás-sorozatot, melynek célja kettős. Egyrészt, hogy felkeltsük az érdeklődést a helytörténeti kutatások iránt, másrészt, hogy megismertessük fiatal kollégáinkat, akik ilyen kutatásokat végeznek.
Mit jelentett a Modem bekapcsolódása a múzeum szervezetébe?
Nagyon nagy kihívást és feladattömeget. A Modem látogatottsága az erőteljes 2006-os indulás és a kezdeti sikeres évek után jelentősen visszaesett. Ezzel párhuzamosan csökkent a költségvetési támogatása is, 2014-ben már meg sem próbálta valamennyi kiállítóterét egyidejűleg megtölteni. Két értékes kép eltűnése súlyos gyűjteménykezelési és állományvédelmi problémákat hozott felszínre. A Déri Múzeum 2015 tavaszán vette át az épületet és tartozékait, valamint a 2006-os Antal--Lusztig letéti anyag kezelését. Három hónapra rá egy új, az egész épületet megtöltő kiállítást nyitottunk Újratervezés címmel Antal Péter teljes gyűjteményéből válogatva.
A Modem épületét és gyűjteményeit 2015-ben vette át a Déri Múzeum.
Az idei évben a múzeumi törvénynek megfelelően állandó kiállítást nyitunk, Debrecen város anyagi támogatásával felújítjuk és átalakítjuk a Modem műtárgyraktárát. Megtaláltuk a Modem új vezető kurátorát, aki a 2016-os év hátralévő részét, valamint a 2017--2020 közötti időszakot szakmailag megtervezi.
Most, hogy végre megnyílt az új állandó kiállítás, hogyan tovább? Van-e többéves kiállítási terv, kapcsolódnak-e a majdani időszaki kiállítások a gyűjteményhez, illetve az állandó kiállításhoz?
A bőség, a gyűjtemény gazdagsága és sokrétegűsége is okozhat gondot, problémákat. Sajnos, egész kollekciórészek maradtak ki az állandó kiállításból, nem beszélve a hely szűkössége miatt be nem mutatott tárgyakról. Ezért a fő irány ezek megmutatása lesz az elkövetkező egy-két évben. Jövő hónapban nyitjuk az első ilyen kiállítást, amely az Antikvitás arcai címet viseli, és a Déri Frigyes-gyűjteményen, valamint a Debreceni Egyetem tulajdonában lévő antik tárgyakon alapul.
Az 1956-os évforduló megkerülhetetlen, annál is inkább, mivel a Városi Forradalmi Bizottmány a múzeumban ülésezett, és egyik kitűnő elődömet, Balogh Istvánt emiatt távolították el a Déri Múzeumból.
A jövő év egyik nagyszabású kiállítása a reformáció emlékévéhez kapcsolódik majd. Ebben együttműködő partnereink lesznek a Debreceni Református Kollégium, a Magyar Nemzeti Múzeum és Svájc magyarországi nagykövetsége is. Egy másik nagyszabású kiállítás anyaga Bukarestből, Románia Nemzeti Történelmi Múzeumából érkezhet hozzánk.
Milyen nehézségekkel, gondokkal küzd a múzeum?
A legnagyobb gondunk a raktározásban mutatkozik. Műtárgyaink jelentős része a városban szétszórva, több raktárhelyiségben található, amely helyiségek egy része nem alkalmas tárolásra állományvédelmi szempontból. Gyűjteményünk gyarapításának egyik fontos gátja a helyhiány.
A tömeges régészeti leletbefogadás is gondot jelent mind a műtárgyfeldolgozást, mind a tárolást tekintve. Évente közel 100 hektár régészeti feltárást végzünk el mi magunk és együttműködő partnereink, rendkívül intenzív lelőhelyeken.
Részlet a népszerű Ethno-trezor kiállításból
Megoldatlan a Déri György néprajzi hagyaték állandó kiállításának kérdése is, miközben a 2014-es 50 ezer feletti látogatószám megmutatta, mekkora közönségigény lenne ezen tárgyak állandó bemutatására.
Milyen tervekkel indult a múzeumi munka a 2016-os évben?
Beruházásban a Kubinyi Ágoston Program 3. ütemét hajtjuk végre a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum épületében. A Déri Múzeum főépületének tetőgondjait is meg tudjuk oldani a költségvetési támogatásunk keretéből. A kismacsi régészeti bázisunk megújítása is napirenden van, ennek közbeszerzési eljárása jelenleg is zajlik. Meg kell újítanunk gépjárműparkunk egy részét is.
2016-os kiállítási terveinkről fentebb már szóltam, nyári-őszi kiállításaival reményeink szerint a Modem visszanyeri régi lendületét és látogatókörének nagy részét.
Folytatódik a régészeti munka az M35 és az M4 tervezett szakaszain, a városi és megyei nagyberuházásokon. Összességében szeretnénk a tavalyi évhez hasonlóan bő 2 milliárd forintnyi régészeti és intézményi bevételhez jutni, és ezt a leggondosabban, a lehető legnagyobb előrelépéseket megtéve felhasználni.
(s)
