Már tudjuk, milyen lesz a Restaurálási és Raktározási Központ Budapesten!
ÁLLOMÁNYVÉDELEM ÉS LIGET
2018-ra készül el 13,5 milliárd forintból 37 ezer négyzetméteren a Szabolcs utcában az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK).
| Berényi Marianna |
2015-03-02 20:00 |
A magyar muzeológia legégetőbb problémája kétségkívül az állományvédelem, azaz a műtárgyak tárolása, megelőző védelme és korszerű restaurátorműhelyek kialakítása. A MúzeumCafé 37-es számában olvasható Hódít a múzeumokban Vantaa szelleme – hazai kiállítási intézményeink állományvédelmi és raktárhelyzete a szervezeti átalakulás után című cikkből egyértelműen kiderül, hogy bár rengeteget javult a hazai műtárgyállomány helyzete 2003 óta, csöppet sem kielégítő. A változás érdekében stratégiai program indult Múzeumi Állományvédelmi Program néven, amely – az egyéb vidéki raktárbázisok, látvány- és tanulmányi raktárak kialakítását is lehetővé tévő NKA-, Alfa-, TIOP-forrásokat nem számolva – ötszázmillió forintot juttatott a múzeumi raktárak fejlesztésére, valamint állományvédelmi feladatokra. A Néprajzi Múzeum által koordinált projekt 2003 és 2006, majd 2007 és 2010 között zajlott, de azóta sem szűnt meg. A folyamatos figyelemnek, következetes programnak köszönhetően jelentősen javult a múzeumi raktárak állapota, megváltozott a tárgyakhoz, a műtárgyvédelemhez való viszony, de az is kiderült, hogy igazi fordulat csak jelentős anyagi ráfordítással, egy korszerűen felszerelt országos központ szakmai irányítása mellett lehetséges.
Ezért is fontos, hogy 2017-re megépülhet a Liget Budapest Projekt részeként a Szabolcs utcai egykori kórház területén az az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, amely a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria műtárgyállománya mellett a Városliget valamennyi múzeumának biztosít majd szakmai és infrastrukturális hátteret. A tervezett központra a tervek szerint a vidéki és a budapesti múzeumok is építhetnek majd, hiszen ez lesz a már most is eredményesen dolgozó, szakfelügyeletet is ellátó Múzeumi Állományvédelmi Program országos központja.
Az öt épületből álló komplexum legnagyobb létesítménye a csaknem 29.000 négyzetméteres, raktáraknak és restaurátor műhelyeknek otthont adó új, kortárs épület lesz, mely a térszint alatt négy, afelett pedig három szinten biztosít korszerű és biztonságos körülményeket a műtárgyaknak. Az itt található műhelyek, irodák, műtermek alkalmasak lesznek a legmagasabb színvonalú tudományos és technikai háttérmunkákra, európai szinten is élvonalba hozhatják a magyar állományvédelmet.
Az épületen elsősorban a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum osztozik. Az ezer négyzetméteres műhelyeket, közösségi funkciókat, előteret felvonultató közös részen túl a két teljesen különböző eredetű, típusú gyűjteményt birtokló intézmény területét hermetikusan elzárják egymástól. A raktárak tűzvédelme is különleges: eddig kisebb, főleg levéltári raktárakban használt oxireduktív rendszert építenek ki. A hagyományos, a műtárgyakra veszélyes oltási módszerekkel szemben ennek a technikának az az előnye, hogy az alacsony oxigéntartalmú környezetnek köszönhetően tűz egyáltalán nem alakulhat ki a raktárakban.
Ahogy a komplexum egészében, az energiaellátás jelentős részét itt is napelemek és talajszondás hűtési-fűtési rendszer biztosítja. Ugyanakkor az épület hangulatát meghatározó ablaksorok sem csupán esztétikai értéket képviselnek, hanem elrendezésük, tájolásuk az optimális árnyékolást is szolgálja.
Az új épületkomplexum mellett az egykori, izraelita kórház imaházának rekonstruált épületében kap helyet egy több mint ezer négyzetméteres látogatóközpont, ahol az örökségvédelmi szempontok figyelembevételével történő rekonstrukció során többek között konferenciatermet, kiállítótermet és éttermet alakítanak ki. A beruházás azért is fontos lehet, mert a háttérkutatásoknak köszönhetően körvonalazódhat a különleges szépségét mára elveszített épület története is.
Az épületegyüttesben több mint 3000 négyzetméteren bontakozhat ki a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet is, ahol 21. századi megoldásokkal felszerelt irodák mellett könyv- és iratarchívum segíti majd a kutatók munkáját. A kutatóintézet is hiánypótló feladatot fog ellátni: közép-európai fókusszal indít olyan kutatási programokat, amelyek lehetőleg nagy, átfogó kiállításokban teljesednek ki. A projektek minden bizonnyal már az épület átadása előtt elkezdődhetnek.
A Narmer Építészeti Stúdió által tervezett beépítés a régi és új épületek összhangjára törekszik. A tervezők szándéka szerint az új épület tagoltságával és anyaghasználatával illeszkedik a 19. századi, kisebb volumenű kórházi pavilon-épületekhez, egyszerű szerkesztésével, klasszikus arányaival pedig az időtlenség, a stabilitás karakterét hivatott megidézni.
A most bemutatott központ tervei azért is egyedülállóak, mert engedélyezésüket hároméves szakmai munka előzte meg, melynek során a szakértők számos külföldi példát tanulmányoztak. Ahogy a terveket felvonultató sajtótájékoztatón kiderült, a múzeumi szakemberek már most tudják, hogy melyik raktárrészlegbe milyen gyűjtemények kerülnek. Ők sem várnak a munkálatokkal 2018-ig, a műtárgyrevízió, a digitalizáció, a nyilvántartási rendszerek korszerűsítése már folyamatban van.
A Liget Budapest első, részletesen bemutatott eleme ugyanakkor olyan barnamezős beruházás, amely a város eddig jobb sorsra váró, rossz minőségű épületállományát és területét újítja fel, nyitja meg a város lakói előtt. A tervek szerint a központ zöld felülete, parkja látogatható lesz, látványraktárak, alkalmanként megnyíló restaurátorműhelyek mutatják majd be a múzeumi munka rejtelmeit.
