Kirajzás

A nyugalom Szigete

Az augusztus 8-án induló Sziget Fesztiválon idén újra megjelennek a múzeumok. De a Szigeten működő Múzeumi Negyed vajon miként befolyásolhatja a múzeumok kulturális szerepét?

Cikk küldése

e-mail:

A múzeumi tevékenység valós vagy virtuális tereket igényel. A múzeumok kulturális szerepvállalásának, funkcióbővülésének egyik lehetősége a falak „lebontása”, a terek bővítése, a gyűjtemények mind szélesebb közönség számára (is) elérhetővé tétele. Aluljáróban, „gödör”-ben, hajón, vasúton, metrón, buszon és lakókocsiban is próbálkozunk, célzottan házhoz visszük a kulturális emlékezet gyűjteményekben felhalmozott kincseit, illetve az arról szóló üzenetet. Már a nyár kezdetétől fesztivál-dömpinggel számolhatunk, de pár éve még csak a Sziget és a Művészetek Völgye volt az az összművészeti kulturális helyszín, ahol a zene dominanciája mellett más műfajok is bemutatkozási lehetőséget nyertek: mint például a színház, az irodalom vagy a tánc.

Az idén húszéves Sziget Fesztiválon már az első években megjelentek azok a múzeumok, amelyek gyűjtőkörük miatt, vagy egyéb megfontolásból a kortárs művészet irányába nyitottnak bizonyultak, illetve nyitni akartak. Múzeumi jelenlét múzeumi épület, teremőr, s többnyire értékes műtárgy nélkül? Pótcselekvés, figyelemfelkeltés, élményadás vagy verseny a konkurenciával? Nem: annak felismerése, hogy a Sziget (egy) lehetőség a zene mellett más műfajokban utazó kulturális ágazat számára is a potenciális érdeklődő réteg megnyerésére. A fesztivál Múzeumi Negyedben 19 múzeum/gyűjtemény és négy további művészeti projekt mutatkozik be idén. Tudható, hogy nem prioritás, de másodvonalbeli érdeklődés sem várható a múzeumok iránt a színvonalas zenei parádé helyszínén, és mégis mi, múzeumok különböző stratégiákkal próbálkozunk. A Sziget árnyas fái alatt a figyelemfelkeltés irányulhat általában a gyűjteményre, gyűjtőmunkára: a Színháztörténeti, a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Aquincumi Múzeum, a hódmezővásárhelyi Emlékpont, a békéscsabai Munkácsy Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria együtt, az Iparművészeti, a Nemzeti Múzeum, a Skanzen, a Kiscelli Múzeum, a Közlekedési, a Kereskedelmi, a debreceni MODEM, a Kresz Géza Mentőmúzeum, a Mai Manó Ház, a kArton Galéria, a budaörsi Régészeti Park és az Adózástörténeti Múzeum – igazán változatos paletta. (A Múzeumi Negyed teljes programját ITT nézheted meg!)

Általános: legyünk lazák, alkalmazkodjunk a helyszínhez, válasszunk közvetlen hangnemet, legyünk kicsit meghökkentők, hagyjunk emléket, adjunk ajándékot. Ne feledjük, hogy ma már a látogatók jelentős része külföldi, s így nem tájékozott a magyar múzeumok világáról. Engedjünk teret a kreativitásnak: fényképeztessék magukat, kártyázzanak, hozzanak létre önálló, rögtönzött alkotást, rakjanak ki puzzle-t, fejtsenek meg találós kérdést, quizt, készítsenek táskát, pólót. A kínálat változatos, a hangulat elsőrangú.

A többfunkciós téralakításra törekvés pedig minden helyszínen látható – persze a kiállítás, előadótér, játszóház egyben, az épülettel rendelkező múzeum esetében is gyakori. A magunkon „kívüli” lét, az ebből fakadó közvetlenebb érintkezés, kötetlenebb visszacsatolások számos új impulzust adnak: a többnyire angolul kommunikáló muzeológusok nemcsak a Sziget belső életéről, de Budapest kulturális kínálatáról is felvilágosítást nyújt(hat)nak, s megállás nélkül kérdésekre adhatnak választ. A Szigeten a siker nem marad el, aki bekukkant sátorba, lakókocsiba, hosszabb időt eltölt padokon, plédeken, közelebb kerül a magyar közel- és régmúlt örökségéhez. Nem tudom, hogy mennyit hoz a magyar múzeumügy, turizmus konyhájára e sok kreatív ötlet, mának szóló üzenet, a múzeumok pár napos szereplése. A több százezerre tehető, nagyrészt külföldiekből álló közönségből néhány ezer fiatal és idősebb feltételezhetően Budapest más érdekességeire is fogékony, legalábbis ezt bizonyítja a város több pontján ez időben térképpel kószáló csoportok zöme. Meggyőződésem, hogy a szigetlakók közül sok ezer megnézi a kocsmákon kívül a város nevezetességeit is, és ebbe a múzeumok is beletartoznak. Meg kellene talán próbálni egy közös stratégiát kialakítani: a nyár folyamán múzeumonként legalább egy, speciális, érdeklődést felcsigázó kiállítást (is) beiktatni, a programfüzetben, szórólapokon, a városban a múzeumok szigeti megjelenését, a Szigeten pedig a kőszínház szó mintájára a „kőmúzeumot” hirdetni. Nem lenne rossz direktmarketinget alkalmazni, a Sziget programfüzetébe beletenni az ajánlott kiállításokat, programokat. A nyár folyamán a könyvtárakhoz hasonlóan a múzeumok is kicsit fél árbocra eresztik a zászlójukat, mérni kellene, hogy a Sziget előtt, után, alatt emelkedik-e a látogatószám. S ha megfigyelhető speciális igény, oda kell mozdulni. Hogy meleg van, süt a nap, s jó lenne nekünk is pihenni? Több múzeumnál önkéntesek, fiatal szimpatizánsok, gyakornokok segítették az amúgy fárasztó, de szórakoztató munkát. Hiszen a museologists are human beings too…

	Az érdekesség kulcsa a kölcsönösség Beszélgetés Joó Emesével Valódi múzeumi jelenlét vagy pótcselekvés? Kemény kérdés, főleg, ha a múzeumpedagógia szempontjából tesszük fel!
	2011. május 05. Széni Katalin megtekint

	Nagyszerű múzeumok Televíziós sorozat az Egyesült Államok kis és nagy múzeumairól Az amerikai háztartások 85 százalékába eljutó Great Museums sorozat amerikaiak milliói számára mutatja be az Egyesült Államok múzeumi világát.
	2012. július 07. Szeljak György megtekint

	Válaszúton és azon is túl Erdély Kolozsvártól északra található egy település, amelynek a nevét csodálkozva ízlelgeti az arra tévedt utazó – Válaszút.
	2012. május 05. Tánczos Orsolya megtekint