222 év után befejezik az Ajuda-palotát
PORTUGÁL
Ha minden jól alakul, 222 év után, azaz 2018 decemberében ér véget a lisszaboni Ajuda-palota új szárnyának építése – közölte a közelmúltban a portugál főváros vezetése és a kulturális tárca.
| Sobieski Tamás |
2017-01-07 08:47 |
1755. november elsején, a Lisszabon nagy részét elpusztító földrengés miatt összeomlott a Tejo-torkolatához közeli királyi lakhely, a Palácio de Ribeira. 1794-ben leégett az új helyen épült fapalota (Real Barraca vagy Paço de Madeira), de már a következő évben, Manuel Caetano de Sousa építész tervei alapján megkezdődött a rezidencia újjáépítése, amely azóta is tart – inkább hosszabb, mint rövidebb megszakításokkal. Hol a napóleoni háborúk (1807-1814), hol a portugál polgárháború (1828-1834) vagy éppen az uralkodóváltások miatt, de az a tény különösen nem szolgálta a munkálatok folyamatosságát, hogy 1908. február elsején radikális köztársaságpártiak meggyilkolták I. Károly királyt és Lajos Fülöp trónörököst, majd 1910-ben kikiáltották a köztársaságot. Az első köztársaság berendezkedése után a palotát bezárták, hogy ne lehessen kifosztani, az új állam gondosan leltárba vette a kincseket, és 1938-ban múzeummá alakították az épületet, de ezután is meghiúsult több építési kísérlet. Az eredeti, nagyszabású tervekhez képest az egész palotának nagyjából a fele épült meg.
José Alberto Ribeiro, az intézmény igazgatója elmondta a portugál sajtónak is, hogy összesen 15 millió eurót kaptak a palota befejezésére – amely a városrészről, az Ajuda-negyedről kapta a nevét (Segítő Miasszonyunk). A João Carlos dos Santos építész tervei alapján felépülő új szárnyban kiállítják a királyi korona XIII. és a XX. század között készült 6340 ékszerét és változatos tárgyait, köztük a portugáliai aranyművesség 900 alkotását, amelyek már a XVII. és a XX. századot idézik. A szocialista kulturális miniszter, Luís Filipe Castro Mendes elmondta még, hogy reményeik szerint a teljesen elkészült szárny tárlata átlagosan évi 200 ezer látogatót fogad majd.
Az 1755-ös földrengésben nemcsak a palota semmisült meg, hanem a koronaékszerek is, amelyeket pótolni kellett. A királyi ékszerek egyik darabja, a VI. János által 1817-ben készíttetett korona azért is érdekes – a mi „kalapos királyunk”, II. József miatt -, mert csak jelképes dísznek használták, de 1640-től egyébként sem koronáztak meg egyetlen uralkodót sem. Egy másik igen értékes darab Mária Pia királyné, I. Lajos király (1861-1889) feleségének gyémántokkal ékesített Csillagos diadémja.
1954-ben nagy sikerrel állították ki a királyi koronaékszerek egy részét. 1991-ben az Ajuda-palota ismét megmutatta a közönségnek a kincseket, sőt népszerűsége miatt még abban az évben elvitték Brüsszelbe, az Europalia című kétévente megrendezett kiállításra, amely a meghívott ország művészetét és kulturális örökségét mutatja be. 2002-ben egy részük a hollandiai Hágába is meghívást kapott a Gyémánt: a nyers kőtől az ékszerig című tárlatra, amelyen a holland, a francia és a brit ékszerekkel együtt mutatták be a portugál koronaékszereket. Ám 2002. december 2-án ismeretlen személyek elrabolták az összes ékszert, és azóta se kerültek elő, pedig a legtöbb történelmi darab volt. A tárca viszont természetesen fel fogja használni az elrabolt gyémántokra kötött biztosítás teljes összegét, 4,4 millió eurót.
