Kiállítás frissen, üdén
Kiállításajánló
Bútorok, hengermalom, kedvezményes belépők, Ludas Matyi: ízelítő a friss kiállítási ajánlatok közül.
Meghosszabbították május elsejéig a decemberben megnyílt Empire és biedermeier bútorművészet Magyarországon című kiállítást a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában.
A kiállításon a 350 műtárgy között látható a nemrég tűz martalékává vált Krasznahorka várából, az 1825-ből származó szalonasztal, amelyet Andrássy György gróf készíttetett édesanyjának, Festetics Máriának.
A 350 tárgy felét magyar, másik felét külföldi múzeumok valamint gyűjtemények és magángyűjtők adták kölcsön a tárlatra.
Rostás Péter, a bútortárlat kurátora, a Kiscelli Múzeum igazgatója a kiállítás megnyitásakor elmondta, hogy neki és munkatársainak többéves munkájába került az anyag összegyűjtése, mert a kutatás közben kiderült, hogy nemcsak Magyarország, hanem a történelmi Magyarország területén is kell keresniük ezeket a lakberendezési tárgyakat. Így kutattak Ausztriában, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában, de a tárlat alapját a Kiscelli Múzeum bútorgyűjteménye adta.
Az első blokkban a világhírű német Steindl bútorgyár szekretereit láthatja az érdeklődő. Ennek a stílusnak kiemelkedő példája az 1810-ben készült debreceni urnaszekrény.
Az empire stílus, amely Bonaparte Napóleon uralkodásához (1800-1814) köthető, egységesen franciás hangulatot áraszt az Osztrák-Magyar Monarchia területén. A neves bécsi Danhauser gyár pesti műhelye készítette például a kalocsai érsek íróasztalát a 19. század elején.
Láthatók a magyar empire példájaként Jedlik Ányos bencés szerzetes pesti lakásának bútorai. A szoba berendezéséhez hozzátartozott a falióra, a tok elkészítésére külön szakosodtak az asztalosok. Divatosak voltak a zenélő szekrények, a legdrágább bútorfajták, a zeneautomatákat erre szakosodott órásmesterek készítették.
A napóleoni császárság széthullása után, 1815 és 1848 között a biedermeier stílus uralkodott puritánabb vonalvezetésű bútorokkal, amelyeket Magyarországon cseresznye-, dió-, jávor- és haboskőrisfából készítettek.
A polgári lakások berendezéséhez már az 1840-es évektől, mikorra a formája is kialakult, hozzátartozott a zongora. A tárlaton két hangszer: az egyik Seiler műhelyében, a másik Pachl János műhelyében készült haboskőris borítású zongora, s mindkettőt Fabók Balázs restaurálta.
Üveg mögött látható a 19. század második feléből származó gyalupad és a fa megmunkálásához szükséges szerszámok. A tárló mellett állították ki Barabás Miklós portréját Farkas Mihály asztalos főcéhmesterről 1851-ből.
A kiállítás a Budavári palota E épületében 2012. május 1-ig tart nyitva.
Lakásművészet Magyarországon
Március 17-én nyílik az Iparművészeti Múzeumban az Art deco és modernizmus - Lakásművészet Magyarországon, 1920 – 1940 című kiállítás.
Az első világháborút követő két évtized sok változást, árnyalatot hozó, izgalmas periódusa az 
otthon művészetének. A bauhaus nevével fémjelzett „klasszikus modern” erős hatását modelláló, elegáns art deco, a magyar közízlést mélyen meghatározó eklektika és népies irányzatok összetett képét rajzolják a korszak lakásművészetének.
Az Iparművészeti Múzeum most nagyszabású kiállítással mutatja be az 1920-as, 30-as évek művészi igényű, belsőépítészek iránymutatása nyomán létrejött enteriőrjeit, iparművészek alkotta lakberendezési tárgyait. A korszak legbefolyásosabb művész-egyéniségei, Kozma Lajos, Kaesz Gyula munkái mellett már-már feledésbe merült, de egykor sokat foglalkoztatott kitűnő tervezők, mint pl. Kovács Zsuzsa, Fränkel György, Kóródy György, Vágó Pál, Nagy Károly bútorai, és az ezeket kiegészítő, a lakóteret otthonná emelő dísztárgyak, textíliák, világítótestek kerülnek kiállításra.
Az Iparművészeti Múzeum saját gyűjteményi anyaga mellett társintézményeink, gyűjtők és magánszemélyek műtárgyaiból összeállított kiállításon mintegy 440 műtárgy szerepel, köztük kiállításon még soha be nem mutatott darabok. A kiállításhoz neves szerzők közreműködésével készült, gazdagon illusztrált katalógus, valamint gazdag múzeumpedagógiai program társul.
Három kiállítás egy jeggyel
A Műcsarnok és az Ernst Múzeum kiállításait a hétvégén kedvezményesen tekinthetjük meg.
Bernar Venet, világhírű francia képzőművész retrospektív tárlata, Marina Abramović videóinstallációja és Natalia LL lengyel művésznő vasárnap záró életmű-kiállítása változatlan nyitva tartás mellett várja az érdeklődőket. Venet monumentális rozsdás acélrudai, különleges kátrányképei és matematikai képleteket ábrázoló konceptuális festményei a Műcsarnok kiállítóterében, Abramović egyszerre lírai és megrázó háborúellenes videómunkája a Mélycsarnokban, Natalia LL a női testiséget provokatívan tematizáló fotói és installációi (képgaléria) pedig az Ernst Múzeumban tekinthetők meg. A Műcsarnok vagy az Ernst Múzeum jegypénztárában is megváltható kombinált jegy mindhárom kiállításra érvényes.
Hengermalomból múzeum
Süttőn mos adták át az a felújított hengermalmot, amely ezentúl a település közösségi életének központja lehet. 47 millió forintot nyert el a falu közalapítványa korábban, hogy az épületben csaknem ötven négyzetméteren könyvtárat és internet hozzáférési helyeket alakítsanak ki.
A malom további tereiben, mintegy 150 négyzetméteren meghagyták a korabeli épületszerkezetet és helytörténeti múzeumot rendeztek be. Itt a kőfaragók, a borászok, a tűzoltóság és a száz éves iskola emlékeit mutatják be.
Ludas Matyi-nosztalgiatárlat Vácon
Nosztalgiát és jókedvet egyaránt kínál a Volt egyszer egy Ludas Matyi című kiállítás, amely a Sajdik Ferenc-gyűjteménynek is helyet adó Váci Mosolyalbum előterében a tervek szerint egy évig lesz megtekinthető.
A nosztalgiakiállításon egyebek mellett megjelennek a Ludas Matyi nagyméretű címlapjai; a tablókban a híres rajzolócsapat 15 tagja, például Balázs-Piri Balázs, Brenner György, Szűr-Szabó József, Sajdik Ferenc és kollégáik közel 100 munkája kap helyet.
A tárlaton a Ludas Matyi-évkönyveken és -magazinokon kívül az újság több száz lefűzött példánya is megtalálható, ezekbe bárki belelapozhat.
