Számítógépes ismeretterjesztés a tirpákságról

SÓSTÓ

Az 1700-as években Nyíregyházát az elnéptelenedéstől megmentő tirpákság életének megismertetésére számítógépes ismeretterjesztésbe kezd a Sóstói Múzeumfalu szeptembertől.

MTI - MMO 2013-08-26 12:00
Cikk küldése e-mail:

Kisgyörgy Tamás az MTI-nek elmondta: Bursza a tirpákoknál elnevezésű pályázatukra több mint 27 millió forint európai uniós támogatást nyertek, és a projekt során tizenkét oktatási intézmény diákjai ismerhetik meg a valamikori Nyíregyházát újranépesítő szlovák ajkú emberek történetét, életét és szokásait. A török idők után Nyíregyháza lakóinak száma vészesen megfogyatkozott, ezért a település földesura, gróf Károlyi Ferenc 1753-ban magyarországi szlovákokkal igyekezett újratelepíteni az akkori kis községet. Földterületére hívta őket, ahol szabad vallásgyakorlást, házuk építésének segítését, három évi adómentességet és belső autonómiát ajánlott nekik. Békés megyében Petrikovics János csizmadiamester szervezte az áttelepülőket, ahonnan Békéscsabáról, Szarvasról, Gyuláról, Mezőberényből, Orosházáról és Tótkomlósról végül 214 család költözött a nyírségi településre. Károlyit és Petrikovicsot azóta is városalapítóként tisztelik Nyíregyházán. Jött továbbá 117 család a történelmi Borsod, Gömör, Hont, Nógrád és Zólyom vármegyék felvidéki részeiből is. A szabad vallásgyakorlás ígérete ellenére akkoriban evangélikus felekezetükért megkülönböztetésben, üldöztetésben volt részük a betelepülőknek, akik mindezt alázattal tűrték, s emiatt ragasztották rájuk a "tirpák" nevet.

A Sóstói Múzeumfalu számítógépes ismeretterjesztése számtalan érdekességgel mutatja majd be a tirpákság régmúltját. Közte a projektnévadó burszát is megismerhetik az érintett iskolák diákjai a különféle feladatokat magába foglaló időutazáson. Hajdan a bursza a tirpákok nyári ünnepe volt, amelyet vasárnap délutánonként rendeztek a legények. Különféle táncokat jártak cigánybanda muzsikájára. Amolyan mai táncház volt a rendezvény, a fiatalok akkori legkedveltebb mulatságaként emlegették. Bemutattak és tanítottak minden tirpák táncot, olykor a csak férfiak által bokázott gácséros táncot is, amelyet ma már senki sem tud eljárni az utódok közül. A nyíregyházi tirpákok száma a II. világháború után jelentősen megcsappant, a Benes-dekrétum, az erőszakos lakosságcsere alapján, 4506 magát szlováknak valló embert telepítettek át a Nyírségből a felvidéki Lévai-járás nyolc településére, míg onnan magyaroknak kellett elköltözniük otthonaikból.

 

Az ismeretterjesztő program szeptemberben indul.

Halál

Az ősök bevállalósabbak voltak

Ma nincsenek tabuk, mindent szabad, kivéve megöregedni, betegnek lenni és meghalni. Ha a halál gondolata felmerül, már az is illetlenségnek számít. Beszélni róla végképp. Aki pedig kiállítást szervez róla,...

2012. november 11. Laborczi Dóra

Objektív elképzelések és szemléletváltás Szennán

VIDÉK

Stratégiára a legkisebb intézményeknek is szükségük van! A szennai Skanzen fejlesztési lehetőségei a 21. században (1. rész)

2013. augusztus 08. Aranyos Sándor

Objektív elképzelések és szemléletváltás Szennán - 2. rész

VIDÉK

Amitől igazán érdekessé válhat a szennai Skanzen!

2013. augusztus 08. Aranyos Sándor
 
Az Erimtan Múzeum Ankarában
 
Baselitz. Újrajátszott múlt
    Muzeumok.hu Rss betöltése...