Hardcore: túl szexire sikerült a kiállítás a Szexmúzeumban

NEW YORK

Legalábbis a Hyperallergic beszámolója szerint. A 2002-ben a New York-i 5. sugárúton megnyílt múzeum „Hardcore: az obszcén képek másfél évszázada” című kiállítása tényleg voyeurré teszi a gyanútlan látogatót?

Pallag Zoltán 2016-01-23 18:33
Cikk küldése e-mail:

Hogyan tudja egy múzeum izgalomba hozni a látogatóit úgy, hogy közben hiteles is marad egy szex-pozitív küldetésben – teszi fel a jogos kérdést Hannah Stamler újságíró, majd kifejti, hogy miért is nem sikerült ez a New York-i kiállításnak, amely erotikus filmeket, fényképeket, füzeteket és rajzokat gyűjtött össze az elmúlt 150 évből. Ezek a tárgyak azt bizonyítják, hogy a látszólag prűd viktoriánusok is legalább annyi erotikus fantáziával voltak megáldva, mint mi.

 

Már jóval a pornográfia történetében mérföldkőnek számító 1972-es Deep Throat (Mély torok) című klasszikus előtt is örökítettek meg szexuális aktust az ejakulációtól az azonos neműek közötti szexen át a fétisjelenetekig. Több fénykép ábrázolja például, ahogy nők izgatják egymást gyertyával, vagy korai, háziszőttes dildóval.

Ezek mellett a 20. század első évtizedeiben készült pornográf filmeket is lehet látni, amelyeket klubokban, magánházakban, bordélyokban vetítettek kizárólag férfiak szórakoztatására. A műfaj legemlékezetesebb példája a Mindigkész Harton (Eveready Harton), egy húszas években készült pornó rajzfilm, a neves rajzfilmes Winsor McCay (1867–1934) alkotása. A címszereplő nem is ember, hanem egy nemi szerv, egy hatalmas pénisz, amely a saját útját járja.

Ezek a szexuális tárgyak is azt bizonyítják, hogy az a generáció már messze nem volt olyan aszexuális és prűd, mint ahogy még most is sokan gondolják, és ahogy a Foucault és a feminista történészek előtti történelem láttatni szerette. A kérdés az – mondja a cikk írója – hogy a Hardcore kurátorai vajon azt kívánják-e tőlünk, hogy ezt rezzenéstelen arccal vegyük tudomásul, vagy cinkos vigyorral.

A zavar abban rejlik, hogy a semleges helyett kimondottan szexi designt terveztek a kiállításhoz, ami aláássa a tudományosságot, mivel körbejárva a tárlatot úgy érezheti magát a látogató, mintha felnőtt kukkolós játékban venne részt. (Ebből a rövid promo videóból tájékozódhatunk az állítás igazságtartalma felől és az atmoszféráról.)

White cube helyett a galéria falait feketére festették, a tárgyakat komikusan gyenge fénnyel világították meg, ami a szerző szerint inkább emlékeztet egy kopott pornópalotára, mint tudományos igénnyel készült kiállításra. Ráadásul a Hardcore egy pincében kapott helyet, ami a szerző szerint nem szerencsés üzenet, ha a múzeum célja az, hogy támogassa a szexualitást körülvevő nyílt diskurzust.

Így a kiállítás elszalasztott lehetőség marad, mivel keveset tesz azért, hogy eloszlassa a vélekedést, miszerint az ilyen képek és tárgyak mocskosak, elítélendők és szégyellnivalók. Ezzel szemben a múzeumnak az állatok szexuális életét bemutató másik tárlata (The Sex Lives of Animals) remekül mutatja be tárgyát, informatívan, objektívan és szellemesen – a rovaroktól a főemlősökig. Az ott olvasható szövegek tudományosak, tárgyilagosak. Hasonló hozzáállással a Hardcore is lehetett volna intellektuálisan izgató, mondja a szerző, hiszen mégiscsak az agy a legfontosabb nemi szervünk.

(s)

A test angyala

BESZÉD

Nagy Kriszta képzőművész Liget Galériában megrendezett kiállítása két sorozatot mutat be, az egyik a 2013 óta készült Naplórajzok, a másik pedig az utóbbi évben készült Testreírás sorozat nagyméretű...

2015. június 06. Hermann Veronika

Alternatív múzeumi túra Berlinben

Programajánló

Egy nap Berlinben. Reggeltől késő estig csak múzeumokban!

2013. február 02. Szirmai Anna

A Test mágiája

MOSZKVA

Az Állami Tretyjakov Galériában először rendeztek olyan kiállítást, amely az akt témáját mutatja be az orosz képzőművészetben. Az első ilyen tárlat a 17–20. századi festészet és szobrászat gazdag anyagából...

2014. október 10. Nyikolajeva Marija
 
Az Erimtan Múzeum Ankarában
 
Baselitz. Újrajátszott múlt
    Muzeumok.hu Rss betöltése...