Hogyan emlékeztünk Herman Ottóra?

EMLÉKÉV

Herman Ottó (1835-1914) autodidakta tudós, politikus, újságíró, ismeretterjesztő volt, az utolsó magyar polihisztorként tartjuk számon. Az állattan, néprajz, nyelvészet, ősrégészet területén végzett tudománytörténeti jelentőségű munkálatokat.

Cikk küldése

e-mail:

Kolozsvári Múzeum

A Felvidéken, Breznón született, német ajkú családba, Miskolcon tanult meg magyarul és vált a 48-as szabadságharc kitörését ünneplő ifjúvá. A katonaság után Kőszegen fényképészkedett, madártömést tanult. Kolozsvárott az Erdélyi Magyar Múzeumban vált érett kutatóvá, egyben véleményformáló értelmiségivé. Pesten, a Nemzeti Múzeum Állattani osztályán folytatta zoológiai kutatásait, és megalapította a Természetrajzi füzetek-et. Sokáig az épületben élt és dolgozott az Ornithologiai Központ vezetőjeként. Szeged országgyűlési képviselője volt. A Millennium illetve a nagy századforduló ünnepségeinek (eufóriájának?) sodrában néprajzi kiállításokat szervezett, egyet éppen az új Mezőgazdasági Múzeum épületében, miközben a Néprajzi Múzeum számára is hordta a rengeteg anyagot. A Herman Ottó Múzeum Miskolcon nevét, és markáns anyagot őriz tőle. Ennyi múzeumi kapcsolódás után indokolt, ha áttekintjük, mit tettek a múzeumok az Emlékévben.

A 2014-es évet kormányzati szintű támogatással Herman Ottó Emlékévként ünnepelhettük, a programsorozat gazdája a Földművelésügyi Minisztérium héttérintézménye, a Nemzeti Környezetügyi Intézet volt. Az Emlékév gondolatát Vida Antal, akkor a NeKI Természetvédelmi Osztályának vezetője vetette fel, aki évekig volt a Magyar Természettudományi Múzeum halgyűjteményének kutatója, és népzenei műsorok társszerkesztője is volt a rádióban. Munkatársaival és a korábban népzenész Klebercz Gábor grafikussal gazdag programot terveztek meg, és ezt vonzó kiadványban kínálták támogatásra 2013 első félévében, valamint az internetre is kitették. December közepén hirtelen érkezett a támogatás első részlete, és elkezdődött a programok tervezése – miközben országszerte már sokfelé készültek az emlékév megünneplésére a Herman Ottót tisztelők, már január 6-án ennek jegyében ünnepelte 40 éves jubileumát a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Vida Gábor a konferencián

Szervezeti, szervezési és adminisztratív akadályok miatt az Emlékév nem zárult le a tervezett időpontban (december 27-én, halálának 100. évfordulóján), hanem a pénzügyi elszámolás határideje átcsúszott 2015. június 30-ra, megengedve, hogy ebben az évben is történjenek lényeges események. Szerző megpróbál leltárszerű összefoglalását adni, legjobb tudása szerint, hogy hogyan vettek részt az Ő emlékezetének ápolásában a múzeumok. A múzeumi események említésekor nagyjából kronologikus sorrendben haladunk.

Események Szombathelyen és Kőszegen

Szombathelyen a Smidt Múzeumban a február 16-án bemutatott „hónap műtárgya” Herman Ottó fényképezőgépének állványa volt. A program része volt Vigh Károly muzeológus előadása, és ő volt az egyik előadója március 26-án Kőszegen az „Egy későromantikus regényhős a természettudományban – Herman Ottó élete és műve” című rendezvénynek is. A Savaria Múzeum részt vett a tudós emléktáblájának felújításában is.

Szeged, Tudáskapu

 

Tudós természetábrázolók – Herman Ottótól a digitális képalkotásig

A vándorkiállítás apropója az, hogy a tudományos természetábrázolásnak is Herman Ottó volt az egyik megalapozója, támogatója. Április 24-én a Magyar Természettudományi Múzeum nyitotta meg, 600 m²-en. Több mint 200 alkotást mutat be, ezek vagy nyomtatásban jelentek meg, vagy a múzeum Tudománytörténeti gyűjteményében, illetve táraiban őrződnek. Olyan élőlények a szereplők, amelyeken a múzeum kutatói dolgoztak, és az alkotók zöme maga kutató. Így aztán a kiállítás egyfelől biodiverzitás-show, másfelől másfél évszázad kutatói küszködésének, leleményének és kitartásának mementója. A képanyag alapján kicsiny de érdekes és mutatós kiadvány is született Tudós természetábrázolók címmel.

A vándorkiállítás bemutatásának állomásai:

Gyöngyös, MTM Mátra Múzeum,

Pécs, Janus Pannonius Múzeum,

Kaposvár, Rippl Rónai Múzeum,

Keszthely, Balaton Múzeum.

E kiállítás részeként készült az önállóan is bemutatható, A magyar halászat könyvének illusztrációira épülő, Klebercz Gábor által tervezett nagyméretű szabadtéri anyag (14 db 3X4 m-es molinó), melynek számos önálló megjelenése volt itthon és a határon túl.

 

Herman Ottó Vándortanösvény

A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület tervezte és gyártotta le a 3 sorozatban készült Vándortanösvényt. Herman Ottó szerteágazó munkásságának területeiről való egyszerű (néha összetettebb, akár megrázó) játékok gyűjteménye, afféle interaktív polihisztor játszóház. Leírása a 305 oldalas, ISBN számmal rendelkező önálló publikációban, szabadon letölthető tanári kézikönyvben történt. 2014-ben összesen 65 helyen, sokszor az egyesület vagy a NeKI munkatársai mutatták be. Nemcsak múzeumokban hanem óvodákban és iskolákban, sőt fesztiválokon is sikere volt. A játékkészlet az első a közoktatás, vagy akár a múzeumpedagógia számára szabadon hozzáférhető, a tapasztalati, ill. felfedezéses tanulás elveit és gyakorlatát bemutató, interaktív oktatási segédanyag.

 

A vándortanösvényen

A Föld napján (április 22.) a Múzeumkertben jelent meg először a nyilvánosság előtt. A Múzeumok éjszakáján a fényfestést közelről kínáló Széchenyi hajón és a Magyar Természettudományi Múzeumban volt látható-tapasztalható. Bemutatta az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma (Zirc), a Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztálya (Pécs) a Duna Múzeum (Esztergom) és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum (Budapest). A sikeren felbuzdulva, és a bemutatás lehetőségének növelését keresve NeKI 5 új sorozatot rendelt 2015-ben. Ezek részben megújult tartalommal, új Tanári kézikönyvvel (334 oldal) készültek el. Az érdeklődés folyamatosnak tűnik, változatlanul díjmentesen kölcsönözhető. 2015 tavaszán Kolozsvárra, Herman Ottó magára találásának helyszínére érkezett 3 sorozat, ezeket 5 helyszínen mutatták be. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intézete őrzi és gondozza Herman Ottó állattani múzeumi anyagát, ők szervezték a bemutatásokat.

Madarak és fák napja kamarakiállítások

A madarak és fák védelmére, tiszteletére szánt napot 1906-ban Herman Ottó javasolta bevezetni és megünnepelni Magyarországon is. Némi szervezés eredményeképpen, a kiállítók lelkesedéséből 2014. májusában az alábbi 11 helyszínen volt megemlékező kiállítás:

Budapest, Magyar Természettudományi Múzeum

Gyöngyös, MTM Mátra Múzeum

Kaposvár, Rippl Rónai Múzeum

Keszthely, Balatoni Múzeum

Komárom (Komarno), Duna Menti Múzeum, Komárom

Pécs, Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztály

Sátoraljaújhely, Petőfi Irodalmi Múzeum - Kazinczy Ferenc Múzeum

Szabadka (Subotica), Szabadkai Városi Múzeum

Szeged, Móra Ferenc Múzeum

Szombathely, Savaria Múzeum

Zirc, MTM Bakony Múzeum

 

A pásztorok világa – Tisztelet Herman Ottónak (2014. szeptember 12. – 2015. február 27.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiállítása a magyar pásztorélet múltján és jelenén vezette végig a látogatókat, a mai ember számára is érdekes módon mutatta be a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó mesterséget, a pásztorok sajátos világát és kulturális sokszínűségét.Ez azonban nem az egyetlen kiállítása volt a múzeumnak, amellyel Herman Ottóra emlékezett.

Herman Ottó és kora időszakos kiállítás (2014. október 27. - 2015. március 31.)

Az imponálóan gazdag oktatástörténeti és biológiai gyűjteményt őrző szegedi Interaktív Természetismereti Tudástár kiállítása volt a 100 éve elhunyt Herman Ottóról és munkatársáról, a 125 éve született Vásárhelyi Istvánról. A megnyitó a Dóm téren lévő Herman Ottó emléktábla koszorúzásával és Szabados Tamás Gyertyák Hámorban című megható filmjének bemutatásával vált bensőséges ünneppé. Maga a kiállítás, Ilosvay György és munkatársainak munkája, a polihisztor szelleméhez illően rendszerszemléletben mutatta be a nagy tudós életét és szegedi kötődéseinek legkülönbözőbb tárgyi emlékeit. Múzeumpedagógiai programokkal felkészülten várták az iskolai csoportokat.

Herman Ottó öröksége a Mezőgazdasági Múzeumban (2014. december 19. – 2015. február 28.)

Eredetileg a Nemzeti Múzeumba terveztünk nagy, az ünnepelt tudós életét és munkásságát bemutató, reprezentatív kiállítást, azonban a finanszírozási lehetőség bizonytalansága miatt ez meghiúsult. Elsősorban Gál Vilmos (Magyar Nemzeti Múzeum) és Máté György (Magyar Néprajzi Múzeum) gondos munkájával, több magyar és határon túli múzeum anyagára alapozva készült el a forgatókönyv. Nem lenne rossz, ha mégis megvalósulhatna. A nagy elődök tiszteletét úgysem csak periodikusan kell ápolnunk.

A szakági miniszter döntése értelmében a Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozó Magyar Mezőgazdasági Múzeum készített el végül egy témájában szűkebb, de reprezentatív kiállítást, aminek szöveges paneljei vándorkiállításként élnek tovább. A kiállítást Körösi Andrea bemutatta az alább említendő konferencián, annak kiadványában elérhető.

A múzeum erre a kiállításra speciális múzeumpedagógiai programcsomagot dolgozott ki, és ezt az alkalmi utazási támogatásban részesült mezőgazdasági szakiskolák tanulóinak ajánlotta.

A vándortanösvényen

Múzeumi és egyéb programok Miskolcon

Miskolc városa magától készített gazdag és változatos programot a városhoz számos szállal kötődő tudós emlékére. A Herman Ottó Múzeum érthetően nagyobb részt kívánt vállalni az ünneplésből, de sem a Nemzeti Múzeumba tervezett kiállítás, sem az általuk oly jól eltervezett természetmegfigyelő központ nem valósulhatott meg. Erre az évre egyedi múzeumpedagógiai, ill. –andragógiai programmal készültek fel. A miskolci és lillafüredi eseményeken túl részt vettek a „Herman Ottó és kora” megyei történelmi vetélkedő szervezésében is. Ezen Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a megyével határos felvidéki általános- és középiskolások vehettek részt. Köszönet jár azért is, ahogyan az Emlékév szervezőit segítették szakértelemmel, forrásanyaggal.

Herman Ottó, a polihisztor munkássága, hatása konferencia (2015. február 26-27.) és konferenciakötet

A mintegy 200 fős konferenciára az emlékkiállítás szomszédságában került sor a Magyar Mezőgazdasági Múzeum épületében. Megnyitása szoboravatással, az Országházban díjátadással társult. A konferencián négy olyan múzeum munkatársai előadtak, ahol ő is dolgozott, vagy ahol számottevő anyaga van. A program annyiban rendhagyó volt, hogy a szervezők többféle oldalról, többféle módon próbálták új fénybe helyezni a személyt, az életművet és annak máig tartó hatását. A záró ülés „véleményütköztető színpadán” négy témában beszéltek az előadók valaminek a hasznáról és káráról (v.ö.: Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról), a hagyományok, az anyanyelv és a függetlenség mellett a múzeumok is terítékre kerültek. Az előadások a youtube-on megtalálhatók, a konferenciakötet pedig letölthető erről a címről.

A kötet bemutatója 2015. június 23-án volt. Június 26-án, Herman Ottó születésének 180. évfordulóján, ha úgy tetszik az i-re került fel a pont a Földművelési Minisztérium új háttérintézményének, a szakmapolitikai döntéseket tudományosan megalapozó Herman Ottó Intézetnek ünnepélyes, délelőtti névadásával. Délután pedig Keszthelyen, a Balaton Múzeumban nyílt meg a Tudós természetábrázolók kiállítás. Így csendesedett el az Emlékév.