Tavaszi lendület
Kiállításdömping
Szoborba merevített gesztusok,reneszánsz bútorok,régi mesterségek, céhes emlékek, gramofonok, díszletek, kortárs képzőművészet, érzékszervi csalódások, archív fotók a metróban - és ez csak egy válogatás a héten nyíló kiállításokból...
| Magyar Múzeumok Online |
2013-03-15 09:15 |
POMPEI 2.0 Győrben
Németh Hajnal Auróra önálló kiállítása látható a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban A kiállítás az ie. 79-ben történt pompeji vulkánkitörés és napjaink között von párhuzamot, a manapság zajló folyamatokra hívja fel a figyelmet, a Pompejiben felfedezett megmerevedett emberek látványához hasonlóan kimerevíti, rögzíti a mai korra jellemző emberi gesztusokat életnagyságú szobrokban.
Reneszánsz bútorok kiállítása Tatán
A Kuny Domokos Múzeum korabeli bútoraiból nyíló időszaki kiállítás egyik legkülönlegesebb darabja Stefánia hercegnő rendkívüli épségben megmaradt kelengyeládája. A kelengyeláda útját a bútor titkos rekeszeiből előkerült vasúti szállítócédulákból lehetett követni. A ládát a Lónyay hercegi pár a második világháború végén menekülés közben a Pannonhalmi Bencés Főapátságba vitte a család Pozsony-közeli, oroszvári kastélyából. Később, 1974-ben a múzeum akkori igazgatója egy műkereskedő közvetítésével vásárolta meg. A kiállítás tárgyai XVI. és XVII. századi bútorok, köztük szerkények, székek, asztalok. A bútorokat a múzeum műkereskedésekből és védett magángyűjteményekből vásárolta az 1960-70-es években, hogy a ládák, asztalok a reneszánsz vár berendezését, történeti kiállításait gazdagítsák.
A darabok legtöbbje Itáliában készült, és jól látható rajtuk az új technikájú asztalosmunka, az akkor megjelenő furnérozás és a famozaik, az intarzia alkalmazása. A bútorokat a törökkor közegébe ágyazva mutatják be a látogatóknak.
A konceptuális művészet színe-java a Paksi Képtárban
Ehhez hasonló, átfogó válogatás még nem volt Magyarországon a konceptuális művészet jellemző alkotásaiból. Több mint hetven művészi identitás mutatkozik be, kilencven alkotás sorakozik a képtár kiállítótereiben, maguk is provokatívak, ugyanakkor árnyalt képet adnak témájukról, illetve problémakörükről. Festmények, objektek, fotográfiák, installációk, printek, videók és szöveges munkák alkotják a tárlatot, amely június 2-áig látható.
Vác muzeális kincsei
Raktárak mélyén, pincékben megbújt muzeális kincsekkel találkozhat a közönség a korábban a Váci Értéktárnak is helyet adó Pannónia Házban, ahol egyszerre öt jelentős gyűjtemény kapott állandó kiállítóhelyet. A látogatók először találkozhatnak a kétszeres Kossuth-díjas Hincz Gyula festőművész teljes életművével. A maga nemében egyedülálló, az európai öntöttvas művesség remekeit felvonultató gyűjtemény, amelynek mintegy négyszáz darabját csodálhatják meg a látogatók. Jelentős helyet foglal el az életmű-kiállítások sorában a Váci György könyvkötőművész nevéhez köthető gyűjtemény, vagy a Vácon élő Haraszti Béla cukrászmester édes alapanyagokba álmodott életműve is, továbbá itt talált helyet a város kiemelkedő sportsikereit és sportolóit bemutató Váci Sportcsillagok gyűjtemény is.
Rádió Anno Nyíregyházán
A legendás Pacsirta és Szokol rádió mellett a múlt század elején készített, ritkaságnak számító lemezjátszó, magnetofon és gramofon alkotja annak a rádiótörténeti kiállításnak az anyagát, nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban. A tárlat nemcsak a rádiótechnika fejlődését kíséri végig Szikora András gyűjteményéből, hanem bemutatja a Magyar Rádió 2007-ben megszüntetett nyíregyházi stúdiójának emlékezetes pillanatait is. A látogatók a tárlaton több mint száz eszközt tekinthetnek meg: A tárlat egyik érdekessége az 1913-ből származó gramofon, az 1950-es és 60-as években készített lemezjátszó, szalagos magnetofon, hanglemez, a harmincas évek elején használt telefonkészülék. A tárlat április 20-ig látható.
Három új kiállítás Füleken
A rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum tavaly ünnepelte megalakulásának 130. évfordulóját, ebből az alkalomból került Fülekre Gömör-Kishonti Múzeum kincsestára című kiállítás. A látogatók az intézmény gyűjteményeinek alakulását és történetét követhetik végig az 1882-es Gömör vármegyei művészeti és régészeti kiállítástól napjainkig. Dokumentumok, fényképek mutatják be a múzeum gazdag archívumát, gyűjteményi tárgyak hívják fel a figyelmet a természettudományi, régészeti, történelmi, néprajzi és képzőművészeti anyag gazdagságára. Ezzel párhuzamosan nyitják meg a rozsnyói Bányászati Múzeum Rozsnyói céhek című kiállítását. A tárlat körüljárja a céhek megalakulásának gazdasági és társadalmi vonatkozásait, bemutatja XVII-XVIII. századi virágkorukat, majd a manufaktúrák és az ipari termelés megjelenésével összefüggő hanyatlásukat. A kiállítás gazdag írásos és tárgyi hagyatékkal kínál betekintést a céhek és különböző mesterségek történetébe.
Mindkét tárlat május 5-ig tekinthető meg a várban.
A somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet Nyelvében él a národnostná mensina című vándorkiállítását viszi el Fülekre. Március 15-től április 23-ig a Városi Honismereti Múzeumban mutatják be a kisebbségi nyelvi jogok 1918 és 2012 közötti dél-szlovákiai történetét gazdag fotódokumentációval, korabeli többnyelvű irányjelző és információs táblákkal.
Idő-függések
Marosvásárhely és Sepsiszentgyörgy után Veszprémben mutatkozik be az a vándorkiállítás, amelyet a Marosvásárhelyi Műhely (MAMŰ) nevű alkotócsoport megalakulásának 35. évfordulója alkalmából szerveztek. A mintegy hetven képzőművész alkotásából álló tárlat egy része hagyományos festmény, grafika, más része pedig az új műfajokat képviseli, így installációkat, fotófelhasználásokat, printet, digitális munkákat. A kiállítás három helyszínen, a Dubniczay-palotában, a Csikász Galériában és a Laczkó Dezső Múzeumban látható április 14-ig. A MAMŰ története 35 évvel ezelőtt Marosvásárhelyen kezdődött: a város akkori, alternatív kifejezésmódokat kereső művészeti közegében meghatározó jelentőségű volt a Marosvásárhelyi Műhely. A csoportosulás tagjai 1978 és 1984 között élénk szellemi és progresszív művészeti tevékenységet fejtettek ki akcióik, természeti intervencióik és a hagyományos művészeti műfajok megújítására tett kísérleteikkel. A csoportosuláshoz köthető képzőművészek nagy számban hagyták el Romániát a 80-as évek folyamán. Az áttelepült alkotók közül többeket ott találunk az 1991-ben, Budaörsön "MA(születő) MŰ(vek) - MAMŰ" néven alakult alkotócsoportban.
Bagossy Levente díszlettervező, grafikusművész harminckét díszlettervét mutatja be a BTM-Budapest Kiállítóterem be. Az egyes tervek miniatűr színpadi makett formájában láttatják a tervező elképzeléseit, s a tervezés során, az előadásokat megelőzően készültek. A kartonpapírból készült, miniatűr doboz-világok varázslatosan idézik meg a kukucskáló színház csodáját: mások életét szemléljük, s lélekben be is léphetünk oda. Megtekinthető 2013. április 14-ig.
Mesterségem címere
Különleges eszközök, különleges mesterségek mutatkoznak be a Magángyűjtők Hónapján a Közlekedési Múzeumban. Az időszaki kiállításon négy mesterség ma már elfeledett, vagy a kívülállók részére soha nem látott munkaeszközei láthatók. A borbélyok és fodrászok ma már kínzóeszköznek tűnő kellékei, borotvái, hajsütő, és formázó alkalmatosságai, a bőrművesek, és a fa mestereinek szerszámai mellett különleges varrógépek is láthatók e speciális tárlaton, ahol nem múzeumi tárgyakat válogattak be a kiállítandó darabok közé, hanem magángyűjtők egyedi gyűjteményei mutatkoznak be.
Metrókiállítás a 2-es és 3-as metró szerelvényein Klösz György budapesti fotográfiáiból
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményéből, a Kiscelli Múzeumból és Budapest Főváros Levéltárának anyagából válogatott felvételekkel a Fővárosi Önkormányzat és a Budapesti Tavaszi Fesztivál a dualizmus egyik legismertebb magyarországi fotográfusa, a száz éve elhunyt Klösz György emléke előtt tiszteleg. Az 1844-ben a németországi Darmstadtban Johann Justus Georg Kloess néven született fotográfus huszonkét évesen érkezett Pestre két társával, akikkel fényírdát nyitott a mai Petőfi Sándor és Régiposta utca sarkán. Társai hamarosan visszatértek hazájukba, Klösz azonban maradt, és lépésről-lépésére az ország egyik legjelentősebb fotográfiai és nyomdaipari vállalkozását építette ki. Lefényképezte a város új épületeit, az Andrássy út és a Nagykörút megszületését, a villamosközlekedés és a telefonhálózat kiépülését. Az utolsó pillanatban dokumentálta a bontócsákányok alá került belvárosi és tabáni utcákat.
Megörökítette az 1870-es évek budapesti, egri, miskolci szegedi árvizeinek pusztításait, 1894-ben munkatársaival végigkövette Kossuth Lajos temetési menetét, részt vett világkiállításokon és a millenniumi eseményeken. Kameráját felállította csatornák mélyén és házak tetején, arisztokraták kastélyaiban éppúgy, mint kórházakban és menhelyeken. 1879-ben kőnyomdát alapított, cége a fényképészet mellett mindinkább térképek, tervrajzok sokszorosításával foglalkozott. A metrókiállítás május 12-ig látható.
Meghökkentő jelenségek – Érzékszervek a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Annak hiszünk, amit látunk, hallunk, aminek érezzük az illatát, az ízét vagy kitapogatjuk formáját, felületét. Rábízzuk magunkat érzékszerveinkre, pedig néha tréfát űznek velünk, észrevétlenül veszik át tetteink fölött az irányítást: fülünk csengeni kezd, szaglásunk „tanácsára" szerelemre lobbanunk, mozdulni látszik egy állókép... Az interaktív kiállításon bemutatják az érzékszervek kialakulását és működését, ízelítőt adnak az illúziók világából. Választ keresve többek között arra, mi az oka a déjà vu érzésnek, a különféle fóbiáknak, és tanulhatók-e a nyelv akrobatamutatványai.
A kiállítás április 21-ig látható.
Sigalit Landau a Műcsarnokban
A jeruzsálemi születésű, Tel-Avivban élő képzőművész számos nemzetközi szereplést és elismerést tudhat magáénak: többek között részt vett a X. kasseli Documentán és két alkalommal is képviselte Izraelt a Velencei Biennálén. Videóiban, különböző technikával készült szobraiban, installációiban és ezek kombinációiban tradicionális szimbólumokat használ: a víz, a homok, a dinnye, a cukor vagy éppen az egyszerre megőrző és pusztító hatású só e művekben rendre az emberi létezés paradox mivoltát közvetítik. Landau munkáinak visszatérő eleme a kör, a körforgás. Akár filozófiai, akár politikai kérdéseket tesz fel, azokat mindig költői módon fogalmazza meg; alkotásaiban a mosógépben hánykolódó ruhák, a leeső olajbogyók, a só hatására kifakadó görögdinnyék pirosló húsa az emberi létezés metaforáivá válnak. A Mozgástér Sigalit Landau első önálló magyarországi bemutatkozása. A június 2-ig látható tárlaton a művész legújabb videómunkái láthatóak, kiegészülve korábbi videóinstallációkkal.
