Milyen kiállítások nyíltak mostanában?
Kiállításajánló
Az elmúlt napokban az ország több pontján nyílt új kiállítás. Az úti cél: Győr, Budapest, Székesfehérvár, Bonyhád, Balatonfüred, Szentendre.
| MTI - MMO |
2012-05-06 09:00 |
Múzeumház Győrben
Csütörtökön Győr műemléki belvárosában, a Püspökvár és a bazilika közelében egy egészen új intézmény, a Múzeumház nyílt meg a közönség előtt. Az egykori várbástyára ráépült műemlék galériája kortárs képzőművészek számára ad lehetőséget alkotásaik bemutatására. A megnyitó alkalmából Hefter László üvegművész munkáiból állítottak össze reprezentatív válogatást. Az első szint Lebó Ferenc szobrászművész állandó kiállításának ad otthont, a földszinten pedig kávézó-teázó várja a város nevezetességei iránt érdeklődő vendégeket.
A Múzeumházban egyébként, mint kulturális, turisztikai létesítményben, részletek tárulnak fel a város és az egykori vár történetéből. Az évszázados műemlék felújítását úgy végezték, hogy láthatóvá tették az 1600-as évekből való várfal és a kőkapu részleteit, a falakon pedig restaurálták az évszázados szekkó maradványokat.
Az intézmény a Múzeumház Nonprofit Kft. és a Győri Egyházmegye konzorciumának projektjeként valósult meg. A több mint 600 millió forintos program egyheted részét fordították az új közösségi térre, amelyben az irodalom és a zene is otthonra talál a képzőművészet mellett. A projekt végrehajtására 560 millió forintot nyert el európai uniós forrásból a konzorcium.
Hamarosan megnyitja kapuit a látogatóközpont, ahol a várost felkereső vendégek is információt kaphatnak a látnivalókról. A Káptalandombon kiállítások nyílnak, amelyek bemutatják az egyházmegye kulturális, szakrális értékeit, továbbá a püspökség történetét és Szent László győri kultuszát. Kiemelkedő érdekességnek ígérkezik a kiállításon az a mellszobor, amely Szent László arcrekonstrukciója alapján készül, és a király hiteles arcvonásait mutatja be Győrött őrzött koponyaereklyéjének tudományos vizsgálata nyomán.
.
Átfestett ikonok a Műcsarnokban
Már több mint három évtizede, hogy az egyik legjelentősebb európai festészeti seregszemle, a francia Musée du Château (Cagnes-sur-Mer) fesztiváljának „1ère PALETTE D’OR” díját a Pierre Restany művészettörténész elnökölte zsűri egy ifjú magyar művésznek, Kelemen Károlynak ítélte. 
A hazai művészeti körökben fotómunkáiról és „radírfestményeiről” akkor már jól ismert alkotó azzal tűnt ki a nemzetközi közegben, hogy nem a divatos trendek valamelyikét követte, hanem autonóm és eredeti módon reflektált a modern képzőművészet meghatározó folyamataira. Kelemen Károly azóta is a kortárs magyar képzőművészet megkerülhetetlen alakja, műveit rangos közgyűjtemények őrzik. Munkáinak állandó kiindulópontja a kulturális emlékezet, azon belül is főként a művészettörténeti kánon. Kelemen saját témájává teszi a művészettörténet jól ismert fejezeteit, úgy, hogy az egyes művészekhez kötődő stíluselemek és kompozíciós toposzok reflektált kisajátításával és újraalkotásával rendre eltéríti a tankönyvekben rögzült történeteket. Az élvezetes szellemi kalandokat kínáló reflexiók révén előttünk feltáruló mű-világ mindig ideiglenes, sohasem teljesen végleges: Kelemen munkái az örökké változó múlt, a megfoghatatlan jelen és a kiszámíthatatlan jövő érzékeny megjelenítései. Par excellence szabad művek – és ez teljesen független attól, hogy a kor, amelyben születtek, miképpen korlátozta az egyének szabadságjogait. A művészettörténeti besorolást is nehezen tűri az életmű – bár Kelemen munkássága kétségkívül rokonítható az appropriation art törekvéseivel, a magyar művész a modern művészet emblematikus alkotásait nem egyszerűen újraformálja vagy megidézi, mint például a pop art amerikai mesterei, hanem teljes egészében sajátjává teszi. Legismertebb, ikonikussá lett figurája egy medvealak, akibe sokszor nem könnyű nem belelátni a művész szimbolikus alteregóját. A medve az alkímiában az anyag első állapotának a kifejezője, egyszerre félelmetes és kedves, egy olyan állat, amelyet az ember kizárólag virtuálisan, a vágyaiban és a játékfantáziáiban tudott háziasítani. A hagyomány szerint hosszas téli álma alatt közvetlenül érintkezik a túlvilággal, s az élet akkor sarjad újra, amikor tavasszal felébred és elhozza közénk a transzcendencia üzenetét. Kelemen műveiben a virtualitás és a játékosság olyan természetességgel bukkan fel – nem egyszer klasszikus műveket értelmezve újra –, akár a játékmaci a gyerekkor önfeledt világában.
Kelemen Károly műveiben minden másképp van, mint ahogy várnánk: a medvék vasalnak, az obeliszk összemegy, a holtak vidáman nézelődnek, a közismert történetek váratlan fordulatot vesznek. Ez egy szabad világ – szabad szellemeknek.
Csók István a balatonfüredi Vaszary Villában
Csók István élete szorosan kapcsolódik a Balatonhoz, amelyre a balatonfüredi Vaszary Villa és a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága - Szent István Király Múzeum az "Édes élet - Csók István emlékkiállításal hívja fel a figyelmet.
A Vaszary Villában a polgári élet hétköznapjai éppúgy helyet kapnak, mint a természetábrázolások és a portrék. A kiállítás különlegessége, hogy a majd’ 50 éves alkotói utat végig nyomon követi, így felér egy művészettörténeti kiselőadással is a különféle izmusok és alkotói korszakok hosszú sora. A több köz- és magángyűjteményből kölcsönzött képeket a festő székesfehérvári Szent István Király Múzeumban őrzött bútorai és személyes tárgyai egészítik ki
Kontaktzóna - és a szlovák-magyar kapcsolatok a Kassák Múzeumban
Juraj Meliš a közelmúlt szlovákiai művészetének egyik legeredetibb alakja. A Kassák Múzeum számára személye azért is jelentős, mert hazájában, a volt Csehszlovákiában, később a Szlovák
Köztársaságban fontos szerepet vállalt Kassák Lajos művészetének és szellemi hagyatékának életre keltésében és kortárs értelmezésében. 1987-től, a Kassák centenárium évétől kezdve Meliš egyik legnagyobb vállalkozása volt, hogy Kassák ürügyén több ízben is meg tudott szólítani cseh és szlovák művészeket.
Kezdeményezése különös hangsúlyt kapott a nyolcvanas évek végén, a közép-európai rendszerváltások forrongó időszakában. Juraj Meliš kiemelkedő szerepet játszott Kassák művészetének szlovákiai megismertetésében és elfogadtatásában, méghozzá az élő művészet, az eleven hagyomány felől. Ennek meg is lett az eredménye: a pályáját a hetvenes-nyolcvanas években kezdő fiatal szlovák művészgeneráció felfedezte magának Kassák életművét.A Kassák Múzeum kiállításának apropója, hogy Juraj Meliš idén 70 éves, Kassák Lajos pedig 125 éve született. A kettős születésnapot a múzeum arra használta fel, hogy Meliš és Kassák tevékenységén keresztül feltérképezze a magyar és a szlovák művészet gazdag kapcsolatrendszerét a huszadik század húszas éveitől kezdve egészen napjainkig.A tárlat középpontjában a Kassákhoz és Melišhez fűződő kapcsolatok állnak, de azok az események is megjelennek, amelyek a szocializmus éveiben a nem hivatalos szférában fűzték szorosra a cseh, szlovák és magyar művészeti szálakat.A kiállítás a rendszerváltás utáni időszak szlovákiai kezdeményezéseivel is foglalkozik, többek között Helena Markusová magyar-szlovák művészpárosokat bemutató érsekújvári Pertu-sorozatával.
Felvidéki magyarok kitelepítése Bonyhádon
A felvidéki magyarok kitelepítésének történetét mutatja be a bonyhádi Völgységi Múzeum új időszaki kiállítása. A szeptember 1-ig látható tárlat apropója, hogy 65 éve, 1947 áprilisában érkeztek meg az első, a kitelepített felvidéki magyar családokat szállító vasúti szerelvények Bonyhádra.
A kiállítás a kitelepítettek visszaemlékezésein, korabeli fotókon és dokumentumokon, térképeken keresztül ábrázolja a felvidéki magyarok történetét. A Bonyhád és környéke lakóitól gyűjtött mintegy négyszáz felvétel és irat közül ötvenet állítanak ki. A dokumentumok közt látható az úgynevezett fehér lapok egy-egy példánya, amelyeken a csehszlovák hatóságok értesítették a kitelepítésre váró magyarokat csehszlovák állampolgárságuk elvesztéséről. A múzeum korabeli újságokból is válogat: az 1947-től megjelent Új Otthon egyik számában például egy nagymányoki fiatal lány kéri a szerkesztőség segítségét Szlovákiában maradt vőlegényének felkutatásához.
A kiállítás mottója, a Mint oldott kéve Tompa Mihálytól származó idézet. A múzeum ezzel emlékezik meg a népcsoport szétszóratásának tragikus történetéről.
A csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény keretében 1947 és 1949 között mintegy 23 ezer család érkezett Magyarországra, köztük közel háromezren Bonyhádon és a Völgység 22 településén az onnan kitelepített németajkúak helyén találtak új otthonra.
A most nyíló bemutató a harmadik állomása a múzeum 2010-ben indult sorozatának, amelynek eddigi tárlatai a németségről, illetve a bukovinai székelyek vándorlásáról szóltak. Jövőre a sorozatot záró kiállítás a népcsoportok 1945 utáni együttélését dolgozza fel - közölte Csibi Krisztina. A felvidéki magyarokról szóló tablók szeptembertől Bátaszéken láthatók.
.
Környezetvédelmi kiállítás Szentendrén
Az Artventura utazó, környezetvédelmi, interaktív kiállítás az energiatakarékosság, a klímatudatosság és a megújuló energiák felhasználásának jegyében jött létre, a fenntarthatóság, a művészet és a fogyatékosok integrációjának hármas jelszavával. Működtetője a Paradicsom Klub, amely megalakulása óta munkálkodik a környezetvédelem, a kerékpáros közlekedés népszerűsítése, valamint a fogyatékos emberek integrációja érdekében.
A program közvetlen célja Budapestet és Pest megye 4 városát (Szentendre, Gödöllő, Vác, Cegléd) érintő helyszíneken megvalósuló fenntarthatósági tematikájú, interaktív, tapintható kiállítás és road-show szervezése, illetve lebonyolítása.
Az egyedülállónak tekinthető kiállítás célja a művészet eszközeivel felhívni a társadalom figyelmét a fenntartható, környezettudatos és egészséges életforma fontosságára. A tárlat 15 kortárs művész provokatív műtárgyainak bemutatását vállalta fel, amelyek a környezet- és természetközpontú gondolkodás fontosságát sugallják. A kiállítás műtárgyainak világításához bioerőművekkel, állványokra szerelt kerékpárok segítségével állítjuk elő az elektromos energiát.
Az Artventura kiemelten törekszik arra, hogy fogyatékos emberek is aktív résztvevői legyenek a programoknak, ezért elősegítjük, hogy vak és gyengénlátó emberek is megismerkedhessenek a környezetbarát életmód alternatíváival. Számukra a tájékozódást vezetőrendszerek, audio guide-ok használata segíti.
Az utazó kiállítás most a Szentendrei Képtárban látható.
Múmiák Mosonmagyaróváron
Élet a halál után - Az egyiptomi halott kultusz emlékei - Válogatás a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményének anyagából címen most különleges anyag látható Mosonmagyaróváron.
Megváltás, vagy fájdalmas és félelmetes megpróbáltatásokkal teli út várt-e az örökkévalóság ura, Ozirisz elé induló ókori egyiptomiakra? Erre a kérdésre csak az írott források és a sírok emlékanyaga adhat választ.
A gazdagon díszített koporsók, a balzsamozott testrészek tárolására szolgáló edények, a holttestre, illetve a holttest mellé helyezett amulettek, díszek és eszközök nem csupán a temetkezési szokásokról és rítusokról tanúskodnak, de egyszersmind rekonstruálhatóvá teszik a mumifikálás módját és technikai fejlődését is. A papiruszra, vászonra vagy magukra a tárgyakra felírt, vagy felvésett mágikus szövegek - akárcsak a sírba helyezett szolgaszobrok - a túlvilági útjára induló ember kedvező sorsának alakulását célozták. A megdicsőült elhunytak Oziriszhez, a holtak birodalmának urához kívántak csatlakozni, ám a hozzá vezető hosszú és veszélyes út sikeres megtételéhez istenek és démonok segítségére volt szükség.
A holtat búcsúztató élőkre is komoly feladat hárult: a fennhangon recitálandó "áldozati formula" éppoly fontos szerepet játszott az elhunyt túlvilági öröklétének elnyerésében, mint a jelképes adományokkal gazdagon díszített "áldozati tábla" előtt végzett szertartás.
A Szépművészeti Múzeum centenáriumi évében indult kiállítássorozat Magyarország számos nagyvárosát érinti. A múzeum Egyiptomi Gyűjteményéből válogatott anyag - mely az egyiptomi túlvilághit szinte valamennyi aspektusát érinti - Mosonmagyaróváron a Hansági Múzeumban látható.
