Kezdjük múzeumi inspirációval az évet! 4.
MÉRÉS
2017 vajon milyen meglepetéseket tartogat a múzeumok számára? Mit hozunk magunkkal tavalyról és milyen újdonságokkal találkozunk majd az idei évben?
| Szabó Dóra |
2017-02-14 13:13 |
Merre tart most a világ és milyen iránymutatással, tanulsággal szolgál a számunkra? 10 cikk, 10 inspiráló gondolat a lendületes évkezdéshez… nem csak múzeumok számára!
A negyedik: Hozzuk közös nevezőre a múzeumokat!
John W. Jacobsen az American Alliance of Museums weboldalán „Museums need shared definitions” című cikkében fejtette ki gondolatait a múzeumi statisztikai felmérések egységesebbé tételének szükségességéről. Munkájában felhívja a figyelmet arra, hogy miért fontos a teljesítménymérési technikákat megújítani, amelynek elengedhetetlen része az egységes fogalmi rendszer bevezetése.
Hozzuk közös nevezőre a múzeumokat!
Ahány múzeum, annyi teljesítménymérési technika. Számos kérdés merül fel annak kapcsán, hogy a muzeális intézmények mi alapján döntik el, milyen módszerrel mérik hatásukat és teljesítményüket saját magukhoz és más múzeumokhoz képest. Miközben intézményünk látogatottságát mérjük, a látogatók vagy a látogatások számát vesszük figyelembe? A kombinált jeggyel érkezőket egy vagy két látogatónak számoljuk? Hogy mérjük az átlagos látogatási időt? Hogyan tudjuk megállapítani, hogy legújabb kiállításunk elérte-e a várt hatást? Kutatási eredményeink alapján hogyan tudjuk magunkat más intézményhez hasonlítani?
A legutolsó kérdés csakis úgy válaszolható meg, ha az előtte szereplő kérdéstípusokra minden intézmény azonos fogalmakkal válaszol. Ez pedig szükségszerűen magával hozza, hogy azonos adatdefiníciókat és adatgyűjtési módszereket kell alkalmaznunk a vizsgálat során.
Magyarországon előírás, hogy a múzeumok statisztikát vezessenek működési adataikról. Az összegyűjtött adatokat már most is sokan felhasználják különböző taktikai célokkal, például éves munkatervet vagy látogatószám-előrejelzést készítenek. A következő lépés pedig az (lenne), hogy a rendelkezésre álló adatokat stratégiai szinten alkalmazzák: bizonyítsák és fejlesszék a múzeumi munka értékét. Ebből eredően fontos leszögezni, hogy jelen cikkben nem foglalkozunk a magyar múzeumi statisztikával, mivel az inkább mennyiségi, semmint minőségi adatokat tartalmaz.
A több évre visszamenő statisztikai felmérések ellenére a közös keretrendszer és nyelvezet még mindig hiányzik ahhoz, hogy egy mindenki által elfogadott módon megítélhessük és mérhetővé tegyük a múzeumok, a múzeumi terület minőségi jellemzőit és értékeit. Nemzetközi szinten az elmúlt években több kezdeményezés is indult már arra vonatkozóan, hogy a kulturális szektor adatait sztenderdizálva lehessen összegyűjteni. A projektek két lényeges kérdéskört határoztak meg, amelyekkel a szektor óhatatlanul szembesül:
- hogyan fogalmazzuk meg azt az értéket, melyet munkánk képvisel és
- hogyan mérjük azt az értéket?
A Cultural Data Project (CDP) 2013-as vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy a kulturális szektor bővelkedik információkban. Ezzel szemben a rossz hír az, hogy az adatdefiníciók nincsenek sztenderdizálva, ami megnehezíti az információk összesítését. A rengeteg adat ellenére az sem teljesen világos, hogy a szektor stratégiailag használni tudja-e ezeket az információkat.
A problémát már több kulturális intézmény is észlelte, és intézkedéseket tett annak érdekében, hogy legyőzze a múzeumi adatok fogalmainak sztenderdizálásából eredő kihívást. A megoldások köre a szigorú sztenderdek felállításától és jelentési mechanizmusok foganatosításától egészen a nagyobb együttműködésekig terjed. Utóbbi többek között azt eredményezte, hogy létrejött az ISO 18461:2016 szabvány, amelyet a svájci ISO szervezet (International Organization for Standardization) dolgozott ki az ICOM-mal és az EGMUS-szal (European Group on Museum Statistics) együttműködve. Az ISO 18461:2016 szabvány a múzeumi statisztikák gyűjtésének és bemutatásának szabálygyűjteményévé vált; fogalmakat, adatgyűjtési módszereket és számolási technikákat foglal magában, amelyek a különböző típusú múzeumi szolgáltatások értékeléséhez nyújtanak segítséget. A szabvány fő célja az, hogy ahol bizonyos fajta statisztikai adatokat gyűjtenek, ott ugyanazokat a fogalmakat és módszereket használják. Az ISO 18461:2016 használata nem kötelező, és nem is zárja ki, hogy egyes múzeumok más módszerrel készítsenek statisztikákat a működésükről. Mivel eddig minden múzeum és múzeumi szervezet a maga útját járta saját teljesítménymérése tekintetében, nagy kihívást jelentene egy közös sztenderdre való átállás, ezért mindenkinek el kell döntenie, hogy megéri-e a korábbi rendszer feladása.
Na de hogy miért is hasznosak a következetes és összehasonlítható mérési technikák és fő teljesítménymutatók? A segítségükkel a múzeumok olyan nyers adatok és bizonyítékok birtokába juthatnak, amelyek éves szinten jelzik az intézmények hatását és teljesítményét. Emellett egy olyan, megbízható adatokkal rendelkező adatbázis jöhet létre, amelynek segítségével a vezetőség folyamatosan alakíthatja és irányíthatja a források felhasználását, intézkedési terveket dolgozhat ki. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az egységes felmérés alapján összegyűlt adatokat meg lehet osztani másokkal, így a jó gyakorlatokat és eredményeket a kevésbé jól teljesítő múzeumok akár modellként is alkalmazhatják vagy inspirációt szerezhetnek belőlük.
Az egységesebb, nagyobb területre kiterjedő teljesítménymérés megvalósulhat, ez nem is kérdéses. El kell fogadnunk, hogy nem feltétlenül csak számokkal tudjuk muzeális intézményeink teljesítményét mérni, a minőségi mutatókat is figyelembe kell venni. Éppen ezért minden intézmény számára ajánlott, hogy meghatározza a céljait, akcióterveket készítsen és meghatározza azokat a tényezőket és indikátorokat, amelyek alapján értékelni tudja majdani teljesítményét. Ha ezt képesek lesznek megtenni a múzeumok, akkor olyan adatgyűjteménnyel tudnak majd a közönség és a politikai döntéshozók elé állni, amely kiemeli az értékeiket és biztosítja az érdekelteket arról, hogy igenis megéri a múzeumokra való ráfordítás.
A cikk John W. Jacobsen „Museums need shared definitions” című cikke alapján készült. Jacobsen „Measuring museum impact and performance: theory and practice” címmel nagyobb terjedelmű műben is értekezik a múzeumi teljesítménymérés elveiről. Művében olyan egységes keretrendszer kialakítására tesz kísérletet, amely illeszkedik a múzeumi terület összetettségéhez és meghatározza a legfontosabb múzeumi hatásokat és az azokat leíró indexeket.
