Óriási jamboree Gödöllőn
CSERKÉSZEK
Hetedhét országból címmel az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozónak (jamboree) állít emléket a gödöllői Városi Múzeum tárlata, amely már látható a Királyi Váróban.
Az 54 nemzet cserkészeit befogadó gödöllői világdzsembori történetét bemutatva Czeglédi Noémi történész, a kiállítás egyik kurátora a elmondta: annak idején azért esett a településre a választás, mert nagyon sok szempontból ideális volt, közel feküdt Budapesthez, amely könnyen elérhető volt vasúton vagy hévvel.
A Robert Baden-Powell által 1907-ben életre hívott, vallásos alapon nyugvó, de felekezeti hovatartozástól független, önkéntes és politikamentes ifjúságnevelő mozgalom negyedik világtalálkozójának szervezése már 1931 augusztusában elkezdődött: többek közt kutakat ástak, hogy megoldják a táborlakók vízellátását, utakat hoztak rendbe, "lényegében egy kis önálló várost építettek fel".
A rendezvény hivatalosan augusztus 2-tól 15-ig tartott, és több mint 26 ezren táboroztak Gödöllőn, amihez még naponta mintegy 30 ezer látogató társult. "A világ minden részéből érkező cserkészeknek kirándulásokat is szervezetek, így jutottak el Budapest mellett Szegedre, Miskolcra, Debrecenbe, a nagy vízi bemutatók pedig Pesten, a Dunán voltak" - idézte fel a történész.
A gödöllői kiállítás azt járja körbe, milyen műszaki felkészülés, szervezés és infrastruktúrafejlesztés kellett ahhoz, hogy ezt a hatalmas tömeget ki tudják szolgálni - mutatta be a koncepciót a kurátor. A tárlaton megjelennek a műszaki alakulatok, ennek részeként a harmincas évek nagyon ismert Méray-féle oldalkocsis motorkerékpárja, de fotók segítségével felidézik a villamoshálózat kiépítését, az infrastruktúra létrehozását is.
"Berendeztünk egy korabeli tábori postát is, hiszen a dzsemboriélet egyik központi helye a tábor főpostája volt, ahol naponta adtak-fogadtak csomagokat, leveleket, táviratokat, a hírközlési központban pedig minden nap rádióközvetítés volt, amely révén nemcsak Magyarországon, de Európában és a tengerentúlon is hallgathatták a napi dzsemboriadásokat." A tábor fontos részét képezte az úgynevezett üzletváros is, amely a kor modern építészetét tükröző városrész volt számtalan bolttal.
A gödöllői dzsembori egyik leghíresebb elemét a cserkész vitorlázórepülők alkották. Rotter Lajos neves mérnök kifejezetten erre az alkalomra építette meg Karakán nevű gépét, a vitorlázó több rekordot is felállított a rendezvény ideje alatt. A kiállításon e légi járműnek a kevés megmaradt darabjai is láthatók lesznek. A tárlat egyik különleges darabjának nevezte a kurátor gróf Teleki Pál tiszteletbeli főcserkész tábori ágyát is, amely most került haza az Egyesült Államokból Teleki Pál unokája, Teleki Géza ajándékaként, és először látható.
Az év végéig látható kiállításon digitális eszközök segítségével több száz fotót, illetve korabeli filmhíradó-részleteket is látni lehet.
