Feltáruló titkok hétvégén
A Kulturális Örökség Napjai
Hagyományosan szeptember harmadik hétvégéjén tárják ki kapuikat azok a máskor is nyitva tartó, vagy korlátozottan, netán egyáltalán nem látogatható középületek, magánházak, melyek fontosnak tartják, hogy felhívják a figyelmet az épített örökség értékeire.
Franciaországban 1984-ben született meg a nyitott műemlékek napjának gondolata. Először követték a Benelux államok, majd Skócia, az Egyesült Királyság, Málta, Svédország.
1991-ben az Európa Tanács fölhívta az európai országok figyelmét, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, szenteljenek egy hétvégét az örökségvédelemnek. 1999 óta az Európai Unió is saját programjának tekinti, ajánlásokkal és koordinációs találkozókkal segíti az ingyenes épületlátogatás programját Európa-szerte.
Az Európa Tanács és az Európai Unió legfontosabb ajánlásai:
- időpont: lehetőleg szeptember hónap;
- az egyes helyszínekre legyen ingyenes a bejutás;
- az esemény zászlaja jelölje minden megnyitott épület, helyszín bejáratát;
- minél több helyen legyen szakavatott és érdekes vezetés;
- minden országban, minden évben legyen kiemelt, központi témája a rendezvénynek, ami azonban nem zárja ki egyetlen épület vagy helyszín részvételét sem.
Nyisd ki a szemed!
 |
|
Immár félszáz európai ország épületeire kerül föl a kulturális örökség napjainak zászlaja, a csillagos EU-lobogót épületek rajzolatai díszítik. Közös cél, hogy az államok számon tartsák és prioritásként kezeljék múltunk épített emlékeit, gondoskodjanak jó karbantartásukról, hogy legyen mit átörökíteni az utókor számára. A szervezők programjaik segítségével arra törekszenek, hogy megértessék, elfogadtassák, mindez nem csak a szakemberek feladata, azaz fölkeltsék a civil társadalom figyelmét, érzékennyé tegyék a polgárokat a kulturális örökség megbecsülésére, ápolására, megóvására.
Mit fedezhettél fel eddig?
Magyarországon 1999 óta az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, majd 2002-től jogutódja, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szervezi a Kulturális Örökség Napjai programját. Az eseménysorozatnak évente más és más a központi témája. Az eddigiek:
- 1999: Ipari emlékek
- 2000: Árpád-kori templomok
- 2001: Az oktatás épületei - 2002: Múzeumok - előtérben a háttér
- 2003: Zsolnay házdísznéző
- 2004: Lélegző örökségünk
- 2005: Kő kövön... marad (Várak, erődítmények, kastélyok)
- 2006: A fél(t)múlt építészete (A szocreál Magyarországon)
- 2007: Haza és haladás (A reformkor és a klasszicizmus építészete)
- 2008: Újjászületés - Reneszánsz év
- 2009: Szakrális terek (templomok, kolostorok, zsinagógák, sztúpák, kápolnák, imaházak, kálváriák, kegyhelyek, búcsújáróhelyek)
Mi vár rád 2010-ben?
Az idei esztendő, a Felemelő század címet viseli, a reformkorra - világára, történetére, szellemi életére, erőt és példát adó nagyságára - emlékezve. Arra a korra, amelyben megszületett Széchenyi tollából a Hitel. Arra az időre, amelynek máig ható tanulságai nemcsak most is érvényes gondolatokban, kimondott és leírt szavakban öltöttek testet, hanem a képzőművészetben, az építészetben is maradandót alkotott. S ne csak a Magyar Nemzeti Múzeumra, a Tudományos Akadémiára gondoljunk, de az ország számos városában épült megye- és városházákra, kastélyokra, kúriákra és lakóépületekre is.
Az idén éppúgy, mint a korábbi években, az örökség napjain közönségre váró épületeknek, helyszíneknek nem kell feltétlenül egyedileg védett műemlékeknek lenniük, korukra, funkciójukra nézve sincs semmilyen követelmény, s az is természetes, hogy ne csak a központi gondolatot képviselő épületek fogadják az érdeklődőket. Fontos a kortárs építészet, a tájépítészet, a népi és ipari emlékek, a feltárt régészeti lelőhelyek, a temetők megismertetése is.
2010 kiemelkedő programjai
Templomok éjszakája: 56 (24 Budapesten, 30 vidéki településen, 2 a határon túl, Révkomáromban és Somorján) templom fogadja látogatóit az esti órákban is. A teljes lista a programfüzet közepén, kiemelhető formában található meg.
Az egyházi gyűjtemények és püspöki rezidenciák is megnyitják kapuikat. Köztük az Érseki Főkáptalani Levéltár Veszprémben, Vácott és Székesfehérvárott a Püspöki palota, a Nagypréposti palota Egerben, a Püspöki udvarbíróház Győrben.
A rossz állapotú épületek sorsáért aggódók is jelen lesznek a Kulturális Örökség Napjain. Így a Gutenberg téri Nyomdász Szakszervezetek háza és a fűzfőfürdői Klebelsberg-iskoláért kiálló civil szervezet.
A budapesti Palotanegyed ajánlja a fővárosban a legtöbb helyszínt, huszonöt épületet és négy sétaútvonalat, valamint itt rendezik az I. Tudományfesztivált is.
A séták száma kiemelkedő, néhány érdekesség: a Kiscelli séta a kastély egyébként máskor nem látogatható kriptáját is útba ejti. A Magyar Szabadalmi Hivatal az első ötven regisztrációra meglepetéstúrát szervez egy meg nem nevezett helyszínre. Kerékpáros túra lesz a cseh emlékek nyomában. A Vadlesen a Terézvárosbanelnevezésű a fém, fa, üveg, kő fenevadak, díszítmények nyomába ered. Külön figyelmet érdemelnek a pécsi séták, amelyek a szénbányászat emlékeit, a bőrgyári Erreth-villát, a Tubes és a Sós-hegy kilátóit, valamint neves pécsiek sírjait mutatja be.
Ipari, műszaki emlékek megtekintése: a fővárosban most először csatlakozott a Fővárosi Vízművek kőbányai medencéje, a BKV Baross kocsiszínje, visszatérő helyszín a Műszaki Múzeum Tatai úti raktára mellett a Budapesti Kutatóreaktor, a kőbányai pincerendszer és a Ferenc Áramátalakító. Győr-Ménfőcsanakon látogatható az Unger-féle szikvízüzem.
Vidéken először szerepelnek lovardák: kastélyokhoz csatlakozók (Kisbér és Taktabáj), s modern épületek - a Makovecz-féle nyírcsaholyi Hunor Lovasközpont, és az aktív lovaglás terepe, a Bátor Lovasiskola Vászolyon.
A Magyarázom a házam programjában építészek mutatják be munkáikat. Köztük a gödi Búzaszem Általános Iskolát Salamin Ferenc, a Velencei-tavi Galéria-Magtárat Marczell Kolos, Dinnyésen a hagyományőrző turisztikai központot Palotai Tamás, Ebesen a református templomot Rácz Zoltán.
A Sándor-palota is várja a látogatókat, egy csoportot a köztársasági elnök fogad.
Buszos túrákra előzetes jelentkezéseket várnak: Kőbányán, a XVI. kerületben Mátyásföldre és Cinkotára indulnak, a Magyar Villamosipari Művek a gödi alállomására szállítja az érdeklődőket, Pest megyében Alagon, Pusztazámorban a hulladékkezelő megtekintésére, a Völgységben templomokat, szakrális helyeket bejárni, Fűzfőfürdőn pedig Klebelsberg nyomában indul autóbuszos túra.
Kós Károly a Varjúvárat eredetileg nyaralónak szánta, végül családi házként használta. Az épület az erdélyi magyarság szimbólumává vált. A Kulturális Örökség Napjain két szobát nyit meg Kós Béla, Kós Károly unokája az érdeklődők előtt. Azt a két szobát, amelyben Kós Károly tervezett és később fia, dr. Kós Károly néprajztudós is alkotott.
Helyi értékek, több épület bemutatását vállalta Tiszakécske (10), Sopronkövesd (9), Nagykőrös (8), Hőgyész (7) és Gödöllő (7).
A TÉKA, a TájÉrtékKAtaszter projekt, amelynek célja és feladata, hogy 2011 tavaszára elkészüljön Magyarország természeti és kulturális kincseinek eddigi legteljesebb online gyűjteménye (www.tajertektar.hu) értékközpontú tájsétákat szervez.
A Kulturális Örökség Napjai: 2010. szeptember 18-19.; a program a Pesti Est különszámában és a www.oroksegnapok.hu honlapon olvasható.
