Kiállítható-e a háború?
DILEMMA
Milyen lehetőségek, módszerek állnak a múzeumok rendelkezésére, hogy az erőszakot bemutassák, interpretálják, egy-egy esemény kapcsán a közbeszéd részévé tegyék.
Lakner Lajos |
2015-07-07 13:06 |
A háború és az erőszak gyakori témája a kiállításoknak, maguk a látogatók is igénylik, hogy erről szó essék a kiállításokban. A múzeumok nem választhatják a hallgatást. Ugyanakkor meg kell vizsgálnunk, hogyan, milyen módon mutatják be a múzeumok a háborút és az erőszakot, milyen prezentációs eszközöket használnak, hogy valamiképp újra átélhetővé tegyék azoknak a tapasztalatát, akik részesei, elszenvedői vagy alakítói voltak. A múzeum ugyanis épp ez utóbbi révén (a tapasztalat kitüntetett helye) különül el a történettudománytól és válik rokonává a történelmi regényeknek és filmeknek. Az előbbi, kissé leegyszerűsítve, a történelem racionális megértését tűzi ki célul, s ezért a vizsgálat tárgyától való távolságtartást követeli meg. Mások a történetírást egyszerre tartják tudománynak és művészetnek, amelyet tudományos kutatás és vizsgálat alapoz meg, de a megtalált adatok és események megjelenítésében és ábrázolásában a történetmesélés irodalmi formáit követi.
Akihez beszél a föld (The Water Diviner) ausztrál-török-amerikai háborús filmdráma, 2014
A történeti kiállítások és a történelmi regények ugyanakkor úgy akarják megértetni a történelmet, hogy előbb jelenvalóvá, testileg közelivé, megtapasztalhatóvá teszik. Egy történeti kiállítás megtekintése után, hasonlóan a történelmi regények és filmek befogadásához, nem azt mondja a látogató, hogy "na, végre megértettem". Pontosabban nemcsak ezt mondja, hanem sokkal inkább azt érzi, mintha az elmúlt, egyszer volt világban járt volna, mintha jelenné lett volna, ami már közvetlenül nincs jelen, mintha képes lett volna arra, hogy a saját jelenéből, eltávolodva a mindennapoktól, átlépjen a múlt jelenébe, majd ismét visszatérjen saját korába.
A múzeumok különböző kiállítási módok és látványvilágok révén próbálják meg bemutatni a háborút és az erőszakot, s megtapasztalhatóvá tenni ezek emberi következményeit. Mindezt nagymértékben az határozza meg, hogyan viszonyulnak a kiállítások rendezői a tárgyakhoz, melyikeket tartják fontosnak és milyen szerepet szánnak nekik. Vannak, akik a harci eszközöket állítják ki, vannak, akik a mindennapi használati tárgyakat, mások jeleneteket tárnak a látogatók elé, megint mások a művészet erejében bíznak, és vannak, akik a bemutatás új útjait keresik. Jelentős különbséget fedezhetünk föl abban is, hogy a kiállítás egyértelműsíti-e egy tárgy jelentését vagy szerepet szán a látogató és a kiállított tárgy közti párbeszédnek. Eltérés lehet abban is, hogy a kurátor nézőktől milyen reakciót vár: ámulatot, csodálkozást, döbbenetet vagy szeretné őket elgondolkodtatni.
A Magyar Múzeumok Online oldalon megjelenő cikksorozatom a tárgytípusok és bemutatási módok együttes tárgyalása mentén halad előre. Előjáróban még fontosnak tartom megjegyezni, hogy az alcím egyszerre szélesíti ki és egyszerre szűkíti le a főcím által sugallt tartalmat. Kiszélesíti, amennyiben nem csak háborúban találkozhatunk erőszakkal, leszűkíti, amennyiben a háborúnak csak erre a vonatkozására koncentrál. Nem foglalkozom viszont a háborúk és az erőszak történeti körülményeivel, ahogyan értelmezésük folyton változó kontextusával sem. Továbbá tanulmányomnak nem tárgya a háború és az erőszak morális kérdéseinek vizsgálata, csak annyiban, amennyiben ezek bemutatásának múzeum-etikai vonatkozásai vannak.
A következő hetekben a következő témák mentén vizsgáljuk a kérdéskört:
Az erőszak esztétizálása
Harci eszközök és mindennapi tárgyak
Szcenírozás
Fotók
Művészeti alkotások
Új utakon
Irodalom
Almási Miklós, A mozaik-tudat posztmodern víziói, Athenaeum, 1993/4.
Frank R. ANKERSMIT, A történelemi tapasztalat, Bp., 2004, 28., 64.; Hans-Georg GADAMER, Igazság és módszer, Bp., 1984.
Rolan Barthes, Világoskamra, Jegyzetek a fotográfiáról, Bp., 1985.
Jean Baudrillard, A szimulákrum elsőbbsége = Kiss Attila Attila - Kovács Sándor s.k. - Odorics Ferenc szerk. Testes könyv I., Szeged, 1996.
Christine Beil, »Musealisierte Gewalt«, Einige Gedanken über präsentationsweisen von Krieg und Gewalt in Ausstellungen, museumskunde, 2003/1 (68).
Gottfried Boehm, Die Wiederkehr der Bilder = Hg. G. B., Was ist ein Bild, München, 1994.
ÉBLI Gábor, Az antropologizált múzeum, Bp., 2005.
Fogarasi György, Borzalmas ügyesség, Applikáció és aberráció Gadamer hermeneutikájában, Alföld, 2004/9.
Cristian Glass, Ausstellungkonzept und Präsentation = Marlene P. Hiller hrsg. Stuttgart im Zweiten Weltkrieg, Katalog, Gerlingen, 1989.
Hans Ulrich Gumbrecht, A jelenlét előállítása, Amit a jelentés nem közvetít, Bp., 2010.
Margater A. Hagen, Picture perception: Toward a theoretical model, Psychological bulletin 81, No. 8. 1974.
Michael Kunczik, Massenkommunikation, Köln, Wien, 1977.
Christoph Hatschek, „Geschenkt, gekauft, ersteigert – gesichert“, Die Erweiterung der Sammlungen des Heeresgeschichtlichen Museums = Viribus Unitis, Jahresbericht 2006 des Heeresgeschichtlichen Museums, Wien 2007.
Hilde S. Hein, The Museum in Transition: A Philosophical Perspective, Washington, 2000.
Gottfried KORFF, Einleitung = Gottfried KORFF, Martin ROTH Hg. Das historische Museum, Labor, Schaubühne, Identitätsfabrik, Frankfurt am Main, 1990.
Gottfried KORFF, Zur Eigenart der Museumsdinge = Martina EBERSPÄCHER, Gudrun Marlene KÖNIG, Bernhard TSCHOFEN Hg. Museumsdinge, Köln, Weimar, Wien, Böhlau, 2002.
Susanne Lange-Greve, Die kulturelle Bedeutung von Literaturausstellungen, Konzepte, Analysen und Wirkungen literaturmusealer Präsentation, Mit einem Anhang zum wirtschaftlichen Wert von Literaturmuseen, Hildensheim-Zürich-New York, 1995.
Gerhard MAJEC, Grossaustellungen, Ihre kulturpolitische Funktion – ihr Publikum = Gottfried FLIED Hg. Museum als soziale Gedächtnis? Kritisceh Beiträge zur Museumwissenscheft und Museumspädagogik, Wien, 1988.
William John Thomas Mitchell, The pictorial turn = W. J. T. M., Picture Theory, Essays on Verbal and Visual Representaion, Chicago, 1994.
Jörn Rüsen, Zerbrechende Zeit, Über den Sinn der Geschichte, Köln, Weimar, Wien, 2001.
Monika SCHWÄRZLER, “Objekte schweigen, s’flüstern Geigen...” Objekt-Präsentation im Museum, = Gottfried FLIEDL, Roswitha MUTTENTHALER Hg., Erzählen, Erinnern, Veranschaulichen, Theoretisches zur Museums- und Ausstellungskommunikation, Wien, 1992, (Museum zum Quadrat 3).
Peter Simkins, Das Imperial War Museum in London und seine Darstellung des Krieges, 1917–1995 = Hans-Martin Hinz Hg. Der Krieg und seine Museen. Für das Deutsche Historische Museum, Frankfurt am Main, 1997.
Susan Sontag, A fényképezésről, Bp., 1981.
TENGELYI László, Tapasztalat és kifejezés, Bp., 2007.
Thomas Thiemeyer, Geschichtwissenschaft: Das Museum als Quelle = Joachim Baur hg. Museumanalyse, Methoden und Konturen eines neuen Forschungsfeldes, Bielefeld, 2010.
Heiner TREINEN, Das Museum als kultureller Vermittlungsort in der Erlebnisgesellschaft = Alfons W. BIERMANN Hg. Vom Elfenbeinturm zur Fußgängerzone, Drei Jahrzehnte deutsche museumsentwicklung, Versuch einer Bilanz und Standortbestimmung, Opladen, 1996.
Manfred Treml, Ausgestellte Geschichte, Überlegungen zum visuellen Lernen in Ausstellungen und Museen = Bernd Schönemann, Uwe Uffelmann, Hartmut Voit hg. Geschichtbewußtsein und Methoden historischen Lernens, Weinheim, 1998.