Evangélium kortárs (festő) szemmel
BIBLIA
A legismertebb újszövetségi történeteket festette meg Aknay János, ef Zámbó István és Tábori Csaba. Közös kiállításuk „Jézus élete” címmel járja az országot. Az „utazótárlat” most éppen Miskolcon látható.
| Szathmáry-Király Ágnes |
2017-02-15 08:40 |
A három festőművész alkotásain keresztül többek között Jézus megkeresztelését, a Hegyi beszédet, az Utolsó vacsorát, a Golgotán történt eseményeket és Jézus feltámadását láthatjuk. A megfestett 21 újszövetségi részletet Matula Péter Svédországban élő magyar műgyűjtő választotta. A magyar modernizmus meghatározó iskolájához, a szentendrei festészethez köthető három művész tőle kapta a megrendelést az evangéliumi sorozatra 2001-ben. Az első, kiállításra alkalmas darab 2012-ben készült el, és még abban az évben útjára is indult a vándortárlat. 19 megyeszékhelyen és 5 budapesti kerületben szerették volna eredetileg bemutatni, de azóta – a ráirányuló figyelem miatt – más városokban is vendégeskedett már a három festő 71 alkotása. A számos helyszín egyike Miskolc: a Herman Ottó Múzeum – Miskolci Galéria Rákóczi-házában láthatják az érdeklődők 2017. február 9. és március 5. között.
„megmozgatják a szívet, a lelket és az ecsetet”
A sorozaton végigtekintve megismerhető az evangélium. “Jézus személye és élete évezredek óta ihletője a művészeknek, történetei megmozgatják a szívet, a lelket és az ecsetet” – nyilatkozta Matula Péter a Jézus élete című tárlat kapcsán. A bibliai téma feldolgozása felelősség a modern művészet számára, hiszen sokak szerint Jézus inkább maradjon a templomban. Matula Péter, valamint Aknay János, ef Zámbó István és Tábori Csaba úgy gondolták, hogy egy világi templom falán ezek az alkotások éppúgy hívó szók a hitre is, mint a művészetre. Általa az alkotó is közelebb kerül hivatásán keresztül Istenhez, közben pedig arra bíztat, hogy közönsége újra vegye kézbe a Szentírást. A vizualitás így erősíti a hitet, a bibliai téma és a kortárs képzőművészet találkozása pedig izgalmas lehetőséget ad a művész kezébe. Ebben az esetben három ember olvasata ugyanazokról a történetről; más-más nézőpontból, merőben eltérő stílusban. A kiválasztott igékre mindenki a saját képi válaszát adta. Mégis van bennük közös. Mindhárom sorozat újszerű alkotói módszerekkel és nem egyszer provokatív látásmóddal készült a sablonos és didaktikus formák helyett. Úgy, hogy a ma emberét is megfogja, bevezesse a kereszténység világába. Ez is egyfajta útkeresése a 21. században az ars sacrának, a szent művészetnek. Hiszen nem lehet olyan formanyelven szólni az emberekhez, mint ezer évvel ezelőtt.
Ikonok
A Jézus élete című kiállítás központi eleme a kereszt alakú térinstalláció, Tábori Csaba alkotása. A húsz kisebb és egy nagy kép egyberendelésével az ikonográfia hagyományát élesztette újra. A feszület központi képe Jézus jeruzsálemi bevonulását ábrázolja. Az alkotás ötvözi az ikonok ragyogását az arany többszöri használatával és az organikus anyaghasználatot. A kereszt csalogató is lehet a szakralitás felé forduló látogató számára, mert egységként ez az alkotás áll legközelebb a megszokott képi világhoz; és csak az evangélium egyes részletei mutatják meg igazán az alkotás modernségét. Tőle jobbra és balra efZámbó István Munkácsy-díjas festőművész és Aknay János Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművész alkotásai sorakoznak a falon. Szinte valamennyi képen visszaköszön a művészek elhatározása: a szentíráshoz hűnek lenni, ugyanakkor egy képen belül akár több cselekményt is ábrázolni. Aknay János Sárospatakon rajzolta meg a fatáblák jeleneteit egy hét alatt. Visszatérve Szentendrére egy kivételével az összes képet megfestette történeti sorrendben. „Az utolsó vacsorára” azonban egy újabb évet kellett várni. Az évszázadok során kialakult bizonyos ábrázolási formáktól akart eltávolodni a művész. Végül egy sajátos kép született a témában. Ezen csak tizenegy tanítvány ül az asztalnál. Felmerülhet a kérdés: hol a tizenkettedik? Ha közelebbről nézzük a festményt, akkor látjuk, hogy az ajtón éppen Júdás megy ki. Így nemcsak az utolsó vacsorát, a jézusi áldását mutatja meg Aknay, hanem a mozgással Júdás árulására is utal. A hagyományos szakrális képi világtól efZámbó István alkotásai állnak a legtávolabb. A ’60-as évek vége óta rá jellemző – néha ironikus – látásmódjával festett ismét. Játékos, egyszerű formáival, élénk ám organikus színhasználatával vonzza közelebb a mai embert az Evangéliumhoz.
A miskolci tárlat kiegészül egy helyi alkotással: Urbán Tibor festményének digitális átirata fut monitoron. Abban a kis szegletben, ahol a látogatók maguk is kipróbálhatják, mit képesek alkotni festékkel e szakrális témakörben. A tárlat igazán csak február 15-én készül el. Pálfalusi Attila festőművész a helyszínen készíti el az utolsó képet, amelynek témáját a Matula Péter által ajánlott 21 közül választja majd ki.
A Jézus élete című kiállításhoz kapcsolódik egy általános és középiskolás diákok részére hirdetett rajzpályázat is. A kiállító művészek által is feldolgozott 21 bibliai szakasz témáit a gyerekek szemszögén át bemutató pályamunkákat március 2-án díjazzák majd. A reformáció emlékévéhez kapcsolódva a Herman Ottó Múzeum 5 előadást is hirdet lelkészek bevonásával a tárlatban. A március 5-ei finisszázson Meyke és Szűcs Edit divattervezők divatbemutatójával zárul a rendezvénysorozat Miskolcon, ahonnan a tárlat tovább indul Sárospatakra, a MNM Rákóczi Múzeumához tartozó Múzsák templomába, az egykori trinitárius kolostor épületébe.
