Sikerek és tanulságok a Múzeumok Őszi Fesztiválján
TÉMAKÖRÖK ÉRTÉKELÉSE
A 2013-as fesztivál szlogenjét – „A múzeum legyen mindenkié!” – szó szerint értette a szervező Múzeumi Oktatási és Képzési Központ, hiszen olyan közönséghez is szerettek volna eljutni, akiket eddig közvetlenül a korábbi fesztiválok nem szólítottak meg.
| Magdolna Nagy |
2014-05-15 08:19 |
Ezen az estén 3893 látogatót regisztráltak a múzeumok, amely azt jelentette, hogy egy rendezvényen átlagosan 34 pedagógus vett részt. A program eredményességét ennél a programnál azonban nem lehet pusztán a látogatószám alapján megítélni. A Tanárok Éjszakája kezdeményezés igazi érdeme, hogy a pedagógusok és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) figyelmét a múzeumokra, mint oktatási helyszínre irányította, sőt még a sajtó érdeklődését is felkeltette: csak az interneten 103 cikk foglalkozott a témával. Ezen a napon sok olyan pedagógust is sikerült a múzeumba vonzani, akik korábban nem látogattak el ezekbe az intézményekbe. Több múzeum pedig arról számolt be, hogy korábban hiába keresték a kapcsolatot a KLIK tankerületi igazgatóival, nem sikerült velük párbeszédet kezdeményezni, a Tanárok Éjszakája jelentette számukra az áttörést, ezzel a programmal végre meg tudták őket szólítani. A kapcsolatfelvétel eredményeként számos helyen egy hosszú távú együttműködés alapjait fektették le.
A Tanárok Éjszakája program látogatottsági adatait vizsgálva nagyon szélsőséges értékeket láthatunk. Volt néhány múzeum, ahol egyetlen látogató sem jelent meg a rendezvényen, de olyanok is akadtak, ahová 100 fölötti látogató érkezett aznap este. Vajon mivel tudtak egyes múzeumok ilyen sikert elérni, míg mások erőfeszítése nem hozott eredményt?
Hívó szó a pedagógusoknak
A magas és alacsony látogatottságot elérő múzeumok aznap esti kínálata nagyon hasonló képet mutat. Szinte mindenhol ötletekkel teli, érdekes és színvonalas programokat állítottak össze. A látogatók elmaradásának oka úgy tűnik, nem a program tartalmában keresendő.
 |
 |
| Bihari Múzeum |
Marcali, Kossuth vacsora
|
A sikeres programok közös vonása, hogy személyesen vették fel a kapcsolatot a pedagógusokkal. Nem elégedtek meg egy kör e-maillel, vagy hírlevél kiküldésével, személyesen is felkeresték az oktatási intézményeket (a „hívó szó” náluk szó szerint értendő: szóban hangzott el). Különösen azokra az iskolákra fordítottak kitüntetett figyelmet, amelyekkel korábban semmilyen kapcsolata nem volt a múzeumnak. Felkeresték az iskola igazgatóját, és az egész tantestületet meghívták a programra. Magasabb érdeklődést értek el azok a szervezők, akik bevonták az igazgatót, vagy néhány pedagógust a program lebonyolításába (például előadást, vagy tárlatvezetést tartottak).
Több múzeum kereste meg a program apropóján, és vonta be már a szervezés kezdeti szakaszába a KLIK tankerületi igazgatóját. Sok helyen a rendezvény megnyitására kérték fel az igazgatót, de az is működött, amikor az önkormányzat képviselőit, az iskolaigazgatókat, a pedagógusokat és a KLIK tankerületi igazgatókat ültették egy (terített) asztalhoz.
Növelte a rendezvény vonzerejét, amikor a program vezérfonala a múzeum több tantárgyhoz kapcsolhatóságának bemutatása volt. Azzal, hogy a múzeum új oldaláról mutatkozott be (például egy történeti múzeum bemutatta, hogyan lehet gyűjteményét használni a fizika, vagy a kémia tanításhoz is), új célközönséget tudott elérni (jelen példában a fizika és kémia tanárokat).
 |
 |
| Hermann Ottó Múzeum, Miskolc |
Skanzen |
Voltak múzeumok, ahol problémaként jelentkezett egymás közelsége. Az egy időben tartott, hasonló tartalmú programok választásra kényszerítették a pedagógusokat, melyikre menjenek el. Néhány múzeum azonban előnyt kovácsolt a közelségből: összefogtak és közösen hirdették meg egymást kiegészítő (és időben elcsúsztatott) programjaikat, ezáltal még vonzóbbá tették a „kombinált” rendezvényt.
Olyan is előfordult, hogy időben közel esett egymáshoz a múzeumpedagógiai évnyitó és a Tanárok Éjszakája, így a pedagógusok az utóbbira már nem mentek el. Azoknál a múzeumoknál ez nem jelentett problémát, akik a Tanárok Éjszakája rendezvénynek teljesen más karaktert adtak, mint a múzeumpedagógiai évnyitónak. Az utóbbi tisztán szakmai jellegű volt, míg a Tanárok Éjszakáját játékosra, vagy éppen „bulizósra” vették. Több helyen jelentett hívó szót a fordított nap, amikor a pedagógusok a diákok bőrébe bújva tapasztalhatták meg a múzeumi foglalkozásokat, de a vendéglátással egybekötött, kikapcsolódást ígérő zenés este is meghozta az eredményt.
Sajnos találkoztunk olyan múzeumi programmal is, amely csak a nevében volt „éjszaka”, valójában délutáni rendezvényt takart. Több pedagógus csalódottságát fejezte ki ezeken a helyszíneken a félrevezető kommunikáció miatt.
A Tanárok Éjszakája programnak kevésbé sikerült megszólítani az óvodapedagógusokat, mint az iskolákban tanítókat. Bár a központi kommunikációban hangsúlyoztuk, hogy a Tanárok Éjszakája az óvodapedagógusoknak is szól, a program címe miatt sok óvodapedagógus nem érezte magáénak, ezért nem ment el a rendezvényre. Azok a múzeumok tudtak erre a programra óvodapedagógusokat hívni, amelyek közvetlenül felvették a kapcsolatot az óvodákkal, és személyesen ismertették a program lényegét.
További tanulságok és a legsikeresebb Tanárok Éjszakája programok rövid ismertetése a MOKK honlapon olvasható.
A 2013-as Tanárok Éjszakája tapasztalatait hasznosítva az idei programokban, reméljük, hogy 2014-ben még több pedagógust sikerül megszólítani, és még több múzeum csatlakozik ehhez a hagyományteremtő kezdeményezéshez. A Tanárok Éjszakája nem csupán elérte kitűzött célját, hogy a pedagógusok figyelmét ráirányítsa a múzeumokra, de annál sokkal tovább ment: olyan kapukat nyitott meg a múzeumok számára, amelyek segítségével egyre közelebb kerülhetnek ahhoz, hogy a múzeumok az iskolán kívüli oktatás legfontosabb helyszíneiként beépüljenek a köznevelési intézmények tantervébe.
A cikksorozat következő részében a közönségprogramok tanulságairól lesz szó.
