Design tett
	ELŐADÁSOK
	Új előadássorozat a Kassák Múzeumban "A Design tett – Társadalomformáló design Kassák Lajos munkásságában" című kiállításhoz kapcsolódóan!
	
	
		
			
				| Magyar Múzeumok Online | 2014-01-03 08:46 | 
		
	 
	
	
		
		A Kassák Múzeum a Design tett –  Társadalomformáló design Kassák Lajos munkásságában című kiállításhoz  kapcsolódó előadás-sorozatával a történeti szempontú megközelítés és a  jelen dizájnelméleti diskurzusai közötti ívet szeretné felrajzolni. Az  előadók a két világháború közötti jelenségeket, a mai  dizájnelméleteket, valamint a téma nemzetközi és hazai kontextusait vizsgálják. A program arra keresi a választ, hogyan közvetíti a dizájn a társadalomra vonatkozó kritikai álláspontokat, milyen módon határozza meg a  tervezői folyamatot a fogyasztói kultúrához  és társadalomhoz való kritikus hozzáállás, és nem utolsó sorban milyen formákat öltenek ezek a  kritikai megközelítések?

PROGRAM
Az előadások 18 órakor kezdődnek
Helyszín: Kassák Múzeum
2014. január 9.
Szentpéteri Márton: A dizájnkultúra-tudomány kritikai perspektívája
A  dizájnkultúra-tudomány az emberi tapasztalatok teljességére figyel,  kultúrafogalma látszólag a társadalomtudományok értékmentes  kultúrafogalmaihoz közelít. Hogyan lehet ezt összeegyeztetni a  bölcsészettudományok jelenkori szerepével, és az ehhez köthető magas  kultúra-értelmezésekkel? Az előadás a maga kritikai perspektívájából  erre a kérdésre keresi a válaszokat.
2014. január 16. 
Major Lajos: TYPEfetish - Tibor Kalmantól Stefan Sagmeisterig
Az  1980-as évektől Tibor Kalman tevékenységével jelentek meg a társadalmat  és a dizájn szakmát gyökeresen befolyásoló, provokatív betű alapú  projektek, melyek a jelenben Stefan Sagmeister aktuális munkáiban  csúcsosodnak ki. Az előadás a két Kelet-Közép európai gyökerekkel  rendelkező tervező munkásságából kiindulva tekinti át a szociálisan  érzékeny dizájn eszközeit alkalmazó nemzetközi példákat.
2014. január 23. 
Kravjánszki Róbert: "Ceci n'est pas une pipe"
René  Magritte A képek árulása című festménye a tárgy és annak képe közötti  különbséget teszi meg az alkotás tárgyának. A digitális világban a betűk  esetében ugyanígy meg kell különböztetnünk az eredetit annak  reprezentációjától. Az előadás azt a kérdést járja körül, hogy a  történeti betűtípusok digitalizálása során milyen változásokon megy át  az eredeti forma és milyen új jelentésrétegekkel bővül.
2014. január 30. 
Bircsák Eszter: A (regionális) dizájn közösségi ereje
Az  előadás nemzetközi és hazai munkákon keresztül mutatja be, hogy a  dizájn mint kommunikációs platform és eszköz hogyan képes társadalmi  jelenségekre és mozgalmakra reflektálni, és megoldási javaslatokat  kínálni kisebb-nagyobb közösségeket érintő problémákra. A válogatás  elsősorban a regionális és közösségi kezdeményezésekre fókuszál.
2014. február 6.
Lepsényi Imre: Az erőszak ornamentikája - dizájn a Harmadik Birodalomban
A  nemzetiszocialista rezsim a nyilvánosság és az intimitás tereit mind  szervezeti, mind ideológiai szinteken áthatotta. Ennek érdekében igénybe  vett minden addig ismert és újonnan megjelenő lehetséges  tömegbefolyásoló eszközt és technikát: a személyes retorikától a  birodalmi építészetig, a rádiótól, a televíziós innováción át a katonai  egyenruhák és a minisztériumok márkázásáig. Az emlékezés és megértés  munkájának az elvégzése szükséges ahhoz, hogy leválaszthassuk az eszközt  a szándékról, és megértsük a dizájn tömegbefolyásoló erejét és  felelősségét.
2014. február 13.
Orosz Márton: Isotype mozgóképen? Polányi Mihály, az animált infografika megteremtője
Az  előadás a 20. század elején megszülető nemzetközi piktogramatikai  modellek létrejöttére és a korai infografikai rendszerek magyar  vonatkozásaira hívja fel a figyelmet. Arra keresi a választ, hogy a  közgazdászok és a művészek miért érezték fontosnak a társadalmi  folyamatokat reprezentáló vizuális jelek mozgóképen való ábrázolását.
AZ ELŐADÓK
Szentpéteri Márton eszmetörténész, dizájnkritikus. 1993-tól 2002-ig irodalomtudományt,  nyelvészetet, esztétikát, filozófiatörténetet és történelemtudományt  tanult az ELTE-n, a nápolyi Istituto Universitario Orientalén és a  Central European University-n, a 2010-11-es évben az Oxfordi Egyetem  Modern European History Research Centre vendégkutatója volt. Több önálló  monográfia szerzője (Dizájn és kultúra, 2010), számos dizájnelméleti  antológia szerkesztője (Térpoétika, 2010 és Narratív dizájn, 2013).  Szerkesztő munkatársa volt a Magyar Narancsnak, az OCTOGON  architecture&design-nak és az Építészfórumnak, jelenleg is  szerkesztője a Helikon irodalomtudományi folyóiratnak. 
Major Lajos tipográfus, fotográfus. 2006-ban a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen,  majd 2011-ben Eszterházy Károly Főiskola Vizuális Kommunikáció szakán  végzett. 2006-tól oktat tipográfiát és fotográfiát, többek között az  Iceland Academy of the Arts Építészet és Dizájn Karán és a mexikói  Universidad Veracruzana egyetemen. Alapító tagja a s=eee önszerveződő  tipográfiai csoportnak, amely több nemzetközi projektet valósított meg,  és 2013-ban megkapta a ADC*E (http://www.adceurope.org/) fődíját.  Érdeklődésének középpontjában a betű és a fotó határterületei állnak.
Kravjánszki Róbert tipográfus. Jelentős kezdeményezése a történeti betűtípusok és  tipográfiai hagyományok felélesztése, melynek keretében magyar tervezők  történeti betűtípusainak a digitalizált változatát készítik el és  forgalmazzák (font.hu). Publikációi elsősorban betűtörténeti jellegűek,  félreértéseket, félreértelmezéseket tisztáznak, továbbá a betű, a  tipográfia digitalizálási kérdéseivel foglalkoznak. Több tipográfiai  kurzus oktatója.
Bircsák Eszter független kurátor,  kulturális mediátor. 2002-ben az ELTE magyar szakán, 2007-ben a Pázmány  Péter Katolikus Egyetem Művészettörténet szakán szerzett diplomát.  2002-től 2006-ig a Trafó Galéria asszisztenseként, majd a  székesfehérvári Szent István Múzeum művészettörténészeként magyar és  nemzetközi kiállítások, workshopok megvalósításában vett részt. 2007-ben  a Kitchen Budapest alapító csapatához csatlakozott és egészen 2012-ig  ott dolgozott. Fő kutatási területe az új média (képző)művészeti  megjelenése.
Lepsényi Imre képzőművész, dizájner. 2013-ban  fejezte be a Magyar Képzőművészeti Egyetem doktori képzését. Művészeti  projektjeinek a középpontjában a kollektív és az egyéni  felelősségvállalás kérdései, a kooperatív folyamatok, valamint a hatalom  és az egyén kapcsolata áll. Tervezői munkáival több alkalommal elnyerte  a nemzetközi Red Dot díjat. 2012-ben a Good Design díjat is megkapta.  Kutatási témája a nemzetiszocializmus és a dizájn kapcsolata.
Orosz Márton művészettörténész, tipográfus. 2004-ben a Magyar Iparművészeti Egyetem  Tipográfus szakán, valamint az ELTE Művészettörténet szakán végzett.   2005 óta a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni gyűjteményének muzeológusa,  2010 óta ugyanitt a fotó- és médiagyűjtemény alapító-kurátora. Doktori  értekezését 2013-ban fejezte be Kepes György életművéről. Kutatási  területe az animációs film, az avantgárd művészet és a két háború  közötti vizuális kultúra. 
A Kassák Múzeumról további információk: http://kassakmuzeum.hu/
A Design tett című kiállításról információ: http://kassakmuzeum.hu/index.php?p=kiallitas&id=46