Jó nyomon jársz! - vetélkedő
NÍVÓDÍJ PÁLYÁZAT
A Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum idén egy egész tanévet felölelő vetélkedővel pályázott a múzeumpedagógiai nívódíjra.
| Magyar Múzeumok Online |
2016-09-24 11:32 |
A Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014 tavaszán nyitotta meg kapuit. A múzeum kiállításainak komplex módon történő múzeumpedagógiai feldolgozása, több tantárgyhoz kapcsolódó foglalkozásainak kidolgozása 2015 nyarán kezdődött meg, a fejlesztése azóta is folyamatos. A múzeum kiemelt célcsoportjai között szerepelnek a családok és az oktatási-nevelési intézmények. 2015 májusában megkerestük a helyi és környékbeli óvodákat és iskolákat, hogy a kapcsolatokat tovább erősítsük. Felmerült egy hosszabb vetélkedő igénye, ami keretbe foglalná a tanévet és ritmust adna neki. A nyár folyamán a gondolatot továbbformáltuk a múzeumban és szeptemberben meghirdettük a Jó nyomon jársz! vetélkedőt.
Célcsoportnak a felső tagozatosokat választottuk (5-8. évfolyamosok). Nem előzetes tudásfelmérésről szólt a játék, nem differenciáltunk az életkorok között, mindenki egyforma feladatsoron dolgozott. Célunk sokrétű volt:
- a múzeum megismertetése, a köztudatba beemelése, megszerettetése,
- a vadgazdálkodás és a vadászok feladatainak megismertetése, a felszínesen ismert, de mégis megosztó témáról, a vadászatról alkotott vélemények formálása,
- csapatmunka, feladatmegosztás, kooperációra nevelés, hiszen az élet „társasjáték”.
Mindezek velejárója és hozadéka volt, hogy az alábbi témakörökön belüli ismeretszerzés és készségek, képességek fejlesztése is bekerült a célok közé:
- természetismeret, és ismeretterjesztés, fogalmak tisztázása, szókincsbővítés, Széchenyi Zsigmond életének és műveinek megismertetése,
- gondolatok alkotásban kifejezése (rajz, kreatív ábrázolás, versírás stb.),
- tájékozódás és ismeretszerzés tanítása, lényeglátás erősítése,
- véleményalkotás, véleménymegfogalmazás tanítása.
Úgy gondoljuk, hogy a kezdeményezésünk újszerű, mert:
- a vetélkedő a tanévet végigkísérte és hosszan a résztvevők és környezetük tudatában tartottuk a múzeumot,
- egy hagyományos vetélkedőt, mint oktatási módszert újraértelmeztük és a múzeum igényeihez formáltuk,
- elektronikus úton zajlott,
- nem igényelt előzetes tudást, csak kíváncsiságot, nyitottságot és kreatív gondolkodást,
- a múzeumot és az általa képviselt témát ismertette meg,
- fontosnak tartottuk, hogy a csapatmunkán keresztül megmutassuk a kiskamaszoknak, mennyire fontos a kooperáció a sikerességhez, és az alapos tájékozódás a tudatos, felelősségteljes gondolkodáshoz és hosszútávon az élethez,
- az előadások megszervezésével egyúttal találkozási lehetőséget, fórumot is teremtettünk a múzeumban a diákság számára, hogy a közös témában beszélgetés kezdődhessen. Az előadásokat változó összetételben, de 5-6 csoport mindig meghallgatta, és akár Ceglédről, vagy Mogyoródról is átjöttek ezeken a délutánokon Hatvanba. Az a csapat, amelyik nem tudott részt venni az előadásokon, kreatív feladatban dolgozhatta fel a témát, és a pontokat ugyanúgy megszerezhette.
A vetélkedő 2015. szeptember 17-én kezdődött és 2016. május 18-án tartottuk az ünnepélyes díjátadót. 7 feladatsorból és 3 előadásból/kreatív feladatból állt, melyeket az évszakokhoz igazodva aktuális témák beemelésével állítottunk össze. Természetismeretet, a vadászat és az irodalom csodáit, Széchenyi Zsigmond műveit, szellemiségét, elhivatottságát, alázatosságát, a vadgazdálkodás feladatait, felelősségét és vadászetikát tanítottunk. A honlapunkon külön menüpontot hoztunk létre a vetélkedőnek, amelyben folyamatosan elérhető volt a játékszabályzat, az időbeosztás, határidők, a feladatsorokat és segédanyagokat folyamatosan aktualizáltuk és az eredménytáblázat alakulását is itt követhették figyelemmel. A fordulók 2-3 összetett feladatból álltak és a megoldásukra két hetet adtunk, hogy a csapatok koncentráltan, munkamegosztással dolgozzanak együtt, ezáltal az együttműködési készség és a kooperáció erősödjön közöttük. Fordulónként 15 pontot szerezhettek. Az igazságos pontozás kihívást jelentett, a kreatív feladatok szubjektív értékelésének elkerüléséért konkrét elemeket pontoztunk, melyeket előre megadtunk a kiírásban. A pontszámokat közzétettük, a megoldókulcsokat azonban nem. Akinek kérdése volt, fordulhatott hozzánk, minket bármikor elérhettek
A feladatok során több műveltségi területhez és több tantárgy tananyagához kapcsolódtunk. Az ember és társadalom műveltségterületen belül a vadászat, mint a társadalmat átszövő jelenség tartalmi megközelítésével, megismerésével foglalkoztunk, illetve az afrikai történeteken keresztül más népekkel és kultúrákkal szembeni toleranciára neveltünk. Az olvasási és fogalmazási feladatok a szókincsbővítést, az értő olvasást, a kreatív nyelvhasználatot erősítették (képregény, novella, vers fogalmazása). A földrajzi tájékozódást a Kárpát-medence feltérképezése, régi és jelenlegi állapotának összehasonlítása helyezte előtérbe. A fordulókat átszőtte a természetismeret, a természetszeretet, az élővilág sokszínűsége, a vadfajok megismerése, az élővilág és környezet kapcsolatának megértése, ezáltal az ember és természet műveltségi terület. Az önálló kutatás nem csupán könyvtárhasználati, hanem internethasználati készségeket is erősített, illetve a fordulók elektronikus úton történő elkészítése, visszaküldése egyéb számítástechnikai ismereteket is igényelt. Az életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi területhez a vadgazdálkodás és a vadászok feladatainak megismerésével és a kreatív alkotások készítésével kapcsolódtunk.
Az egyes fordulók feladatainál a múzeum általános gyűjtőkörét és témáját, a vadászatot, vadgazdálkodást állítottuk a középpontba, és a múzeum több állandó kiállításához (a Kárpát-medence élőhelyei és vadfajai, a Modern vadászmesterség: trófeaközpontú vadászat, a Vadászírók- élmények, A vadászmesterség története és a Széchenyi Zsigmond emlékszoba) kapcsolódtunk és az ott bemutatott tartalmakat tettük elérhetővé és egészítettük ki a vetélkedővel.
A díjátadóra meghívtuk az utolsó forduló megoldásait is visszaküldő összes csoportot és kísérőiket. A kiállítások felfedezése, a vetélkedő összefoglalása és a csapatok méltatása után kivonultunk a kastély udvarára, ahol egy bemutató várta a vendégeket. Megismerkedhettek két vadásszal és kutyáik jellemzőivel és a vadászaton betöltött szerepükkel. Bemutatkozott a magyar agár, a hannoveri véreb és az alpesi tacskókopó. Ezzel tettük élővé az eddig elektronikus úton zajló vetélkedőt, és otthonát, a Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeumot. Eredményesség, létjogosultság Tapasztalataink alapján a vetélkedőnkhöz fűzött céljaink, reményeink és elvárásaink megvalósultak. Összességében úgy érezzük, hogy kezdeményezésünk eredményes volt és módszertana követendő példa lehet.
Szeptemberben 39 csapat regisztrált a vetélkedőre 14 település 15 iskolájából, áprilisban a csapatok fele még mindig versenyben volt. A múzeumot sokan megismerték, kíváncsivá és motiválttá váltak a felkeresésére, a tanév során, más rendezvényünkön is megjelentek a résztvevő iskolák tanulói és pedagógusai, megismerték Széchenyi Zsigmondot, és műveit azóta is többen olvassák. A vadászatról alkotott kezdeti véleményük, elképzelésük árnyaltabbá vált, esetenként megváltozott. Elkezdtek kutatni, erdőbe járni, másképp néznek a természetre, mint korábban. A segítségünkkel megszerzett tudásukat, megerősített készségeiket és képességeiket pedig szabadidős tevékenységeik közben, családi és baráti körben, tanórákon és versenyeken tudják kamatoztatni. A folyamatos kapcsolattartás működött, tartalmas időtöltést tudtunk nyújtani és a résztvevők jól érezték magukat.
A gyerekek megerősítést és hosszú távon is működő kapaszkodókat kaptak tőlünk, miközben a vadászatról, a vadgazdálkodásról, a hivatástudatról, alázatosságról tanultak és megismerték a múzeumot. Kezdeményezésünkkel a vadászszakma elismerését is kivívtuk, további oktatási intézményekkel jó kapcsolataink alakultak ki, és munkánk tágabb körben visszhangra talált. A vetélkedőnk a múzeum és az itt zajló pedagógiai tevékenység jó hírét vitte.
