Egy miskolci nemes az országos politikában
NYITÁS ELŐTT
A miskolci Herman Ottó Múzeumban új történeti kiállítás nyílik 2013. május 11-én 15 órakor, amely Szemere Bertalan pályaképét és pályatársait mutatja be.
| Magyar Múzeumok Online |
2013-05-10 08:45 |
Az Egy miskolci nemes az országos politikában. Szemere Bertalan pályaképe és pályatársai című időszaki kiállítás koncepciója a Herman Ottó Múzeum leendő Város és polgára. Miskolc helyrajza, lakosainak jogállása és műveltsége a 14–20. században címet viselő állandó várostörténeti kiállítás tervezetének ismeretében készült. Azaz a múzeum a most nyíló tárlat egyes elemeit úgy alkotta meg, hogy később egy nagyobb koncepció megvalósulásakor is felhasználhatók legyenek. Ugyanakkor a kiállításhoz rendelkezésre álló terület – mely méretében alig marad el az állandó várostörténeti kiállítás tervezett helyszínétől – lehetővé teszi, hogy a Miskolc és környéke történetében rendkívül fontos 19. századot sokkal részletesebben, az új várostörténeti kiállítás szempontjaitól eltérő megközelítésben mutassák be, a Herman Ottó Múzeum gazdag tárgyi anyagára támaszkodva. Minderre különösen azért van szükség, mert 2007, a korábbi várostörténeti kiállítás lebontása óta, a múzeumból hiányzik egy tárlat, amely a város múltjával foglalkozik. A most nyíló időszaki kiállítás ezt az űrt szeretné betölteni. Nézzük, milyen elképzelések alapján készült el a Herman Ottó Múzeum legújabb attrakciója.
A kiállítás internetes oldala
A kiállítás tartalma
A kiállítás alkalmát Szemere Bertalan születésének 200. évfordulója szolgáltatta. Sokrétű pályája, tevékenysége lehetővé teszi, hogy ő és pályatársai alakján keresztül szinte az egész 19. század története megjeleníthetővé váljon. A kiállítás egyes egységei Szemere és kortársai életének és működésének legfontosabb állomásait követik nyomon: nemesi-honorácior család és származás, tanulóévek és a műveltség megszerzése, utazás, reformkori megyei és országos politikai műhelyek, a forradalom és szabadságharc kínálta lehetőségek, az országos politika csúcsán, az emigráció, végül a hazatérés és Szemerének, valamint pályatársainak kultusza.
Szemere Bertalan a reformkorban, illetve a szabadságharc idején mind a vármegyei, városi, mind az országos, politikában kiemelkedő szerepet töltött be, de pályatársai között más fontos Borsod vármegyei, illetve a tágabb régióból származó politikus is ismert, Kossuth mellett ilyen Palóczy László, illetve Lévay József, aki éveken át Szemere titkáraként dolgozott. Szemere mint naplóíró, költő, az irodalmi közélet szereplője is ismert volt, ezért a tárlat miskolci kortársai közül más naplóírókat is bemutat, így Szűcs Sámuelt, az említett Lévay Józsefet, vagy éppen Dérynét, aki Miskolcon írta nevezetes memoárját, de említhetjük Szemere mentorát, Kazinczy Ferencet is.
Ki volt Szemere Bertalan? Íme a Múlt-kor cikke.
Szemléletváltás
Ahhoz, hogy a közönség átfogó képet alkothasson a korszakról, a múzeum munkatársai a Miskolcon eddig alig alkalmazott elvhez nyúlnak: a témát több szaktudomány eszközével szeretnék szemléltetni, azaz a történeti muzeológia mellett az irodalomtörténet és a képzőművészet oldaláról is megjelenítik a 19. századi Magyarországot, benne Miskolcot. Ez a módszer lehetőséget teremt arra, hogy sokkal szélesebb látogatói kört szólíthassanak meg, nem utolsósorban az iskolai csoportok számára több témában szervezhessenek múzeumpedagógiai foglalkozásokat.
Helyszín
A kiállítás helyszínéül a miskolci Herman Ottó Múzeum Papszer utcai kiállító épületének két, emeleti nagy terme szolgál. Mindkét terem alapterülete meghaladja a 100m2-t, ami módot ad arra, hogy
nagyléptékű, nagy tereket kívánó, látványos enteriőröket, életképeket tekinthessen meg a látogató. Ez egyrészt lehetőséget teremt, hogy a közönség a múzeum gazdag bútortörténeti gyűjteményének 19. századi darabjait is megcsodálhassa, másrészt megteremti a kiállítás hangulatát, látványát is.
Régi installációs eszközök
A közel 115 éves Herman Ottó Múzeum eredeti kiállítóhelyén, a középkori alapokon nyugvó egykori református iskolában megnyíló tárlaton a hagyományos installációk és enteriőrök mellett a helyszín is a bemutatás részévé válik. Megújulnak a régi, feltehetően még a második világháború előtti időkből származó intarziás tárlók, és a tárgyakat, eredeti dokumentumokat ezekben az önmagukban is muzeális értéket képviselő vitrinekben állítják ki. Így az időszaki kiállítás a múzeum egykori kiállításainak hangulatát is visszaidézi. Napjainkban már csak igen kevés múzeum gyűjteménye őriz régi installációs eszközöket, és még ritkábban használják őket eredeti funkciójuknak megfelelően.
Művészettörténeti koncepció
Mint említettük, a különféle szaktudományok, úgymint a történelem, a képző- és az iparművészet, az irodalomtörténet, egymással karöltve, együttesen „rendezve” teljesebb, átfogóbb képet képesek megrajzolni az adott korszakról, több aspektusát világítják meg.
Ezt a szemléletet követve kerül a zömében képzőművészeti anyagot prezentáló rész a Herman Ottó Múzeum Kiállítási Épületének egyik emeleti termébe, ahol a század kedvelt festészeti műfajai közül a portré, az életkép és a tájkép mellett a szabadságharc eseményeinek ábrázolása jelenik meg. A kiállítás tematikai egységeiként is szereplő műfaji kategóriák mindegyike szorosan kötődik Szemere Bertalanhoz, életének színtereihez és eseményeihez, valamint a kiállítás történeti részéhez. Az egyes témakörök a tárlat időtartama alatt másfél-két havonta, forgószínpadszerűen váltják egymást. A tárlatsorozat a körültekintő, összetett tájékoztatás mellett a rendezők reményei szerint ébren tartja a látogatók érdeklődését, folyamatos visszatérésre buzdítja őket, és növeli a látogatószámot.
A múzeumpedagógia sem hiányozhat!
A múzeumpedagógiai foglalkozások célja: az adott kort bemutató időszaki kiállításon a kulturális
„Egy kérdés lebege lelkem előtt, mikor elindultam:
Reményljek-e az embertől, s higyjek-e benne?
Most, midőn megtértem, szívem ünneplő örömmel
adja a feleletet: IGEN”
(Szemere Bertalan. Vatta, december 20-án, 1838)
|
összefüggések interaktív, kooperatív feldolgozása. A múzeumi órákon a diákok megismerkedhetnek Szemere Bertalan életútjával, pályatársaival és Miskolc város 19. századi történelmével (nemzetiségi, vallási sokszínűségének, sajátos társadalmi, etnográfiai, művészeti, kulturális életének változásaival, fejlődésével, átalakulásával). A múzeumi gyűjteményből létrehozott kiállítás igazi élményszerű tanulásra kínál módot, amely az iskolai környezetben motiválatlan tanulót is inspirálja. A tervezett tárlatvezetések és foglalkozások során a múzeumpedagógusok olyan interaktív egységek beépítésével színesítik a programokat, amelyek igazi élményt nyújthatnak a fiataloknak: a lúdtoll használata, a korabeli viseletek felpróbálása, a helyi szokások, etikett megismerése, fotózás.
Felnőtteknek is!
A múzeum célja a diákok megszólításán túl, hogy a felnőtt városi polgárok számára is igényes tudományos ismeretterjesztő előadásokat tartson, szórakoztatóbb jellegű, kikapcsolódást nyújtó egyéb kulturális és gasztronómiai programokkal kiegészítve, amelyekben már a helyi turisztikai szolgáltatók is partnerek lehetnek. Hogy mi várható? A közeljövőben érdemes a múzeum programját fellapozni, mert irodalmi estekre, koncertekre, előadásokra is számíthatunk!
