Múzeumi koordináta-rendszer

A kapcsolódás pontjai

Kétnapos műhelymunka keretében összegezték eddigi munkájuk eredményeit a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ koordinátori hálózatának tagjai. A múzeumok átalakulása közepette a továbblépési és fejlesztési lehetőségekről esett szó a szakmai találkozón.

Cikk küldése

e-mail:

Egy félidején túl lévő, unió által finanszírozott központi módszertani fejlesztés, 19 megyei és 2 szakkoordinátor, évi csaknem 120 rendezvény és egyre bővülő múzeumi közművelődési és közoktatási kapcsolatrendszer országszerte. A Múzeumi Oktatási és Képzési Központ (MOKK) keretében működő Országos Múzeumi Koordinátori Hálózat munkájának most kezd beérni a gyümölcse, miközben zajlik a megyei múzeumi szervezetek átalakítása, és a múzeumokkal kapcsolatos szakmai és politikai viták elterelik a közönség figyelmét a múzeumok közoktatási és informális tanulási potenciáljáról. A koordinátorok e külső körülményeket ha nem kizárva is, de messzebbről szemlélve a hét elején egy jól strukturált, marketingszemléletű tréning keretében összegezték eddigi eredményeiket és a továbblépés lehetőségeit.

 

Origó – a kiindulás

A 21 fős múzeumi koordinátori hálózat tevékenysége valamennyi megyét és Budapestet egyaránt lefedi. A hálózat tagjai az elmúlt három évben széles közgyűjteményi és közoktatási szakmai körben mutatták be a MOKK tevékenységét, szakmai hitelükkel és személyes képességeikkel adnak értelmet, tartalmat, arcot e betűszónak. A koordinátorok – mint kapcsolódási pontok – helyi és regionális szintű saját alhálózataikon keresztül folyamatosan népszerűsítik és terjesztik a Múzeumi iránytű sorozat köteteit, hallgatókat toboroznak a MOKK akkreditált továbbképzéseire a múzeumi munkatársak, valamint a közoktatásban dolgozó pedagógusok, intézményvezetők körében. Részt vesznek a múzeumi szakemberek képzésében, tanácsadóként működnek, előadnak, publikálnak és blogolnak, közreműködnek a Múzeumpedagógiai Nívódíj pályázati és bírálati rendszerében, az országos felmérések bonyolításában, országos múzeumi programsorozatok, nagyrendezvények és helyi múzeumpedagógiai akciók, szakmai találkozók szervezésében. A közművelődésben, múzeumpedagógiában szerzett szakértelmük, módszertani gyakorlatuk, valamint a pályázatok írása, menedzselése során szerzett tapasztalataik átadásával pedig számos intézmény sikeréhez, fejlesztéséhez járulnak hozzá. A koordinátoroknak köszönhetően országszerte újabb szakmai közösségek alakulnak ki, amelyekben a munkatársak egymástól tanulnak, együttműködnek, vagy közösen keresnek megoldásokat a felmerülő problémákra. Nemcsak a megyei múzeumi rendszerhez tartozó intézmények, hanem más szervezetek vagy magánszemélyek által fenntartott múzeumok, egyéb közgyűjtemények, civil szervezetek és oktatási intézmények is bekapcsolódnak a munkába, és saját tapasztalataikkal, egyedi adottságaikkal gazdagítják a hálózatot. A MOKK koordinátori hálózat ma már megkerülhetetlen szakértői kör, sőt a kapcsolatépítés kiindulási pontja a múzeumi közművelődésben.

 

X tengely – toporgás?

Több területen is szükséges a koordinátorok érdekérvényesítő képességének erősítése, hogy meg tudjanak felelni az egyre bővülő kapcsolati hálót alkotó kollégák igényeinek, elvárásainak. Jelenleg a múzeumokat érintő jogszabályi változások és a jövő évi pályázati források foglalkoztatják leginkább a szakmát. A kétnapos műhelymunka során Hatházi Gábor főosztályvezető-helyettes (NEFMI) átfogó helyzetjelentése teremtett alapot arra, hogy a koordinátorok naprakészen közvetíthessék az információkat az általuk koordinált megyékben és a fővárosban. A feladatkör a tájékoztatás és a tanácsadás mellett lehetővé teszi azt is, hogy a koordinátorok kifejezhessék véleményüket minden múzeumi közművelődési tevékenységet és a múzeumok közoktatási partnerségét érintő szakmai kérdésben, részt vegyenek a szakmai egyeztetéseken, és közvetítsék a fenntartó felé a körükbe tartozó szakemberek észrevételeit és javaslatait. A múzeumok jelenlegi átalakulásakor érzékelhetően erősödik a szakma közreműködési szándéka a döntések előkészítésben, szaporodnak a visszajelzések, javaslatok. Ebben a kulturális párbeszédben a hálózat nem a toporgást, hanem az aktív közreműködést szorgalmazza, és felajánlja a döntéshozóknak a szakértő közreműködést a döntések előkészítésében, amelyet a múzeumi közművelődési és közoktatási résztvevőkkel mára kiépült élő kapcsolatrendszerre lehet építeni.

 

Y tengely – továbblépés!

Be kell ismerni, hogy a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ tevékenysége eddig többnyire a helyi és a szaksajtóban kapott nyilvánosságot. Aktuálissá vált a MOKK ismertségének erősítése, a koordinátorok személyének és kompetenciáinak népszerűsítése a széles szakmai köztudatban, a közgyűjtemények és a közoktatás teljes területén. Konkrét cél, hogy a koordinátorok elsődleges és aktív információs csatornát jelentsenek a múzeumi közönségkapcsolati munkatársak és a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ, illetve a NEFMI Közgyűjteményi Főosztálya között. A Patkó Györgyi által vezetett koordinátori tréningen több konkrét javaslat is megfogalmazódott az ismertség növelése érdekében. A MOKK-honlap naprakész frissítése mellett elengedhetetlen új kommunikációs csatornák, szakmai fórumok felfedezése és kihasználása, a koordinátorok közötti közvetlen információáramlás gyorsítása, a helyi kapcsolatrendszerek országossá fejlesztése. Különösen fontos, hogy a koordinátorok a MOKK révén megszerzett kapcsolatokat és a közvetített tudás gyakorlati hasznosítását igény szerint személyes jelenlétükkel és többek között olyan hiánypótló segédanyagokkal is segítsék, mint a most fejlesztés alatt álló, új múzeumi fogalomtár.

 

A koordináció alapja a közvetlen, személyes kapcsolat felvétele az adott megye koordinátorával, illetve a múzeumpedagógiai szakcsoporttal, amihez a teljes hálózat alábbi, részletes bemutatása nyújt segítséget.

 

 

A MOKK Országos Múzeumi Koordinátor Hálózat működési területei és tagjai

Megyei koordinátorok:

Bács-Kiskun megye: Váczi Mária

Baranya megye: Tillai Gábor

Békés megye: Csete Gyula

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Marosi Ágnes

Csongrád megye: Csizmaziáné Lipták Mária

Fejér megye: Hári Krisztina

Győr-Moson-Sopron megye: Schererné Csécs Teréz

Hajdú-Bihar megye: Kállai Irén

Heves megye: Veres Gábor

Jász-Nagykun-Szolnok megye: Pató Mária

Komárom-Esztergom megye: Bárd Edit

Nógrád megye: Bagyinszki Istvánné

Pest megye: Kassai Hajnal

Somogy megye: Szalay Lilla

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: Szabó Sarolta

Tolna megye: András Lászlóné Marton Zsuzsa

Vas megye: Tóth Kálmán

Veszprém megye: Vidi Nándorné

Zala megye: Kissné Kovács Ágnes

 

Múzeumpedagógiai szakcsoport:

Éliás István – Miskolc, Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum, eliasistvan@citromail.hu

Joó Emese – Budapest, Néprajzi Múzeum, emese@neprajz.hu

 

A Múzeumi Oktatási és Képzési Központ a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum egyik, Káldy Mária által vezetett igazgatósága, amely 2006-ban alakult meg azzal a céllal, hogy hiánypótló tevékenységeivel hozzájáruljon a hazai múzeumi terület modernizációjához. Az eredeti terv széles körű kiterjesztését és megvalósítását 2008-tól az Új Magyarország Fejlesztési Terv kiemelt projektje, a „Múzeumok Mindenkinek” Program – Múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítése – Központi módszertani fejlesztés (TÁMOP-3.2.8/A-08-2008-002) teszi lehetővé.

Köszönet Éliás Istvánnak a kiváló ábráért, és Hári Krisztinának a cikk megírásához nyújtott értékes gondolataiért.