Kerámiacsodák a pécsi Múzeum Galériában
KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
Siklós a modern magyar kerámiaművészet bölcsője címmel nyílik kiállítás a JPM Múzeum Galériában 2016. február 5-én. A tárlat az 1969-ben és 1970-ben megrendezett siklósi kerámia szimpóziumoknak kíván emléket állítani.
| Magyar Múzeumok Online |
2016-02-03 11:01 |
1970 januárjában a Siklósi Várban láthatták először a látogatók azt a kollekciót, amely az első kerámia szimpózium műtárgyaiból állt össze. A Siklósi Várban tavaly év végén megvalósult, illetve a Múzeum Galériában most ismételten megrendezett kiállítás a siklósi volt ferences kolostorban és a várban 1969-ben induló, majd a következő évben nemzetközivé bővülő kerámiaszimpóziumoknak kíván emléket állítani – bemutatva az ott készült művek közül a pécsi Janus Pannonius Múzeumban őrzötteket.
Anders Liljefors: Repülő madár, 1970
A siklós/villányi szimpóziumok jelentőségét az is adja, hogy az elsők között kapcsolódtak a hatvanas évek elején, közepén induló – Ausztria / St. Margarethen (1959), Gmunden (1963), Csehszlovákia / Bechyne (1966) – alkotótáborokhoz. Közel félszáz kerámia, plasztika, relief, fali tál, váza mutatja azt a változatos alkotótevékenységet, amely a mostoha, rendkívül szűkös technikai feltételek ellenére is, a jórészt fiatal, a pályájuk elején álló művészek lelkesedésének köszönhetően megvalósult.
Az első szimpózium résztvevői ugyanis többségükben huszonéves fiatalok voltak, akik messze a zsürorok tekintetétől, a gyári tervezés kötöttségétől, szinte a semmiből hozták létre a munkáikat, spontán módon csatlakozva a legprogresszívabb nemzetközi művészeti trendekhez (BENKŐ Ilona, HORVÁTH Sándor, LŐRINCZ Győző, SCHRAMMEL Imre). A sokszínűséget jellemzi, hogy ezzel együtt megtaláljuk a művek között a népi iparművészet (NÁDOR Judit, MOLNÁR Imre, PATTANTYUS József), a geometrikus formavilágú murális munkákat (BORSÓDI László, PÁL Erzsébet, SZÁVOSZT Katalin, SZEKERES Károly), vagy épp a Henry Moore hatását mutató kisplasztikát TÖRÖK Jánostól.
Az 1970-es szimpózium beteljesítette mindazon elvárásokat, amelyek egy nemzetközi alkotóteleppel kapcsolatosak. A magyar keramikusok több hétig együtt alkottak Európa számos országából érkezett kollégáikkal. A soknemzetű művésztelepen kiemelkedően sokszínű alkotótevékenység folyt. Itt születtek meg lengyel Krystyna CYBINSKA kecsesen karcsú fehér porcelánvázái, a norvég Leif Helge ENGER egyszerű forma- és dekorvilágú edényei, vagy az osztrák SPUREY házaspár minimalista, fehér, mázas geometrikus hasábja mellett FÜRTÖS György rokokós gazdagságú, áttört reliefje, vagy a cseh Václav ŠERAK térkompozíciója. Más világ CSEKOVSZKY Árpád szigorú, konstruktív kocsihajtója és az örmény Alde KAKABADZE érzékeny felületű, organikus állatfigurája, ugyanakkor mindkét plasztika ősi eredetre mutat. Az előző évi szimpóziumhoz hasonlóan itt is fontos hangsúlyt kapott a geometrikus, organikus formavilág, példát találunk erre GARÁNYI József, LŐRINCZ Győző, MAJOROS János, NÁDOR Judit, SCHRAMMEL Imre vagy SZEKERES Károly munkáiban. A szabad kísérletezést, a kerámia műfaji megújulásának előtérbe helyezését pedig különösen HORVÁTH Sándor és a szimpózium ideje alatt tragikusan elhunyt Anders LILJEFORS expresszív munkáin figyelhetjük meg.
Az 1971-es, harmadik szimpózium a szervezők akaratából tematikus lett, programja az „Edény” volt. Ennek, valamint a későbbi művésztelepen készült alkotásoknak a bemutatása további kiállítások célja lesz.
Fürtös György: Kútterv, 1971
A kiállítást a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből válogatta és rendezte Sárkány József művészettörténész. A tárlatot Dvorszky Hedvig művészettörténész nyitja meg 2016. február 5-én, pénteken, 14 órakor a JPM Múzeum Galériában (Pécs, Káptalan u. 4.). A kiállítás 2016. február 28-ig látogatható, keddtől vasárnapig, 10–18 óra között.
(s)
