Írótábor
IRODALOM ÉS MÚZEUM
Közös rendezvényt szervezett július elején a Pannon Írók Társasága, a lendvai Városi Könyvtár és a Göcseji Múzeum.
| Szemes Péter |
2015-07-23 12:48 |
Az Ifjúsági Pannónia elnevezésű írótábor keretében zalai és muravidéki fiatalok töltöttek együtt egy hasznos, hosszú alkotó hétvégét Lendván, megismerkedve a várossal, annak hagyományaival, miközben lehetőséget kaptak új írásaik bemutatására, műhelymunka során formálódó szövegeik megbeszélésére, csiszolására, majdani közlésére a Pannon Tükör és a Muratáj folyóiratokban.
A Zala Megyei Közgyűlés támogatásával már harmadik alkalommal létrejött találkozó jó alkalmat kínált a Göcseji Múzeumnak is az intézményi partnerség elmélyítésén és az ifjabb korosztály megszólításán, szép és nemes célnak megnyerésén túl a magyar-magyar szellemi kötés szorosabbá fonásához, a résztvevők nemzeti és lokális önazonosságának megerősítéséhez való hozzájárulásra – mégpedig a legnagyszerűbb eszköz: az anyanyelv segítségével. Igazodva a tábor egyik vezetője, Bence Lajos muravidéki költő, irodalomtörténész, a Muratáj folyóirat szerkesztője kötetcíméhez: „írott szóval” kívántuk és kívánjuk a jövőben is szolgálni a „megmaradás” ügyét, tudva: minden ilyen tett – a legkisebb is – hozzájárul az itt élő maroknyi magyarság megtartásához, egy-egy közös életjel, szívhang, lélek-dobbanás. S ezt a feladatot – nemcsak a történeti kötődés és gyűjtőhelyi illetékesség miatt – kötelességünknek érezzük vallani és vállalni.
A mintegy tucatnyi, munkáival korábban már bizonyított, s így az irodalom köztársaságának teljes jogú polgáraként meghívott, fiatal alkotó, akik közül többen már önálló kötettel is rendelkeznek (hiszen a tábor alapvetően a Pannon Tükör és a Muratáj ifjabb szerzői körének szerveződött), a másik két „házigazdának” – muravidéki részről Halász Albert költő, könyvtárigazgatónak, illetve zalai oldalról Szemes Péternek, intézményünk irodalomtörténésznek, a Pannon Tükör főszerkesztő-helyettesének – köszönhetően már az érkezés délutánján-estéjén behatóan megismerhette úgy a helyi, mint a térségi literatúra hagyományait, fontosabb szereplőit, jelentősebb kiadványait, történetének mérföldköveit, a kezdetektől (Hoffhalter alsólendvai nyomdájától, illetve Zrínyitől) egészen a jelenkorig. Mindezt csak erősítette a szállásként szolgáló Cuk Borház panziójának teraszáról – a Lendvahegy legmagasabb pontjáról, az egykori lármafa közeléből – kibomló látvány: derült időben három szomszédos országba nyílik innen kilátás – a szem örömével gazdagítva a fül hasznát.
A komoly sajtófigyelemmel kísért második napon – a Népújság és a Muravidéki Magyar Rádió mellett a lendvai televízió stábja is végigkövette a programot – Halász Albert kalauzolta a táborlakókat a városi közgyűjteményekben és kulturális intézményekben, bemutatva a helyi nevezetességeket, felelevenítve az egyes helyszínekhez kötődő történeteket. Így a túra a Szentháromság-kápolnánál kezdődött, ahol a Hadik-múmiát őrzik (a viszonylag épen maradt test az elterjedt közhiedelemmel ellentétben nem a törökverő Hadik Mihályé, hanem Hadik András tábornagy atyjáé, ráadásul számos anekdota hőse: megtalálása után a templomi szószékről papi ruhába öltöztetve riogatta a híveket, sőt állítólag a szovjet katonák /szintén beöltöztetve/ és a környékbeli hippik /füves cigarettát adva szájába/ is fényképezkedtek vele, egyébként a néphit szerint fogfájás esetén gyógyító erővel is bír), majd a Színház- és Hangversenyterem, valamint a környező kis pantheon (Zala György, Bellosics Bálint és Vlaj Lajos szobrával), az egykori zsinagóga, a Bánffy Központ (Szúnyogh Sándor költő fejszobrával), a Polgárosodás, Nyomdászat és Esernyőgyártás Múzeuma, végül a várbeli Galéria-Múzeum következett (ahol az állandó Zala- és Gálics-kiállítások mellett az időszaki térben éppen Picasso-anyag látható). Az egyéni alkotómunkával töltött koradélután után (ekkor adódott lehetőség a tábor kötelező feladata, a Lendváról szóló szöveg(ek) elkészítésére) látogatást tett a csapat Rédicsen, Utassy József Kossuth-díjas költő özvegyénél, Horváth Erzsébetnél. A kortárs magyar irodalom kiemelkedő alakját – aki élete utolsó fél évtizedét a településen töltötte és az itteni temetőben nyugszik – a házigazda idézte meg, életművéről (és a helyi születésű Bellosics Bálintéról) Szemes Péter irodalomtörténész beszélt. A napot – immár ismét a Lendvahegyen –, Bence Lajos vezetésével, a friss írások felolvasása, megvitatása, majd – jutalomként – a költő borainak kóstolása zárta.
A zárónap a tábor eseményeinek, eredményeinek megvitatásával és a kötelező, személyre szabott házi feladatok kiosztásával zárult, melyekkel a szerzett élmények továbbélését, rögzítését, a téma megerősítését próbálja elősegíteni Halász Albert és Szemes Péter. A sikeres rendezvény folytatása – a tervek szerint tovább bővítve a résztvevők körét – a jövő esztendőben zalai helyszínen, valószínűleg Zalaegerszegen lesz, az elkészült műveket a két folyóirat közli, a bemutatónak az év végén a Göcseji Múzeum ad otthont.
