Tájházak randevúja Decsen
KONFERENCIA
2013. október 3–6. között, a sárközi Decsen rendezték meg a XI. Országos Tájháztalálkozót
| Nyúzó Alexandra |
2013-10-10 08:48 |
2013. október 3–6. között, a sárközi Decsen rendezték meg a XI. Országos Tájháztalálkozót. A rendezvény a Tárgyi örökség – szellemi örökség tájházi környezetben címet kapta. A konferencián köszöntőt mondott dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Nemzeti Bizottságának elnöke, a rendezvény fővédnöke, Baloghné Medgyesi Zsuzsanna, Decs Nagyközség alpolgármestere, és dr. Bereczki Ibolya, a Magyarországi Tájházak Szövetségének elnöke. A köszöntők után került sor az „Év Tájháza” díj átadására. Az idei kitüntetett a Cigándi Falumúzeum lett. Oláh Krisztián, a falumúzeumot fenntartó önkormányzat polgármestere köszönetében felajánlotta, hogy helyszínt biztosít a „vándorrendezvény” jövő évi alkalmának, vagyis a XII. Országos Tájháztalálkozónak.
A szakmai konferencia első előadását dr. Csonka-Takács Eszter, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának vezetője tartotta. Témája a tájházaknak a helyi szellemi kulturális örökség feltárásában és megőrzésében betöltött szerepe volt. Ehhez kapcsolódva dr. Bereczki Ibolya először tette közzé a Tájházszövetség azon kezdeményezését, amely szerint az 1970 óta a Világörökség várományosi listáján szereplő „Magyarországi tájházak hálózata” mellett a „tájházmódszer”, vagyis a népi építészeti, tárgyi és szellemi örökség hiteles falusi kiállítóhelyeken való megőrzése, a hozzájuk kapcsolódó tudás közösségi keretek között történő továbbadása kerüljön fel a Szellemi Kulturális Örökség „jó gyakorlatainak” listájára. A következő előadó, Beke Márton, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közművelődési Főosztályának vezetője arról beszélt, hogy a tájházak nemcsak örökségtárként működnek, hanem a közösségi művelődés fontos színterei is.
Az idei találkozó helyszíne nem véletlenül lett a sárközi Decs, melynek közössége igazi példát nyújt a népművészeti hagyományok őrzésére és ápolására. A délutáni előadásszak éppen ezért a népművészetről szólt. A Wosinsky Mór Megyei Múzeum muzeológusa, dr. Balázs Kovács Sándor a Sárköz néprajzával ismertette meg a hallgatóságot, majd Berecz Lászlónétól, a Matyó Népművészeti Egyesület elnökétől hallottunk előadást a Matyó örökség elemeiről; a hímzés, viselet, folklór tovább éléséről és a megőrzés módszereiről. A matyó népművészet 2012 decemberében került fel „Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára”. A matyó népművészet után ismét a sárközi népművészet került előtérbe. Decsi Kiss Jánosné, a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület titkára szeretettel beszélt a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére 2012-ben felkerült Sárköz népművészetéről, a sárközi identitás meghatározó elemeiről: a szövésről, hímzésről, gyöngyfűzésről, viseletről. Kiemelte az egyesület feladatát az örökségelemek megőrzésében. Ezt számos bemutató, kiállítás, tábor és kézműves foglalkozás szolgálja. Balogh Imréné Jánosi Erzsébet, a bátai tájház vezetője előadásában egy római katolikus vallásos hagyományra, a Szent Vér csodájára és történetére hívta fel a figyelmet, hisz ez is hozzátartozik a sárköziek szellemi örökségéhez.
A szakmai előadások után a konferencia 100 fős hallgatósága megtekintette a helyi babamúzeumot, majd a Decsi Tájházat. A tájház udvarán hagyományőrző műsor várta az érdeklődőket, akik be is kapcsolódhattak a táncba. A konferenciaterembe visszatérve folytatódott a szakmai program. Előbb a buzsáki, cigándi tájházak sikeres pályázatairól esett szó, majd Bereczki Ibolya az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett, a települések által fenntartott muzeális intézmények kiállításainak megújítására kérelmezhető támogatásra hívta fel a figyelmet. A beszámolók után Hegedűsné Majnár Márta ügyvezető elnök levetítette az idén első alkalommal megrendezett „Tájházak napjáról” készített videoanyagot. A vacsora előtt sárközi népviseleti bemutató és a Csillagrózsa Hagyományőrző Néptáncegyüttes műsora szórakoztatta a résztvevőket.
Szombaton szakmai kirándulással folytatódott a találkozó. A környék tájházai szeretettel fogadták a résztvevőket, akik személyesen is megtapasztalhatták a sárközi vendégszeretetet. Az első állomás a szekszárdi Bogár-tanya volt, ahol Tóth Gáborné Bogár Éva családi örökségén keresztül mutatta be Sárköz viseletkultúráját. A tanya – amely a Sárközben présházat jelent – kiváló szekszárdi borokkal marasztalta a vendégeket. A borkóstoló után Őcsény következett, ahol a tájház udvarán viseletbe öltöztetés kápráztatta el a résztvevőket. A következő állomás Báta volt, melynek tájháza gazdag textilgyűjteményéről és állandó hímestojás-kiállításáról híres. A gasztroélménynek is beillő halászléebéd elfogyasztása után a bátai Halászház következett. A tanulmányi kirándulás utolsó állomása Bátaszék volt. A tájházban a sváb, bukovinai székely és felvidéki magyar népcsoportokat bemutató lakóhelyiségek és présház látogatható. Az épület alatt hosszú pince húzódik, ahol a borkészítés eszközei mellett egy régészeti tárlat is megtekinthető.
A találkozó jó hangulatú esti beszélgetéssel ért véget. A Tájházszövetség mindenkit szeretettel vár a jövő évi XII. Magyarországi Tájházak Országos Találkozójára is!
