Interaktív természettudomány
ÉLMÉNYMÚZEUM
A világ más részein van élet a művészeti múzeumokon túl is: a trentinoi MUSE és a mosonmagyaróvári FUTURA.
| Szirmai Anna |
2014-03-18 07:50 |
Kulturális területen általában és elsősorban a művészeti múzeumokra helyeződik a hangsúly, míg az antropológiai-néprajzi vagy éppen a természettudományi, esetleg műszaki tematikájú gyűjteménnyel vagy kiállítótérrel rendelkező intézmények kisebb szerepet kapnak. Ezzel párhuzamosan nemzetközi szinten is érzékelhető egyfajta nyitás az új tudományos múzeumok felé. Londonban, Párizsban, Berlinben – és Miamiban – is vannak már olyan intézmények, ahol interaktív módon, új és kipróbált kísérletekkel igyekeznek felkelteni a gyerek és fiatalkorú látogatók érdeklődését a természettudományok iránt.
A világszinten érzékelhető múzeumnyitási láz egyik jelentős és nagy népszerűségnek örvendő területe a sokoldalúan bemutatható természettudomány. Egyre növekvő igény mutatkozik a tudományos tényeket interaktív, élvezhető és átélhető módon bemutató élménymúzeumokra, ahol az ismeretterjesztés szórakoztató módon, szinte észrevétlenül zajlik. Különösen tág teret kap a múzeumpedagógiai munkában az egyéni tapasztalatok megszerzése, lehetőség van kísérletekben részt venni, és testközelből figyelni a fizika vagy a kémia, esetleg a csillagászat jelenségeit. Az interaktív múzeumok elsősorban a gyermekeket célozzák, de a legtöbb esetben nyitottak a fiatalkorú, tinédzser korosztály felé is. A felkészült múzeumi menedzserek adott esetben már jóval egy tervezett múzeum megnyitását megelőzően közönségcsalogató eseményekkel készülnek, és az előkészületekből természetesen nagy szerepet szánnak a közösségi médiának is.
A fokozatos „felfuttatás” stratégiáját követi az Észak-Olaszországi Trentino városában 2013 júliusában megnyílt Muse- Museo delle Scienze, a tudományok múzeuma is. Több mint fél évvel azelőtt, hogy a vadonatúj intézmény megnyitotta kapuit, elindítottak egy blogot, ahol az érdeklődők – a majdani látogatók – értesülhettek a fejlesztés fázisairól. (Egyébként meglepő módon a MUSE nagy ívű fejlesztései mellett nem számít magas külföldi látogatószámra, hiszen a blog és a weboldal – egyelőre – kizárólag olasz nyelven érhető el. Ezen vélhetően változtatnak majd.) A beruházás külön érdekessége, hogy a múzeum épületét az egyedi vonalvezetéséről ismert világhírű torinói építész Renzo Piano tervezte, az építkezésről és a fokozatosan formálódó épületegyüttesről gazdag képgaléria érhető el a blogról. Közeledve a 2013. július 27-i megnyitóhoz a szervezők igyekeztek bevonni a lelkes érdeklődőket is: aki a MUSE facebook oldalán aktívan megosztotta a posztokat, kommentálta és lájkolta a bejegyzéseket, annak lehetőséget adtak arra, hogy a nagyszabású megnyitón fotóriporterként megörökítse az eseményeket. Kerestek továbbá olyan vállalkozó kedvű fiatalokat, akik a későbbiekben akár blogolnának is a Muse blogján.
Többlépcsős támogatói rendszert is kialakítottak a múzeumot anyagilag is segíteni kívánó egyének és cégek számára. De lássuk, miért ez a nagy felhajtás?
A honlapon bemutatott videótrailer tanúsága szerint a MUSE épületében olyan múzeum születik, ami egyszerre tanít és gyönyörködtet, szórakoztat és ismeretterjesztő feladatokat is ellát, a legmodernebb technológiai háttér segítségével. Egy intézmény, amely az aktuális, vagyis a legmodernebb múzeumelméleti tendenciáknak megfelelően a látogatót állítja a középpontba.
A kommunikációs stratégiai fő csapásiránya az aktív befogadói attitűd és a látogatóorientált szemlélet hangsúlyozása. A látogató tudománytörténeti áttekintést kaphat a prehistorikus ember fejlődésén át egészen a mai környezeti problémák lehetséges megoldási módszereiig. 3D animációk, dinók és lábnyomok – de a tárlókat felejtsük el. A tudományos kutatómunka is fókuszba kerül, a felfedezés öröme mellett azokat a módszereket is megismerhetjük, amelyek egy-egy jelentős tudományos eredményekhez vehetnek. Mikrokörnyezetünk és a világban fellelhető földrajzi sokszínűség mellett az emberi test és a globális felmelegedés egyaránt teret kap a MUSE – Museo delle Scienze interaktív kiállítótereiben.
Magyarországon a Természettudományi Múzeum mellett például Mosonmagyaróváron találhatunk tudományos élménymúzeumra példát. Mosonmagyaróváron ugyanis 2012-ben európai uniós támogatásból valósult meg „az egykori gabonaraktár turisztikai felhasználása” projekt eredményeképpen a FUTURA Interaktív Természttudományi Élményközpont. Az intézmény nevében és szlogenjében (átélni – kutatni – játszani) is az élményszerű ismeretterjesztést népszerűsíti. A budapestieknek ismerős Csodák Palotájához hasonló programkínálattal, látványos kémiai és fizikai kísérletekkel, nyáron természettudományos tematikájú napközis táborral várja a gyereksereget. A kiállítótér négy szekcióját a négy elem –a tűz, a víz, a föld és a levegő – szintjeihez kapcsolódó témák kísérleteke és szemléltető eszközök kapnak helyet. A Föld szintjén a fizika alaptörvényei, az energia megmaradás és a tehetetlenség törvényeivel ismerkedhetnek a látogatók izgalmas szemléltető módszerekkel, majd a tűz elem szekciójában a fény és a hő, valamint a Nap témakörébe illeszthető kalandok várnak minket. A víz elemnek szentelt egységben a víz környezetformáló munkáját, a hegyek, a folyómedrek és óceánok kialakulását mutatja be. Végül a levegő szintjén a szél természetformáló munkája tárul elénk. A FUTURA élményközpont honlapján az egyes szintek rövid Preziben is megnézhetők.
A nemzetközileg ismert és nagy múltú vagy éppen friss kezdeményezésnek számító intézmények mellett érdemes tehát figyelmet fordítani a természettudományos múzeumok új generációját képviselő kiállítóhelyekre, ahol a tudomány barátságos és átélhető módon kerül közelebb a látogatóhoz. Még ha nem is a mi kezünkben robban a kémcső.
