Nyári tábor - Az Ősrobbanástól napjainkig
NÍVÓDÍJ PÁLYÁZAT
Egy újabb nyári tábor a nívódíjra pályázók köréből - a gyöngyösi Mátra Múzeumtól.
| Magyar Múzeumok Online |
2016-09-22 18:40 |
A Mátra Múzeum hazánk második legnagyobb természettudományi gyűjteménnyel rendelkező múzeuma. Az intézmény közművelődési tevékenységének alapját a természettudományi gyűjteményekre épülő állandó és időszaki kiállítások alkotják. Az ezekre kidolgozott múzeumpedagógiai és közművelődési programok országosan is ismertek, elismertek és igen népszerűek a helyi közösségben is. A Gyöngyösi tankerület huszonegy oktatási intézményéből minden évben több száz gyerek jön szervezett múzeumpedagógiai foglalkozásokra intézményünkbe. Ezzel is magyarázható az évről-évre meghirdetett nyári táboraink növekvő népszerűsége.
A Mátra Múzeum társadalmi szerepvállalása a helyi közösség életében meghatározó. Programjaink, így a múzeumi tábor is közösségkovácsoló erővel bírnak Gyöngyös és a környező települések életében. Ezért fontosnak tartottuk olyan komplex program kidolgozását, melyen, bár főként kisiskolás gyerekek vesznek részt, rajtuk keresztül hatással van a teljes közösségre, megerősítve az azon belül kialakult kapcsolatokat. Mit vár el a szülő egy nyári tábortól? Azt, hogy gyerekét olyan közegben és közösségben tudja biztonságban, ahol tartalmas szórakozást nyújtanak neki, pihenhet, de közben hasznosan tölti el a szünidőt.
Idén az ötnapos múzeumi táborban a hagyományos kereteket új témával töltöttük meg, melyet új módszertani eszközökkel dolgoztunk fel. Az élet és a biodiverzitás kialakulását állítottuk középpontba. Az elméleti ismeretek megszerzése után az ismeretek terepi hasznosítását is biztosítottuk a változatos programok során. A kezdeményezést 7–12 éves gyerekek számára dolgoztuk ki. A programba beépített témák a múzeum állandó és időszaki kiállításaira épülnek, figyelembe véve a gyerekek már meglévő ismereteit, életkorukból adódó természetes kíváncsiságukat és érdeklődési körüket. Célkitűzéseink között szerepelt, hogy
1. Mind a múzeum küldetésének, mind a szülők elvárásainak megfeleljünk.
2. A gyerekek meglévő ismereteit bővítsük, pontosítsuk, rendszerbe foglaljuk, tudássá formáljuk.
3. A játszva tanulás élményét és a saját tapasztalást biztosítva, a környezeti nevelés szempontjainak megfelelően formáljuk szemléletmódjukat, kialakítva bennük a környezettudatos életmód igényét.
4. A programokon keresztül bővítsük a múzeum rendszeres látogatóinak körét, hatva ezzel a helyi közösségek fejlődésére. A programok hétfőtől péntekig, 8.00 és 16.00 óra között zajlottak (napi háromszori étkezést biztosítottunk). A tervezett létszám 20 fő volt csoportonként, de a megnövekedett igények miatt 24 főre módosítottuk. A 2016. június 27. és július 29. közötti időszakban négy tábort valósítottunk meg, melyen összesen 95 gyermek vett részt.
A tábor ideje alatt a tartalmi elemek egymásra épültek, öt napra lebontva, szisztematikusan. Az első nap témája a Naprendszer kialakulása volt, az élet keletkezésének alapfeltételei a Földön. Rövid videóbejátszás segítségével beszéltük meg a Naprendszer és azon belül a Föld keletkezésének folyamatát. Ezt követően a gyerekek elkészítették saját Naprendszer-modelljüket egy új festési eljárás és eszköz alkalmazásával. Ebben segítségükre volt az a háromdimenziós Naprendszer, mely a tábor állandó demonstrációs eleme volt (jelenleg az oktatóterem dísze). Az élővilág öt nagy országának bemutatása után az általuk legismertebb csoport, az állatok kerültek fókuszba. Játékos formában, ismert mesehősökön keresztül építették fel az állatvilág törzsfáját, melynek gerinctelen ágával, annak legfejlettebb csoportjával, az ízeltlábúakkal foglalkoztunk részletesen. A napot mikroszkópos rovarbemutató zárta.
A második napon az állatok országának gerinces ágával kezdtünk foglalkozni. Kiemelt témánk volt a gyerekek által kedvelt dinoszauruszok világa. A különböző őshüllő csoportok anatómiai bélyegei alapján őskori nyomozásba kezdtünk és kiderítettük, hogy a madarak voltaképpen ma élő dinoszauruszok! Aa gyerekek kiscsoportos munkával háromdimenziós őskörnyezeti rekonstrukciós modelleket készítettek, melyeket rövid történeteken keresztül mutattak be egymásnak, hangsúlyozva a környezetváltozást és a klímaváltozást. Az őshüllők után a ma élők következtek. Pálmaházunkban, terráriumi körülmények között élő hüllőket testközelből tanulmányozhatták a gyerekek. A délután folyamán komplex csapatjátékban vettek részt. Ennek során rejtvények segítségével járták be a múzeumot, megismerve annak kiállítási egységeit, ezen keresztül pedig a Mátra élő és élettelen természeti kincseit. A feladványokban újra találkoztak azokkal a fogalmakkal, melyekkel az előző foglalkozásokon ismerkedtek meg (például: ízeltlábúak, rovarok testfelépítése, hüllők, év fajai, környezetváltozás). A feladatokat megfejtve, egy kirakós játék darabjaiból a másnapi programra, s egyben a következő gerinces csoportra utaló képet raktak össze (parlagi sas fióka).
Szerdán ellátogattunk a jászberényi Sasközpontba. Az alkalmazott természetvédelem egyik szimbólumának is tekinthető, Európai Uniós elvárások szerint felépített madárvédelmi központba tett látogatásunk nagyon népszerű programnak bizonyult a gyerekek körében. A madárvédelmi eszközök (különböző odúk, műfészkek, áramütés elleni „papucs”) ismertetése után egy lovaskocsis túrán vettünk részt, melyen bejártuk a parlagi sasok életét bemutató tízállomásos tanösvényt. Lehetőségük volt kipróbálni különböző madármegfigyelési módszereket: határozás hang alapján, röpkép tanulmányozása, spektíves (teleszkópos) megfigyelés, távcsövezés (a távcsöveket a múzeum biztosította). Délután a Központ sérült madarait mutatták be nekünk (parlagi sas, rétisas, kerecsensólyom, darázsölyv, kuvik, vörös vércse). A madárvédelem terepi megfigyelése és a természetvédelem, a biodiverzitás-védelem és az emberi felelősség fontosságát értette meg a gyerekekkel, túl azon, hogy az előző napi dinoszauruszok és élő leszármazottaik közötti kapcsolatot kézzel foghatóan is megtapasztalhatták.
Csütörtöki témánk az emlősök kialakulása, fejlődése volt. Az emlősök példáján keresztül kiváló alkalom nyílt annak bemutatására, hogy az evolúció során az egyes élőlénycsoportok nem egymás után, hanem egymás mellett, párhuzamosan, egymásra hatva fejlődtek a földtörténet során. Egy újabb közkedvelt témán, a jégkorszak megafaunáján keresztül ismerkedtek meg a gyerekek az emlősök fejlődésével és a környezeti tényezők (éghajlat, növényzet) változásának evolúciót mozgató szerepével. A délutánt nyomolvasással töltöttük. Koponyák, agancsok, lábnyomok, rágásképletek és hangbejátszások voltak ebben segítségünkre. A megismert hazai emlősöket ezek után a kiállításban is azonosították csapatjáték során a gyerekek.
Pénteken, a tábor záró programjában a Föld élettelen természeti értékeihez tértünk vissza. Ásványgyűjtő kirándulást szerveztünk Gyöngyösoroszi-Károlytáró területére, ahol a gyerekek a Mátra legjellemzőbb ásványait gyűjthették. Közben megismerkedtek a Mátra kialakulásával. Elsajátították az ásványgyűjtés gyakorlatát, megtanulták a felelős eszközhasználatot és a munkamegosztást. A gyűjtött ásványokat a múzeumban rendszerezték, határozták és felcédulázták. Ezzel kicsit belekóstolhattak a muzeológusi munkába is. A tábor zárásaként elismerő oklevelet, valamint a programok során készült fotókat tartalmazó DVD-t kaptak ajándékba.
A kezdeményezéshez 22 oldalas nyomtatott kiadványt is készítettünk. A füzetben a tábor tematikáját követő, a megszerzett tudást elmélyítő és azt kiegészítő játékos feladatokat oldhattak meg a gyerekek.
A kezdeményezés újszerűsége komplexitásában rejlik. Az informális tanulás keretei között, a könnyed, játékos kikapcsolódás élményét biztosítva, a saját tapasztalatszerzésre alapozva, terepi gyakorlati munkával kiegészítve valósítottunk meg egy ötnapos, komplex programsorozatot. A foglalkozások a játszva tanulás élményét nyújtva, a környezeti nevelés szempontjainak megfelelő módszereket (pl. az öt érzékszerv használata), újrahasznosított anyagokat és eszközöket használva valósultak meg. A természettudományok különböző területeit (csillagászat, földtan, biológia, környezetvédelem, alkalmazott természetvédelem) kapcsoltuk össze a játékokon keresztül, s ezzel a természeti folyamatokat működtető összefüggésekre világítottunk rá. Az itt szerzett tapasztalatok, élmények hatására változott a gyerekek szemléletmódja, javult természeti környezetükhöz való viszonya. Ezáltal nyitottabbá váltak a fenntartható fejlődés eszméinek befogadására. Emellett jelentősen javult a Múzeummal való kapcsolatuk is.
A komplex tábori program kidolgozása a különböző szakterületen dolgozó múzeumpedagógusok és muzeológusok együttműködésének eredménye. A megvalósításban a múzeumpedagógusok és muzeológusok egymás munkáját segítve és kiegészítve vettek részt. Ez tette lehetővé, hogy olyan összetett folyamatokat is megismertessünk a gyerekekkel, mint az evolúció. A múzeumi tábor a helyi városi közösség életének egy nagyon fontos része, mely a Mátra Múzeum társadalmi szerepvállalását erősíti.
A táborozó gyerekek különböző társadalmi rétegből jöttek. Mivel a tábor költségei alacsonyak voltak, ezért ez nem volt akadály (ennek is köszönhető a túljelentkezés). A táborozó gyerekek közösséggé formálását jól szolgálták az együttműködésen alapuló foglalkozások (pl. szerepjáték), a terepi munka, a rejtvényfejtő játékok. A 2016-os év programjának hasznosulása jól mérhető a gyerekek által készített értékelésben, valamint a szülőktől kapott visszajelzéseken. A táborban részt vevők közel 40%-a rendszeres látogatója a múzeum kiállításainak és közművelődési programjainak (családi napok). Tapasztalataink szerint kialakulóban van a Gyöngyösi Járáson belül egy olyan múzeumlátogató közösség, mely nemcsak saját belső kapcsolatait erősíti folyamatosan, hanem hatással van tágabb környezetére.
