Hogyan nézett ki a simontornyai vár?
3D-rekonstrukció
A National Geographic októberi címlapján egy mesébe illő várat láthattunk. Első ránézésre bizony nem volt könnyű kitalálnunk, hogy a Simontornyai Vármúzeumról van szó!
| Balogh András - Szőke Balázs |
2011-11-17 08:00 |
|
|
Simontornya a 16. században - tájrekonstrukcióval
|
A Simontornyai Vármúzeum északi szárnyában most is látható az 3D-rekonstrukcióból készített plakátkiállítás, amely a vár különböző építési periódusait mutatja be. Az idén májusban nyílt és december 31-én záruló tárlaton hosszú évek munkájának eredményét tekinthetjük meg, hiszen a vár 3D-modellezése 2008-ban kezdődött, az Alfa programon nyertes, a Vármúzeum állandó kiállításának megújítását célzó pályázat részeként. Ekkor Szőke Balázs először a vár 13. század végi, 14. századi, illetve 16. század eleji periódusának külső képét készítette el. Ezt követően 2010 őszén Balogh András, a Pazirik Informatikai Kft. ügyvezetője és K. Németh András, a vármúzeum vezetője közös munkára kérte fel Szőke Balázst. Szándékuk az volt, hogy a Pazirik Kft. munkatársai a korszerű 3D-grafika eszközeivel finomítsák tovább az elkészült modelleket, és készítsék el a látogatók számára legkevésbé megfogható, elpusztult északi palotaszárny belső tereinek, valamint a 13., 14., 15. és 16. századi vár belső udvarának virtuális túráját. A vár környezeti rekonstrukciója is megszületett, több nézőpontból, látványos formában mutatva be a vár egykori feltételezett állapotát.
Tudományos eredmények 3D-ben
Kezdetben a várkápolna boltozatának rekonstrukciója és boltozatmodelljének elkészítése volt az elsődleges cél. Később a teljes reneszánsz kori vár, majd a korábbi periódusok modellezése is elkészült. Ezt a nagyarányú feldolgozást részben az tette lehetővé, hogy a simontornyai az egyik legjobban kutatott, és a helyreállítás során jól dokumentált vár az országban. A modellezéshez nagyrészt a Horler Miklós publikálta rekonstrukciós elképzeléseket vettük figyelembe. Ennek oka, hogy – a megrendelő Wosinsky Mór Megyei Múzeummal egyeztetve – úgy véltük, mivel a vár helyreállítása e rekonstrukciós elképzelések szerint készült, és nincs olyan publikált vélemény, amely megkérdőjelezné a Horler Miklós által leírtakat és rajzban előadottakat, célszerű ehhez igazodni.
 |
Simontornya a 16. században
Udvar belső
|
A modellezéshez nagy segítséget jelentett, hogy az épület kutatásakor rendkívül jó és részletes rajzanyag készült nemcsak az épületről, hanem a kőszerkezetekről is, 1:2, 1:5, 1:10 arányban, részletes profilrajzokkal. A modellek alapvető értékei a kőszerkezetek. Ezek a meglévő és a rekonstruálható nyíláskeretek, kandallók, oszlopok balusztrádok, boltozatok hiteles 3D-modelljei. E kőszerkezet-modellek egyébként alkalmasak lennének egy digitális kiadású Lapidarium Hungaricum számára is, az ott közölt rajzanyagnál lényegesen nagyobb információtartalommal. Ezeket a hitelesnek tekinthető elemeket a valódi szerkezetekhez hasonlóan lehet beépíteni az épület modelljébe, ami azt a rekonstrukciós elképzelést tükrözi, amelyet a meglévő ismereteink birtokában létrehozhatunk.
A szekszárdi múzeum számára leadott anyag a vár újonnan kinevezett vezetőjéhez, K. Németh Andráshoz került. Közvetítésével jutottak el a modellek a Pazirik Informatikai Kft.-hez, ahol Balogh András, Appelshoffer Martin, Horváth Gábor és Végh Mátyás munkájával született meg az a végleges megjelenés, amelyet a képmelléklet anyaga mutat. A nem szakmai közönség számára a berendezett, gömbpanorámán megtekinthető belső terek és udvari nézetek jelenthetnek újdonságot, segítve ezzel a vár épületének jobb megértését. A gömbpanorámák közül a földszinti középoszlopos, keresztboltozatos gótikus terem és a várkápolna tere olyan újdonság, amely a kőtöredékekből és a közölt néhány alaprajzból eddig a laikusok számára nehezen volt elképzelhető.
Idő, tér és kritika
A vár történetének periodizációját a következőkben a 16. század eleji állapotától időrendben visszafelé szeretném ismertetni. A most bemutatott rajzanyag egy olyan rekonstrukciós kísérlet
 |
Simontornya a 16. században
|
talán első példája, amellyel egy vár teljes építéstörténetét igyekszünk építési koronként bemutatni. A vár térbeli modellezése közben számos kisebb-nagyobb probléma merült fel, amelyek csak a felépítés során váltak láthatóvá. A modellek megpróbálják összegezni a vár kutatásának azt az állapotát, amelyet a mai ismereteink birtokában nyújtani tudunk. A perspektívában és metszetekben bemutatott rajzok lehetőséget adnak arra, hogy az egyes periódusok rekonstrukcióját illetően kritikák is megfogalmazódhassanak. Ezeket a téziseket – akár ugyanilyen formában – a már elkészült rajzok mellé tehetjük, egzakt módon bemutatva az eltérő véleményeket.
A modellezéshez a Buzlay Mózes 1508 körüli építkezéseivel létrejött állapot rekonstrukciója állt a legbiztosabb lábakon. Az épület nagyrészt áll, nyílásszerkezetei, födémei megvannak, vagy lenyomatuk, gerendafészkeik előkerültek a kutatás során. Az egykori reneszánsz loggia töredékei szintén elegendők a rekonstrukció alátámasztásához. Az elpusztult gótikus szárny rekonstrukciója ugyancsak jól megalapozott, itt a földszinti terem in situ pillére, az ezen egykor álló boltozat elemei, a zárterkély konzoljai és a palotaszárny keresztosztós gótikus ablakkeretei szintén megvannak a kőtárban.
Megoldatlan kérdések
Az északi gótikus palotaszárny felépítményével kapcsolatban jelentkeztek először olyan kérdések, amelyek a vár rekonstrukciójában bizonytalanságot jelentenek, s amelyek azt jelzik, hogy a kutatás még korántsem tekinthető befejezettnek. Az egyik ilyen részlet, amelyben nem követtem a Horler Miklós rajzán közölteket, az északi palota udvari homlokzata volt. Itt Horler reneszánsz keresztosztós ablakokat feltételez, a rekonstrukción az északi szárny külső oldalán bizonyíthatóan létező keresztosztós gótikus ablakokat használtuk.
Ugyancsak kérdéses az egész északi szárny egykorúsága és viszonya a ma is álló, reneszánsz átépítésben fennmaradt keleti szárnnyal. Az bizonyos, hogy közel egykorúak, és az is, hogy feltehetőleg mindkettő Buzlay építkezéseihez köthető, míg azonban az északi szárny még a külső falgyűrű és a belső vár közét veszi figyelembe teljesen szabálytalan alaprajzzal, addig a keleti szárnyhoz kapcsolt déli torony és kapu ugyanilyen helyzetben már áttöri a külső falgyűrűt, figyelmen kívül hagyva annak sajátosságait. Ugyanezt az északi gótikus palota építésénél is megtehették volna.
Gótika és reneszánsz
A várkápolna jó példa a gótika és reneszánsz együttes megjelenésére, hiszen az épület láthatóan a reneszánsz átépítésű szárnyakhoz igazodik. Az északi gótikus palotaszárny és a kápolna kőanyaga ráadásul különböző sajátosságokat mutat. Az északi szárnyat tehát még a későbbitől eltérő koncepció alapján építhették fel, az elkészült szárnyat azonban beillesztették a reneszánsz-gótikus palotaegyüttesbe.
 |
Simontornya a 14. században
|
Az éppen elkészült gótikus szárny reneszánsz átépítése viszont nem valószínű, hiszen a két stílus jegyei máshol is keverednek az épületen. Az északi szárny kétemeletes kiépítése is kérdéses. A kétemeletes tömeget elsősorban az indokolja, hogy az álló reneszánsz szárnyak új padlószintjei igazodnak az északi palotához és a kápolnához az első emelet szintjén, így feltételezhető, hogy szintjeik számát és a párkánymagasságot is összehangolták. A korábbi eredetű, reneszánsz átépítésben ma is álló keleti szárny födémjeinek helyzetét ekkor változtatták meg. Ha nem akartak volna a már álló épületrészekhez alkalmazkodni, nem lett volna indokolt ezt az épületrészt ilyen mértékben átépíteni.
Az egykori gótikus várkápolna boltozatából számos töredék maradt fenn. A viszonylag kis méretű teret egy háromszakaszos poligonba átforduló, sorolt rombuszháló-boltozat fedte. A boltozat fecskefarkas metszésű boltvállakkal épült. Gazdagon profilozott bordái különleges kialakításúak. A bordaprofil orra nem egyenes, hanem villásan szétválik. Ennek a ritka profiltípusnak a mai Magyarországon csak Budáról ismerjük párhuzamát. A rekonstruálható boltozat alaprajzi vetülete megegyezik a Rozsnyó egykori plébániatemplomában (ma püspöki székesegyház), a hajóban álló boltozatéval.
Megfigyeléseim szerint a rozsnyói boltozatnak is villás faragású orr-része van. Amennyiben a profilegyezés biztos, a két boltozatot ugyanaz a mester (illetve kőfaragók) készíthették. A simontornyait bizonyosan Budán, hasonlóan a vár más kőfaragványaihoz. A rozsnyói építkezéseket Bakócz Tamás esztergomi érsek támogatta, 1516 előtt. Ebben az esetben Rozsnyón is budai mesterek munkájával számolhatunk. Közvetve ez az adat a simontornyai építkezések datálása szempontjából is fontos, ugyanis a várkápolna késő gótikus részletei 1508 körül igen friss stílusáramlathoz tartoztak, tehát biztosan a reneszánsz építkezéssel egykorúak.
Mi volt előtte?
A rekonstrukcióban a legbizonytalanabb fázis a vár 15. századi állapota. Horler Miklós csak írásban közölt feltételezése szerint a külső, szabálytalan alakú falgyűrű ekkor épült fel, és ekkor készülhettek a kulcslyuk alakú lőrések is. A keleti palotaszárny előtt ekkor épült egy gótikus árkádos folyosó, amelynek analógiája a Sankt Veit an der Glanban álló Herzogsburg loggiája. A palota feltételezett déli homlokzatáról rekonstrukciós rajz is készült, a vár más részeiről azonban Horler Miklós csak írásban foglalt állást. Feltételezhetőleg legkésőbb ebben az időben bontják le a korai tornyot és a kaput, és ekkor kerül át a kapu a déli oldalra. Ezt a rekonstrukciót elsősorban a falazatok egymáshoz való viszonya támasztja alá. A ma is álló részeken kívül azonban elsősorban a későbbi és a korábbi állapotok közötti hézagok jelölik ki azt a keretet, amelyet a vár 15. századi képének felvázolásakor kialakíthatunk.
 |
Simontornya a 13. században
|
A 14. századi állapot a következőképpen vázolható. A korai vár lakótornyához egy egytraktusos palotaszárny épült a fal belső oldalára. Ez a kora gótikus palota egy kályhával fűthető szobából és egy teremből áll. A kőfaragványok alapján egy több kisebb csúcsíves ablakból felépülő ablakcsoport is díszítette a palota homlokzatát. Mivel a palota nagytermének kétosztatú gótikus ablakai a falszövetben ma is megvannak, a faburkolatú kályhás szoba helyét a keleti szárny északi végében feltételezhetjük. Ezt a részt a 15. században átépítették, ekkor ezen a részen is a tereméhez hasonló, kétosztatú ablakot nyitottak.
A vár korai periódusát Horler Miklós a következőképpen rekonstruálta: a vár egy nagyméretű, magas falakkal kerített udvarból állt, amelyet három sarkán támpillérek erősítettek. A keleti palotaszárny külső falában a mai napig áll az egyik várfal, két szinten, V alakban elrendezett lőrésekkel. A négyzetes udvarhoz tartozó másik három falszakasz alapfalaiban azonosítható. Az udvarhoz északról egy öregtorony és egy kapuépítmény kapcsolódott. Az öregtorony alapozására épült a 16. század elején a várkápolna. A dokumentáció szerint a külső, szabálytalan falgyűrű építménye átmegy a torony és a kapuépítmény visszabontott falainak alapozásán. A rekonstrukcióban a Horler Miklós által megrajzolt gyilokjáró-szerkezetet és tetőformákat vettem alapul. Itt bizonytalan a torony és a kapuépítmény magassága és ez utóbbinak az öregtoronyhoz való viszonya. A kapuépítményre oromzatos nyeregtető került – bár itt elképzelhető, hogy a kapuépítmény magassága nem érte el az udvart övező falak méretét, és a kapuépítmény belseje is lehetett gyilokjárós szerkezetű, akár tető nélkül. Ugyancsak vitatható az udvart övező falak lezárása, amelyet a lőrések fölött pártázat nélküli tető zár le. Az ilyen típusú védművek inkább 16–17. századi jellegzetességeket mutatnak, mint középkori megoldást. Ezen a részen a falszövet egyébként a felső lőréssor felett mintegy méteres magasságig van meg.
Dokumentáció kontra régészet
A vár kutatása során a régészeti kutatások meglehetősen szűkösek voltak az épületkutatás eredményeihez képest. A rekonstrukció közben számos olyan kérdés merült fel, amelyre csak
 |
Simontornya a 15. században - tájrekonstrukcióval
|
ásatással lehetne válaszolni, és a dokumentációban nem volt róla adat. Ilyen problémával találkoztunk a vár környezetének rekonstrukciójakor. Itt sem a várat övező tó egykori vízszintjét, sem a várárok formáját és mélységét nem tudtuk meghatározni. Jelenleg a vár környezetét úgy képzeljük el, hogy a várat közvetlenül egy mély, 10-12 méter széles, szabályos jellegű, ásott árok vette körül. A tágabb környezetét pedig az első katonai felmérés vonatkozó térképszelvénye alapján határoztuk meg. Ez a környék 18. század végi állapotát mutatja a folyószabályozási munkák előtt, valószínűleg a késő középkori állapotokkal megegyező formában.
A 3D álló képek elkészítése mellett szerettük volna látványos, interaktív formában is bemutatni az elkészült rekonstrukciót. Ennek egyik leghatékonyabb módja a teljes virtuális túra elkészítése volt. Az elkészült túrán a vár rekonstrukcióját látványos és interaktív formában ismerhetik meg az érdeklődők. A kis ikonokra kattintva kiválaszthatók a nézőpontok és az adott nézőponton 360 fokban körbenézhet a virtuális látogató. A navigációs gombok segítségével nagyítani, kicsinyíteni, automatikusan forogni lehet. Próbáld ki!
Nézz még több képet és végy részt virtuális túrán a várban! Vagy hallgasd meg a cikk szerzőit élőben a Nemzeti Múzeum Virtuális középkor - Virtuális rekonstrukciók a középkori épületek kutatásában és bemutatásában című konferenciáján.
A szöveg eredetileg a Sirasok.blog.hu régészeti oldalon jelent meg.
