Formabontás a Néprajziban
Előzetes
Mi a kapcsolat egy 19. századi, finoman megmunkált bőr nyereg és egy fröccsöntött játékmotor között? A kérdés nem légből kapott, válasz a Néprajzi Múzeumban.
| Magyar Múzeumok Online |
2013-02-18 12:16 |
A TÁRGYAS_RAGOZÁS→szubjektív etnográfia című tanulmányi kiállítás kicsi és sűrű mű arról, hogy miként rakhatjuk egymás mellé a múzeumok tárgyi örökségét a múzeumba kerülő modern és illékony tárgyakkal. 33 tárgy 7 képben – ami egyszerre meglepő és szokatlan, mégis nagyon magától értetődő. Klasszikus néprajzi témák, régi és mai tárgyak párbeszéde. A múltról, a máról, a múzeumról és a kiállításról. A tanulmányi kiállítás az oktatási évhez igazodva rendhagyó múzeumi szemeszterként is működik, minden korosztály számára izgalmas múzeumi órákkal.
A 2013. február 22-én 11 órakor nyíló kiállításon klasszikus etnográfiai témákkal, régi és mai tárgyakkal, díszítőművészettel, ősformákkal, tömegtermékekkel, formatervezett egyedi tárgyakkal találkozhatunk. Épp úgy, mint egy múzeumi gyűjteményében: a tárgyak együtt mesélnek a múltról és a máról, hasonlóságokat és különbségeket állítanak egymás mellé, vitába szállnak egymással.
Színes mintázat
Mi a kapcsolat egy 19. századi, finoman megmunkált bőr nyereg és egy fröccsöntött gyerek játékmotor között? Érzünk-e párhuzamot egy kanalasgém csőréből készített villa-kanál és egy eldobható evőeszközkészlet között a formai hasonlóságokon túl? Elgondolkodunk-e azon a technológiai változáson, amit egy olajmécses és egy kézzel tekerős kondenzátoros zseblámpa jelent a világítás és a fény kultúrájában? Miként véd másként egy esőkalap és egy kerékpáros sisak? Egy kézzel faragott támlásszék és egy fóliából hegesztett felfújató fotel mit mutat meg a lakáskultúráról, a kényelemről, a tárolásról? És persze: a muzeológiáról.
A tárgyak hangja
Miről mesélnek tárgyak? Kik a mesélők? Tudósok? A leltározást végző szakemberek? A termékeket előállító tervezők és designerek? Vagy akár az utca embere? A szomszéd néni? Esetleg mi magunk? Vagy így együtt?
A kiállításban a múzeumi gyűjtemény mesél. A gyűjtemény különböző korú, megmunkálású, anyagú, díszítésű tárgyai, amelyek akár több mint száz éve, vagy akár épp tegnap kerültek a gyűjteménybe. Más-más lehetőséget kínálnak, más-más összefüggésekre utalnak, van olyan, amiről nagyon sokat tudunk, van, amiről keveset, de addig faggatjuk őket, amíg csak bírjuk.
Felirat és szinkron
Ha valaki úgy érzi, egyedül nem érti a kiállításon látható tárgyak üzenetét, nem marad egyedül. A kiállítás munkatársai valamennyi korcsoport számára kínálnak speciális, interaktív múzeumi órákat. Az általános iskolások, középiskolások és egyetemi hallgatók rendhagyó kiállítási gyakorlatok keretében ismerhetik meg a szokatlan tárgyakat és a kiállítás jelrendszerét, előzetes bejelentkezés után.
Általános iskolások a tanulmányi kiállításban valójában egy interaktív kiállításrendezési játékba 
csöppennek, amelyben a főszerepet ők maguk és 33 meglepő néprajzi tárgy játssza. Például egy finn gumicsizma, egy szibériai hótalp, egy kalocsai bársonycipő és egy műanyag szandál. Mit keresnek ezek együtt egy vitrinben? Mit jelent az, hogy a gumicsizma a finn mobiltelefon anyja? A bemutatott tárgyak vizsgálata és játékos újrarendezése választ ad a kérdésekre, miközben izgalmas példákkal közösen járják körül a néprajz, a múzeum, a hagyomány és a népművészet fogalmát, felfedezik a természetes tárgy, a népművészet remeke, a tömegáru és a dizájn termék közötti különbségeket.
A középiskolás múzeumi órákon kiderül, tudjuk-e valójában mi a néprajz. A formabontó kiállítás lehetővé teszi, hogy a középiskolások önállóan, egyéni útvonalakon fedezzék fel a bemutatott tárgyakat és témákat. Az első körüljárásra talán furcsa néprajzi tárgyegyüttes inspirálja a kérdéseket, a vélemény nyilvánítást és a párbeszédet, az ismerős és ismeretlen kifejezését, a néprajzi alapfogalmak felvetését és tisztázását. A diákok a látottakat egymás felé is közvetítik, miközben szubjektív viszonyukat, esetleges hiányérzetüket, a látható és láthatatlan összefüggéseket szóban és vizuálisan, valamint tárgyakkal is kifejezhetik. A középiskolás program fontos eleme a kiállítási jelrendszer és nyelv elsajátítása, a tárgyak mellett a különböző szövegtípusok értelmezése és kreatív újraalkotása.
Az egyetemi muzeológia órák a néprajztudomány és a néprajzi muzeológia összefüggéseit vizsgálja majd: történeti és kortárs perspektívából, a hétköznapi kultúra tárgyvilágán keresztül, a populáris mindennapi használat elemzésével. A társadalomtudományi érdeklődés miként fordul az anyagi kultúrakutatás, a tárgyalkotás, a tárgyhasználat, a múzeumi feldolgozás és a reprezentáció felé: fogalmak és módszerek, a „hagyományos” néprajzi megközelítés, illetve az elmúlt 20-25 év „új tárgykultúra kutatás” eredményeinek figyelembevételével. Az óra legfőbb kérdései: miként határozható meg a használati tárgyak helye a hagyományos paraszti kultúrában? A „hagyományos” kultúrák feloldódása miként alakítja át a néprajztudomány, a néprajzi tárgyak és gyűjtemények szerepét? A tárgyhasználat és a hétköznapi tárgykultúra miként ragadható meg a tudomány és a múzeum számára? Mire jó a múzeumi gyűjtemény? Hol az interpretáció helye a tárgyakról alkotott képzetek között?
A kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai és múzeumandragógiai program nyitott, a már megvalósult programok módszertani és képanyaga bárki számára hozzáférhető és letölthető a kiállítás önálló múzeumpedagógiai oldalán.
A tanulmányi kiállítás kísérő kiadványa egy új kísérlet: katalógus és hangoskönyv egyben. A DVD a kiállítás teljes tárgykollekcióját, a tárgyak leírását és a hanganyagát publikálja, ezen felül kiegészül a kiállítás múzeumpedagógiai koncepciójának leírásával, a használatot segítő segédanyagokkal is. A DVD-n 7 szkeccsben meghallgatható a kiállítás hét témaköréhez készített hangjáték, amely hanginstallációként a kiállításban is szerepel.
TÁRGYAS_RAGOZÁS→szubjektív etnográfia
tanulmányi kiállítás
2013. február 22. – június 16.
Megnyitó: 2013. február 22. 11.00
A mellékelt tárgyfotókat Sarnyai Krisztina, a miskolci foglalkozásról készült képeket Frazon Zsófia készítette.
