Hollywood: a zsidó tapasztalat
Bigger than life
A megújult Bécsi Zsidó Múzeum első időszaki kiállítása azokat a zsidó személyiségeket és eseményeket mutatja be, akik és amelyek döntően befolyásolták Hollywood történetét.
| B. Varga Judit |
2011-11-22 09:00 |
Mi lehet több az életnél? A filmek által megálmodott valóság? Képzeljünk el egy világot, ahol több mozi van, mint bank, és a filmgyár vezetője az ország legjobban kereső embere. Igen, ez Amerika és Hollywood az 1930-as években. És a Bécsi Zsidó Múzeum október 19-én megnyílt új kiállítása...
A császárváros centrumában, az Albertina és a Kapucinusok kriptája között, ha akarnánk sem kerülhetnénk el a műtárgykereskedések láncolatát, köztük is a leghíresebbet, az alapításakor még zálogházként működő Dorotheumot. A szomszédságában található a felújított Zsidó Múzeum, amely a „múzeum mozgásban” mottóval találta meg a helyét a 21. századi múzeumi világban. Ez többet jelent, mint párbeszédet a látogatóval. Kifejezetten a fiatalokra, a fiatal felnőttekre koncentrálnak, s számukra kreatív tájékoztató programokat szerveznek a zsidó kultúra és politika aktuális kérdéseiről, az élet számos realitásáról.
Hollywood: zsidó tapasztalat
Tulajdonképpen ilyen realitás a Hollywood száz évét zsidó tapasztalatként bemutató tárlat. Az amerikai filmipar lenyűgöző története, ahogy a kelet-európai emigránsok csinálták, és ahogy a bécsi rendezők láttatják. Nem puccos, csillogós Hollywood-sztori ez, hanem nagyon is átgondolt koncepcióból építkező, tiszta történeti kiállítás. A műfaj nem keveredik, nem billen át művelődéstörténetbe, a kronológiát anélkül követi, hogy unalmas időszalaggá válna, nem akar sokat markolni, kevés, de ütős tárgyakkal operál, és emészthető mennyiségű és tartalmú szövegekkel készteti olvasásra a látogatót. Az arányokat olyan jó érzékkel találták el, hogy a kétperces filmrészletek között szívesen vágyunk egy kis olvasásra. A mélyebb tudást igénylők a kiállítás bejáratánál egy 24 oldalas, ingyenes brosúrát vehetnek magukhoz, és böngészhetik, ami a teremszövegekből és tárgyfeliratokból kiamaradt.
Egy sima fax
Számomra a hagyományos múzeumélményt, amikor az eredeti objektum megható pátoszt vált ki az emberben, egy sima, 1994. március 10-én elküldött fax adta. Bevallom, ott és akkor tudatosult bennem, hogy egy fax is lehet műtárgy, és valahogy mi, muzeológusok a naponta továbbított gyorspostáink alkalmával nem gondolunk arra, hogy akár egyet is megőrizzünk, archíváljunk a benne rejlő információ és címzett miatt. A szóban forgó fax Spielberg levele volt Simon Wiesenthalnak, amelyben leírja, hogy elképzelni se tudja, hogyan fogadják abban az országban a filmjét, ahol Hitler született. A hét Oscarral jutalmazott Schindler listájának európai premierjéről van szó, melyet Bécsben rendeztek meg. De megkapó a némafilmek dívájának, Gloria Swansonnak a Chaplin-kosztüme is 1924-ből, melyet egyes adatok szerint maga Chaplin adott a színésznőnek. A tengerentúlról, a Hollywood Heritage Museumból kölcsönzött ruhát Gloria Swanson még egyszer viselte, az Alkony sugárútban, 1950-ben. Erről a Paramount-gyár felvétele tanúskodik a kiállításon.
A kiállítás mondanivalóját és nem utolsósorban szellemességét meghatározó eredeti tárgyakat Los Angelesből, New Yorkból és Európa több magán- és közgyűjteményéből kérték el. Így a Casablanca kávézójának egyik székét Los Angelesből, a párizsi Pathé testvérek filmkameráját magántulajdonból kérték kölcsön, Tarantino Becstelen brigantikjának baseballütőjét viszont „komoly üzenetként” megvásárolták.
Kelet-Európából jöttem...
De hogy miért is érdemes ezért a kiállításért kiruccanni Bécsbe? Mert azt az érzést visszük haza magunkkal, hogy származásunktól függetlenül büszkék vagyunk kelet-európaiságunkra, ha másért nem, hát azért, mert az Álomgyárat a Tokaj mellett született Adolph Zukor, a tolcsvai Fried Vilmos, azaz a Fox Studios (ma: 20th Century Fox) meglapítójaként ismert William Fox és a minszki születésű Metro-Goldwyn-Mayer-alapító, Louis B. Mayer alkotta meg. Na és azon a kérdésen is érdemes elgondolkodnunk, amit a kiállítás feszeget: milyen lenne a világ Hollywood nélkül, és mekkora hatása van az emberek életére Hollywoodnak? A választ felírhatjuk egy flip chart táblára a tárlat végén (ez vendégkönyv is egyben!).
Tényleg élmény volt; minden tekintetben.
(Nyitva: 2012. április 15-ig. Belépő 10 euro, kedvezményes 5 euro. A múzeum vasárnaptól péntekig 10.00-18.00 óra között látogatható, szombaton zárva tart.)
Bővebb információ a múzeum honlapján
