Kezdjük múzeumi inspirációval az évet! 7.

TEHETSÉG

2017 vajon milyen meglepetéseket tartogat a múzeumok számára? Mit hozunk magunkkal tavalyról és milyen újdonságokkal találkozunk majd az idei évben?

Szabó Dóra

2017-04-26 08:20

Merre tart most a világ és milyen iránymutatással, tanulsággal szolgál a számunkra? 10 cikk, 10 inspiráló gondolat a lendületes évkezdéshez és folytatáshoz… nem csak múzeumok számára!
A hetedik: figyeljünk az intézményünkben bujkáló tehetségekre!

Múzeumi tehetség-stratégia – az innovatív múzeumokért

Folyamatosan változó világunkban elkerülhetetlen, hogy gyorsan reagáljunk a változásokra, ezért a találékonyság fontosabb képességgé vált, mint eddig bármikor. Kaywin Feldman, a Minneapolis Institute of Arts elnöke „Creating Your Team: A Talent Strategy for Innovation” című cikkében fejtette ki véleményét a sikeres és hatékony múzeumi csapat létrehozásáról, valamint az innováció és kísérletezés kultúrájának kialakításáról.

Az 1990-es években az üzleti világ átvette az amerikai hadsereg szótárából a „VUCA” fogalmát, amely leírja a minket körülvevő világ összetettségét és félreérthetőségét. A szó a múlékonyág (volatility), a bizonytalanság (uncertainty), az összetettség (complexity) és a félreérthetőség (ambiguity) angol szavak kezdőbetűiből állt össze, és arra hívja fel a figyelmet hogy számos területen van szükség a rugalmasság és a nyitottság képességére – többek között a múzeumi világban is.

A gyűjtemények és az épületek állandósága, illetve az intézmények történelme miatt a közönség azt hiheti, hogy a múzeumok elzárt világban működnek és érzéketlenek a külső társadalmi változásokra – azonban ez nem igaz, csakúgy hatással vannak rájuk a globális változások, mint minden más szervezetre. Éppen ezért szükségük van olyan munkatársakra, akik kreatívan és nyitottan állnak hozzá egy-egy kihíváshoz.

Az innovatív csapat összeállítása nem csak annyiból áll, hogy nagyszerű embereket válogatunk össze, hanem ezeknek az embereknek közösen kell kifejleszteniük a működésük sikerességéhez szükséges gyakorlatokat, amihez pedig tanulmányozni kell az intézményi kultúrát is, adott esetben pedig megkérdőjelezni és módosítani a hagyományosan elfogadott gyakorlatot. Ehhez a múzeumoknak gyakorlott innovációs vezetőket kell kiképezniük, akik a kísérletezést, az intézményi oktatást és a stratégia finomítását vezetni tudják. Végső soron az innovatív munka célja az, hogy a jelenlegi és jövőbeli látogatókat olyan élményekkel és tartalommal kössék a múzeumhoz, amelyek többé teszik és inspirálják őket.

A tehetséggondozás célja, hogy az intézmények minél jobban kiaknázzák azokat a képességeket, amely a tehetséggel rendelkező személynek és az ehhez szükséges feltételeket biztosító szervezetnek a hasznára válik. Az úgynevezett „talent management” célja pedig a tehetség menedzselése, viszont itt kritérium a szervezet küldetésének, víziójának, missziójának, jövőképének, értékeinek és céljainak előmozdítása is.

És akkor mi is a tehetség-stratégia? Röviden: az egyik legfontosabb út egy múzeum jövőbeli sikeréhez. Egy nagyívű vízió és egy izgalmas stratégiai terv nem lehet sikeres elkötelezett, motivált és megfelelően értékelt alkalmazottak nélkül. A tehetség-stratégia úgy egészíti ki a múzeum stratégiai tervét, hogy közben biztosítja azt, hogy a munkatársak megvalósíthassák a stratégiai célokat. A tehetség-stratégia azt teszi lehetővé, hogy a csapat tagjainak legjobb képességeit használja fel a múzeum a látogatók legjobb kiszolgálásának érdekében. A stratégia egy olyan nézőpontként is felfogható, ami egyedi, így megkülönbözteti az intézményt a többi múzeumtól.

A jó tehetség-stratégia körvonalazza a belső programokat, folyamatokat és rendszereket, amelyek szükségesek az intézményi stratégia véghezviteléhez. A stratégiai tervekhez hasonlóan a tehetség-stratégiának nincs általánosan elfogadott formája, azonban van néhány pont, amelyet minden sikeres tehetség-stratégia szem előtt tart vagy tartalmaz:

misszió, vízió, értékek
toborzás
határozott intézményi kultúra
sokszínűség
szervezeti oktatás és tréningek
a felvett emberek megtartására való fókuszálás
folyamatos visszacsatolás kérése az alkalmazottaktól

Az eredeti cikk írója, Kaywin Feldman kiemelten foglalkozik a tehetség-stratégia kifejlesztésének lépéseivel is, csakúgy, mint az innovatív szervezethez vezető taktikai lépésekkel. Ezek közül szemezgetünk a továbbiakban.

Az egyik legfontosabb dolog az, hogy az intézmények a múzeum vízióját és küldetését folyamatosan és egyértelműen közvetítsék a munkatársak felé annak érdekében, hogy a múzeum és eredményei szerves részének érezzék magukat.

A másik fontos tényező az intézményi kultúra meghatározása és kommunikálása. Kedvező esetben a kultúra és a stratégia egymást erősíti, így érdemes az előbbit gondosan kialakítani és megismertetni minden munkatárssal, hogy azonosulhassanak vele. A cikk írójának intézménye, a Minneapolis Institute of Arts például a következő kulturális attribútumokat azonosította intézményük esetében: nagylelkűség, találékonyság, érzelmi intelligencia, pozitív energia, eredményorientáltság.

A tehetség-stratégia sikerességének záloga a kreatív ügynökök megtalálása. Ők azok az emberek a múzeumban, akik a kreativitásukkal és a leleményességükkel hatékonyan megvalósítanak bármilyen tervet. Nem elég azonban csak „ötlet-emberekből” összeállítani egy ütőképes csapatot, egyéb képességekre is szükség van a sikerhez, mint például az üzleti gondolkodásra, a versenyszellemre, az ellenőrzőképességre, stb.

Ami még lényeges, az a munkatársak megfelelő értékelése. Éreztetni kell velük, hogy a munkahelyük megbecsüli őket, így olyan kollégákkal lehet majd együtt dolgozni, akik megfelelően motiváltak és úgy érzik, hogy az intézmény sikereinek részesei.

Összegzésként elmondhatjuk, hogy egy hatékony és jól meghatározott tehetség-stratégia, amely illeszkedik a működési stratégiához, minden bizonnyal az innováció és kísérletezés útjára tudja terelni a múzeumok működését. Ennek eredményeképpen pedig olyan munkatársak dolgozhatnak majd a múzeumokban, akiknek szívügyük a munkahelyük sikeressége.